Motiváló tanulási környezet

A decemberi ünnepekig egyhuzamban iskolába járni, számonkérésekre készülni nem éppen minden gyerek álma. Ahogy hallom a tanítványaim szüleitől, a gyerekek nagyon le vannak terhelve, főként a gimis felvételire készülők ideje – még a hétvége is – percre be van osztva.

Péter Kata tanulás­fejlesztés-­tréner válaszol

Milyen környezetet teremtsünk otthon, hogy a gyerek zavartalanul, koncentráltan tudjon önállóan dolgozni? A következőkben néhány szempontra hívjuk fel a figyelmet.

Motiváló környezet

A zavartalan önálló tanuláshoz jó, ha van egy, csak erre a célra kialakított helye – tanulósarok vagy saját szoba – a gyereknek. A legfontosabb bútordarabok a jól megválasztott szék és asztal. A szék talán a legfontosabb, mert a helytelen ülésmód a tartáshibák kialakulása mellett a koncentrációs képesség és figyelem lanyhulását, a gyorsabb elfáradást is okozhatja. Figyelemproblémákkal küzdő gyereket ne ültessünk az ablak elé, a kinti történések miatt könnyebben elterelődik. Az asztalával szembe szereljünk a falra parafatáblát, ahová az észben tartandó dolgokat kitűzheti, mindig szem elé.

Vizuális és cselekvéses tanulási típusú gyereknél jó, ha van tanulástervező tábla, amelynek segítségével vizuálisan megjeleníthető a napi/heti teendő/tanulnivaló, határidők, témazárók ideje stb. A szobában az asztal mellől is jól látható helyen egy számlapos, hagyományos óra rendszeresítése követhetővé teszi a gyermek számára az időt, amit egy-egy feladattal tölt (fontos, hogy ezt ne a telefonjával tegye!).

A támogató szülők

A motiváció, a belső elköteleződés egyik kulcspontja a tanulási cél megléte. Egyik tanítványom fogalmazta meg jól, „ha nincs cél, nincs miért dolgozni”. Már alsós korától fogva szánjunk időt (először még közösen) a cél meghatározására. A 4,5-ös átlag év végére elég konkrét cél, és időben korlátos is (a jó célmeghatározás két paraméterének az ötből már megfelel), de annyira távlati, hogy ha nem daraboljuk fel beláthatóbb időtávokra, akkor kevéssé motiváló a gyereknek a mindennapokhoz. Meg kell lennie, hogy mit kell ma meg holnap is tenni, hogy a távlati célt elérje. Segítsünk neki jól meghatározni a tanulási célt és részcélokra lebontani!

Sikerélmény

Számtalan sikerélmény lehet a tanulásban, nem csak a bizonyítványba bekerülő érdemjegy, vagy a kitűnőre sikerült témazáró. Emeljük ki az eredmény helyett/mellett az ahhoz vezető utat is – mennyit dolgoztál, gyakoroltál, mennyi szabadidőt áldoztál, mennyit kérdeztél stb. Ne csak a kudarcok kapcsán gondolkodjunk közösen a gyerekkel az okokról, hanem egy-egy sikerélmény kapcsán is – így erősíthetjük, hogy egy-egy bevált módszer szokássá rögzüljön. A kudarcokhoz való pozitív hozzáállás is nélkülözhetetlen – ebben akár példát is mutathatunk, egy-egy hétköznapi felnőtt sikertelenségünk közös kibeszélésével.

Hagyjuk JÓL pihenni

Sok tanítványom panaszkodik, hogy nem lehet otthon felállni az asztaltól, míg nem végzett minden feladattal. A tanulás akkor hatékony, ha megvan a tanulás-pihenés egyensúlya. Csillogó szemmel hallgatják a tanulásfejlesztés tanfolyamokon az egyensúlyszabályt (20-25 perces tanulás után 5 perc szünet). Csak akkor görbül a száj, amikor megbeszéljük, hogy két intenzív tanulási kör közti szünetben nem pihen sem a szem, sem az agy, ha mobiltelefont vagy számítógépet nyomkodnak. Használják az 5 perceket mozgásra, friss levegőhöz jutásra, ivásra, beszélgetésre, zenehallgatásra – de száműzzék az elektronikus kütyüket a közelből a tanulás végéig. Hagyják el a tanulóhelyüket, menjenek ki az erkélyre/udvarra, pihentessék a szemüket, és mozgással (futás, fekvőtámasz, tánc, ugrálás stb.) szabadítsanak fel endorfint a szervezetükben. Ez jól fog jönni a következő tanulási körben, hogy jó hangulatban tudják folytatni.

Továbbiak: ha szülőként egy működő tanulási stratégiát szeretne begyakoroltatni és szokássá alakítani, amit az iskolai tananyag esetén sikerrel alkalmazhat, a SMART Start Tanulás tananyag kipróbált megoldás a gyerekeknek. További részletekért a kooplab honlapját lehet megnézni.