Kultúra és hagyomány

A jubileumot május 8-án ünnepelték a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola tanárai, jelenlegi és egykori tanulói és a szülők. Az ünnepségen részt vett Láng Zsolt polgármester, aki szerint a hidegkúti iskola az egyik legrangosabb oktatási intézménye kerületünknek.

– A rendszerváltás idején létrehozott iskola megőrizte az alapítók hitét és lelkesedését. Az ökumenizmus lényege a tolerancia, a közösség vállalása és az együttműködés keresése. E magasztos eszméket – ahogy mindenki hívja – az Öku a legtermészetesebb módon építette be pedagógiai programjába, és így az itt tanulók mindennapjaiba. A II. kerületi önkormányzat kezdetektől magáénak vallotta az intézményt, és büszkék vagyunk az iskola sikereire, és arra, hogy az itt végzett diákok jelentős részéből lett diplomás ember lett. De talán mégis az fejezi ki legjobban az Öku lényegét, hogy a mai napon is sokan eljöttek a régi diákok és szülő közül, mert életük fontos és meghatározó része volt ez az iskola.
Az iskola tizenöt évvel ezelőtt költözött a mai Községház utcai épületbe, és akkor vette át az intézmény vezetését mostani igazgatója, Csere István. 

 – Iskolánk különlegessége az a közös értékrend, ami az egyetemes kereszténységen alapul – kezdte az iskola bemutatását a fizikát és technikát is tanító igazgató. – A hozzánk járó tanulók különböző felekezetekhez tartoznak, de a családok számára mindaz, amit keresztény értéknek nevezhetünk, kitüntetett fontosságú. Ez egy azonos paradigmarendszert jelent; ha úgy tetszik, egy nyelvet beszélünk, a fogalmak azonos tartalommal bírnak mindenki számára, legyen szó akár a tanári, a szülői vagy a tanulói közösségről. Ezt tartom iskolánk legfőbb értékének.
Ahogy Csere Istvántól megtudtuk, a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola fontos jellemzője, hogy léte mindig egy kisebb vagy nagyobb közösség ügye volt, amely mindig közös felelősséggel is párosult. Ez alapvetően meghatározza a felmerülő problémák megoldásának módját.
– Gyökerek és szárnyak kellenek az élethez, mondják, s mi, itt az iskolában a biztos gyökereket igyekszünk megteremteni tanulóink számára. Célunk tehát a megfelelő alapok letétele, amelynek két pillére a kultúra és az erkölcs.

Dr. Seidl Ágoston egyike az iskola megálmodóinak és megteremtőinek, kezdetektől a mai napig az Iskolaszék Egyesület elnöke, bár négy gyermeke már régen kijárta az iskolát. Húsz évvel ezelőtt több szülővel együtt úgy érezte, hogy nincs olyan iskola, amely nevelési elveinek és világnézetének megfelelne, alapítottak hát egy megfelelőt.
– Szerencsére a mai fiatalok már nem tudják, mi volt a kettős nevelés a rendszerváltás előtti időkben. Ez azt jelentette, hogy egészen más értékek mentén nevelték otthon és az iskolában a gyerekeket, ami sok család számára igen zavaró volt. Mi olyan iskolát képzeltünk gyerekeinknek, amely ugyanazokat a nézeteket képviseli, mint a szülői ház. Hosszasan beszélgettünk arról, hogy mit is akarunk, végül megegyeztünk: a történelmi keresztény egyházak etikáján és eszmerendszerén alapuló oktatási intézményt szeretnénk, amely gyermek- és nevelésközpontú, ahol kultúra és valódi értékek veszik körül gyerekeinket.
Ha tizenöt évesen egy diák úgy dönt, hogy őt mégis a biológia vagy a történelem érdekli, összeszedi az anyagot, nekiül, és fél év alatt bepótolhatja tudását, de emberré válni akkor már késő. Az általános iskolai években tehát a nevelésre kell hangsúlyt fektetni, persze az oktatást sem szabad elhanyagolni. Hittünk a régi bölcsességben, miszerint a jól trágyázott és jól kapált földben magasabbra nő a kukorica. Az eltelt két évtized eredményei minket igazolnak: az ökusok tudásukkal és emberségükkel is helyt állnak.
Társadalmunkban sok káros hatás éri a gyerekeket, ami durvaságban, erőszakban, a tudás és a tanulás, a rendszeres munka, egyáltalán az erőfeszítés leértékelődésében csapódik le. Ezért nagyon fontos a közös értékeken alapuló közösség, amely megvédi őket a negatív hatásoktól.

Az építészeti nívódíjjal is kitüntetett épületet tágas udvar veszi körül, ahol immár harmadszor kerül sor egy-egy szimbolikus alkotás felavatására.

– 2000-ben, amikor az iskola tizedik születésnapja mellett a kétezer éves kereszténység és az ezeréves államiság évfordulóját is ünnepelhettük, kettős keresztet állítottunk az udvarra. Öt év múlva egy olyan haranglábbal gazdagodtunk, amelynek mintája a tőlünk 800 kilométerre, Erdélyben található. Ez a felelősség szimbóluma, funkciója pedig, hogy hangjával indul és zárul a tanév. Idén díszkutat avattunk. A kút mindig a találkozások helye, és a számunkra oly fontos emberi kapcsolatokat szándékoztunk felállításával szimbolizálni.
Húsz év alatt nagyot változott a világ – véli az intézményvezető –, de a meghatározó alapértékek megtartása mellett, a körülményekhez mindig alkalmazkodva tudott iskolánk sikeresen működni. Hogy szükség van ránk, azt a számos hozzánk jelentkező család bizonyítja.

Nyilasi Géza szülőként lépte át először az ökumenikus iskola küszöbét, ma igazgatóhelyettesként dolgozik ugyanitt, valamint technikát és informatikát tanít.
– Már a kezdetek kezdetén, az első megbeszélések idején csöppentem abba a szülői közösségbe, amelyik megálmodta ezt az iskolát. Gépész- műszaki tanárként tíz évet dolgoztam egy középiskolában, amikor elkezdtem aktívan tevékenykedni az Iskolaszék Egyesületben. Az akkori igazgató, Kőszeghy Tamásné hívott gazdasági igazgatónak, és én örömmel fogadtam el a felkérést.
Sokat gondolkodtam azon, hogy miért jó itt dolgozni, mi vonz ehhez a közösséghez. Rájöttem, hogy nagyon jó érzés az, hogy ha én adni tudok valamit akár a diákoknak, akár a kollegáknak, akkor biztos, hogy vevők rá. Érződik, hogy előre haladunk, hogy mennyivel több az egyes tanuló „kilépéskor”, mint aki „belépéskor” volt. Ez adja azt az erőt, amey nem engedi, hogy harminckét év pedagógiai munka után elfásuljak. Ma is mindennap végiggondolom, hogy mit csinálhatnék másként, jobban, a másikért.

Járó Ildikó két olyan területtel foglalkozik, amely kiemelten fontos az iskola életében: angolt tanít, emellett szabadidős tevékenységeket szervez a tanulók számára.

– Ez egy behatárolhatatlan munkakör. A kiállítások rendezésétől kezdve az ünnepélyek háttér munkájáig, a nemzetközi kapcsolatok ápolását, pályázatok írását, bálok, utazások, rendezvények szervezését végzem. Nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományok őrzésére, a nemzeti és vallási ünnepek széppé tételére, valamint a közösségépítésre. Ez utóbbi a szülőket is érinti, igyekszünk őket is bevonni, örömmel vesszük, ha részt vesznek például a bálokon vagy vásárokon. Az év elején és a végén olyan utazásokat szervezünk, ahová szintén szívesen várjuk a szülőket is.
A jubileum alkalmából készül egy évkönyv, amelynek szerkesztésében én is részt veszek. Ennek kapcsán számos írást olvastam, amelyekben vissza-visszatér egy gondolat: Hidegkút olyan, mint egy falu, egy védett, zárt világ. Talán ez is magyarázza, hogy miért tud közösségként működni az iskola, és
ez érződik a gyerekek viselkedésén is.

Németh Katalin tanítónő még friss tagja a tanári karnak, de, mint mondja, itt tapasztalta meg, mit jelent élvezettel végezni a munkát.
– Négy évig egy másik iskolában tanítottam. Egyszer továbbképzésre jöttem ide, ahol több ismerősöm is dolgozott, és az egyikük észrevette rajtam kimerültségemet. Tanítani csak úgy lehet, ha te is élvezed, figyelmeztetett, és ezen elgondolkodtam. Azután, ahogy lehetőségem nyílt rá, átjöttem. Amit mondott, beigazolódott. Az itteni munka számomra élmény. Már a körülmények, a szép épület és udvar is vonzottak, de az igazi ok, amiért szeretek itt dolgozni, az, hogy egy igazi, szakmai és emberi közösség tagja lehetek.

***********

Az iskola pedagógiai programjában négy kiemelt elem szerepel: a bibliaismeret-etika, a szabadidős tevékenységek, az idegen nyelvek oktatása valamint az emberi kapcsolatok.
A bibliaismeret-etika tantárgyként is megjelenik, de nem felekezeti hittanoktatást jelent, hanem a Bibliára épülő érték- és erkölcsi rendszer megismertetését. A szabadidős tevékenységek a kulturális értékek megismerését célozzák, akárcsak a gyerekeket körülvevő esztétikus környezet. Az aulában háromhetente új kiállításokat rendeznekk, most éppen egy középiskolai tanár, szobrász- és festőművész alkotásai láthatók. Évente többször is tartanak koncertet, amelyen olyan kiváló együtteseket is vendégül látnak, mint a Bartók Vonósnégyes vagy a Kaláka.