Bemutatkoznak a kerület óvodái: A Kolozsvár Utcai Óvoda

Bár ottjártunkor a szakadó eső miatt a gyerekek a csoportszobákban játszottak, vethettünk egy pillantást a gyönyörű kertre, valamint a szobákhoz tartozó tágas teraszokra, amelyek szintén kellemes játszóhelyet biztosítanak jó idő esetén. Megható látvány, ahogy a vegyes korösszetételű csoportban a nagyok szárnyuk alá veszik a még csak pár hete odajáró, időnként sírdogáló újoncokat.

Ebéd a Kolozsvár Utcai Óvodában. Képgaléria, klikkeljen a képre!

– Annyira édesek ezek a hat-hét éves nagy fiúk, ahogy szinte apukaként terelgetik a kicsiket – mutatja mosolyogva házigazdánk, az egyesített Kolozsvár Utcai Óvoda vezetője, Bartusné Tóth Györgyi, ahogy végigkalauzol minket az 1995-ben elkészült modern épületen.

– Jelenleg négy helyszínen több mint háromszáz gyermek tartozik az óvodánkhoz. Ebben az épületben négy csoport, két vegyes és két homogén kapott helyet. A Hűvösvölgyi út 209 szám alatti villaépület 1950 óta óvoda. Ott most két vegyes csoportunk van, és szeptember óta az udvaron áll a három csoportot befogadó mobilovi. A Máriaremetei út 185. szám alatti épületünkben szintén három csoportot tudunk fogadni. Összesen 325 férőhellyel rendelkezünk.

Van különbség a tagóvodák között?

Nevelési programban nincs. Mindenhol dolgozik fejlesztő pedagógus, akik közül van olyan munkatársunk, aki minden területen tud foglalkozni a gyerekekkel, és van olyan, aki csak a mozgásfejlesztést végzi, ebben az esetben azonban besegítenek a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei. Minden tagintézményünkből legalább két óvónő végezte el azt a tanfolyamot (TSMT-Tervezett Szenzomotoros Mozgástréning), amely speciálisan az óvodás korú gyermekek mozgásfejlesztését oktatja. Ez egy csodálatos módszer, rendkívül hatékony, és nagyon szép eredményeket lehet elérni a segítségével. Középső csoportban logopédus, fejlesztőpedagógus és pszichológus is szűri a gyerekeket.

Képgaléria

Milyen állapotban vannak a mai óvodások?

A legnagyobb gond a beszédfejlődésben mutatkozik. A gyerekek nagy része szorul logopédiai fejlesztésre. Ennek az lehet az oka, hogy a mai gyerekekkel sokkal kevesebbet beszélgetnek szüleik, így ők maguk is kevesebbet beszélnek. Mindig felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy ne engedjék sokat tévézni a gyerekeket, ne ott hallgassák, nézzék a mesét, hanem olvassanak fel nekik vagy meséljenek fejből, és beszélgessenek. Kérdezgetni, meséltetni kell a gyerekeket, és akkor megered a nyelvük. Tudom, hogy elfoglaltak a felnőttek, hiszen reggel héttől este hatig vannak nálunk gyerekek, és ez nagyon hosszú idő egy kis gyerek számára.

Minden óvoda programjában van egy kiemelt terület. Önök mit tartanak különösen fontosnak?

A környezeti nevelést. Nálunk dolgozik a kerületi óvodák környezeti munkaközösségének vezetője is. Az a célunk, hogy kialakítsuk a gyerekekben a környezet szépségei iránti érzelmi kötődést, hogy rácsodálkozzanak a természet szépségeire, gyönyörködjenek bennük, és óvják azokat. Minden tevékenységet e köré csoportosítunk. Mostani témánk az ősz, tehát a rajzolás, kézműveskedés, a felolvasott vers és mese témája is most az ősz. 1997 óta van egy alapítványunk, a „Levelibéka” Gyermekek Játékos Környezetismereti és Egészségvédelmi Alapítványa, amely a szülői egy százalékokból tartja fent magát, és amiből rengeteg kirándulást szervezünk. Voltunk már együtt az Állatkertben, a Vadasparkban, a Skanzenban, a Planetáriumban, a Tropikáriumban. Rendszeresen megyünk egésznapos kirándulásra. Ilyenkor a konyháról kapunk hideg élelmet, és felkerekedik az egész óvoda. A gyerekek különösen szeretnek Piliscsévre járni, ahol egy csodálatos kézműves park várja őket. Az agyagból készült műveket ott kiégetik, és pár nap múlva elküldik nekünk. A tagóvodák is állandóan kirándulnak. Legkedveltebb úti céljaik a vitorlázó repülőtér, a remetei szurdok, vagy Solymáron a Rózsika-forrás. Intézményünk tagja a „Környezetünkért Óvodai Egyesületnek”, a „Zöld Óvoda”, valamint a „Madárbarát Kert” hálózatnak. Óvodánk 2002. óta harmadszor nyerte el az OKAIM-védjegyet, és jogosulttá váltunk a Minőségi Nevelési-Oktatási cím viselésére.

Mi a jó óvoda ismérve?

Ha belépünk, és érezzük az óvoda barátságos és derűs légkörét, már biztos, hogy jó helyen járunk. A legfontosabb szerintem az itt dolgozók hozzáállása, az óvónők személye. A szülők óvodaválasztásánál a nevelési programnak is van szerepe. Az azonban, hogy a gyermek hogy érzi magát napközben, már az óvodai dolgozóktól, első sorban az óvó nénitől függ. Olyan nyugodt, családias, szeretetteljes és biztonságot nyújtó légkört igyekszünk kialakítani, ahol a játéké a legnagyobb szerep, hiszen azon keresztül jut olyan élményekhez és ismeretekhez a kis óvodás, amelyek biztosítják érzelmi és értelmi fejlődését.

Péter Zsuzsa