Szerencse, kreativitás, motiváció

A Magyar géniusz című előadásában „hazánk legnagyobb természeti kincséről”, az emberi tehetségről beszélt.
A professzor elmondta, hogy az ötvenes évekig a tudósok azt gondolták, hogy géniusz a legokosabb emberekből válik. Mára kiderült, hogy az általános értelmi adottság csupán az egyik összetevő, a zsenialitáshoz speciális mentális adottságok, valamint kreativitás és motiváció is szükséges, sőt, az elsődleges szerepet a kreativitás játssza. Vannak nagyon okos, jól tanuló és viselkedő gyerekek, belőlük lesznek – jó esetben – a társadalom vezetői: miniszterek, kórházigazgatók, egyetemi oktatók. A világot azonban nem ők viszik előre, hanem a már gyerekkorukban is sok gondot okozó kreatívok, a különlegesek, akik általában rosszul tanuló és nehezen kezelhető gyerekként kezdik pályafutásukat.
Az adottság szerencse kérdése, mondta a genetikus, amit a génjeinkben hordozunk. Az, hogy mi lesz belőlünk, függ a családtól és a társadalomtól, amibe beleszületünk, valamint az iskolától és a kortárs-csoporttól. Czeizel megkülönböztette a tehetséget a talentumtól: az előbbi ígéretet, az utóbbi a valóra váltott tehetséget jelenti. Tíz kivételesen tehetséges gyermekből egy lesz kivételes talentum, és minél kivételesebb, annál nehezebb az útja, hogy adottságait kibontakoztathassa.

A férfi és női szellemi adottságokat összehasonlítva, a professzor megállapította, hogy az átlagos képességek tekintetében ezek azonosak, a szélső értékekben (szellemi fogyatékosság és kivételes tehetség) azonban férfi-dominancia mutatkozik. Ennek genetikai magyarázata az anya szervezetében lappangó, felelős génben keresendő, amit a fiúgyermekek örökölhetnek. Az előadás a már köztudomásúnak számító tényeket is megerősítette: a nők verbális képességei meghaladják a férfiakét, akik viszont térbeli érzékelésben és (az ehhez kapcsolódó) matematikában, valamint zeneszerzésben múlják felül a gyengébbik nemet. A nők és férfiak között ezenkívül a kreativitásban és motivációban is számos eltérés mutatkozik, ez azonban szellemi képességeiket tekintve nem jelent minőségi különbséget. A nők biológiailag és társadalmilag kialakult helyzete okozza azt, hogy a kivételes talentumok többsége a férfiak között található: az eddig kiosztott 719 Nobel-díjból csupán 30 tulajdonosa nő.

Czeizel Endre a különböző nemzetek géniuszait is górcső alá vette. „A nemzetek nagyságát az határozza meg, hogy mennyi géniuszt adtak a világnak, és milyen tiszteletben részesítették őket” – idézte az amerikai Emerson szavait. A potenciális zsenik tekintetében nem lehet különbséget tenni a nemzetek között, igaz, a különböző nemzetek fiai más és más területen tudtak kiemelkedőt alkotni. A muzsikában az osztrákok és a magyarok, a képzőművészetben a franciák és a hollandok adták a legtöbb különleges művészt. A Nobel-díjasok között tizenhat magyar vagy magyar származásút tartanak számon, igaz, a magyar nemzeti büszkeség olyanokat is idesorol, akiknek csak egyik szülőjük volt magyar származású, és akik még a nyelvünket sem beszélték. Magyar állampolgárként csupán Szent-Györgyi Albert, Hevesy György és Kertész Imre kapta meg a Nobel-díjat. A tizenhat kitűnő férfi közül tizenegy zsidó származású, ami ebben az esetben sem genetikai különbséggel, hanem a zsidó kultúra hagyományos tudás- és tehetségtiszteletével magyarázható.
A külső – társadalmi, történelmi és gazdasági – tényezők fontosságát bizonyítja az a kutatás, amely a XIX. században Magyarországon született géniuszokat írta össze tízéves bontásban. Nem véletlen, hogy a ’48-as szabadságharcot követő évtized csak négy, míg a század nagy gazdasági fellendülést hozó utolsó évtizede harminchét zsenit adott a világnak. Egy másik összeírás az 1700-tól 1900-ig terjedő időszak kivételes tehetségeit vette számba. Mint kiderült, ezen időszak alatt a legtöbb géniusz osztrák volt, őket követik a svájciak, franciák, norvégok és angolok. A magyarok a hollandokkal a tizenhatodik helyen osztoznak. A történelmi és gazdasági körülmények, a társadalmi intolerancia, a pedagógia felkészületlensége, valamint az érintettek önpusztító magatartása miatt Magyarország a potenciális férfi géniuszok kilencven, a női géniuszok kilencvenkilenc százalékát veszítette el.
Czeizel professzor szerint ma nem az a kérdés, hogy ki a magyar, hanem hogy érdemes-e magyarnak lenni. Nem magyarként született, tehetségével mégis sokat tett e hazáért többek között Zrínyi, Mátyás király, Petőfi, Liszt és Semmelweis. Tudomásul kell vennünk, hogy kicsi és szegény az országunk ahhoz, hogy itthon virágozzon ki a géniusz. El kell engednünk tehetséges fiataljainkat a világba, de mindent meg kell tennünk azért, hogy érdemes legyen visszajönniük – zárta előadását Czeizel Endre. 

Péter Zsuzsanna

*****

Szülők Akadémiája 2. félév – Együtt a gyermekeinkért
A Második Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ előadás-sorozata

November 12., 17.00–18.30
Tari Annamária klinikai szakpszichológus – A „Z” generáció: az offline családi élet és az online tér súlya
A virtuális tér vonzása a legfiatalabb korosztályt is elérte, a tízévesek is bőszen interneteznek. A technológiai fejlődés hatására megindult változások jól érzékelhetők a kamaszoknál, akik nehezebben megközelíthetők, olykor nagyon is érettek, más vonatkozásban viszont gyerekesebbek. A Z generáció tagjai értenek sok mindent, de feldolgozni vajmi keveset képesek ebből. A valós kötődések állnak szemben a virtuálisan támogatott kapcsolatokkal egy fontos életszakaszban és az online státusz addiktív hatásával.

A program ingyenes. Az előadás helyszíne a Móricz Zsigmond Gimnázium (1025 Törökvész út 48–54.).
Az előadásra a 336-0196-os és 325-0403-as telefonszámokon, illetve az igazgato@mkpszk.hu e-mail címen lehet jelentkezni. További információ: www.mkpszk.sulinet.hu. Témavezető: Pap Judit igazgató.

A program védnöke Dankó Virág, a II. Kerületi Önkormányzat alpolgármestere.