Tanév végén önértékelés

Az önértékelés mint számvetés
A tanév zárása a gyerekeknek kicsit olyan, mint nekünk, felnőtteknek a naptári év utolsó napja, vagy a munkahelyünkön az éves teljesítményértékelő megbeszélés. Az ünneplést – hogy végre itt a nyár, int a napsugár és vége a tanévnek – az iskolában is általában meg szokta előzni valamilyen számvetés: az osztály egy közös beszélgetés során áttekinti, mi minden történt a tanév során. A pedagógus vezetésével felidézik a jó és nehéz pillanatokat egyaránt. Mindből van, hiszen a gyerekek a tíz hónapnyi idő meghatározó részét az osztályközösségben töltik. A számvetés egyéni szinten azonban kevés iskolában valósul meg.

Az önértékelés mint a személyiségfejlesztés fontos eszköze
Az önértékelésről ezt írja az értelmező szótár: „az ember kritikai megítélése és minősítése önmagáról, képességeiről, tevékenységéről, magatartásáról. A folyamatos önmegfigyelésen és önellenőrzésen alapuló önértékelés lehetővé teszi az egészséges személyiségre jellemző önismeret és önbizalom kialakulását, az önirányítás képességének fejlődését.”
Lefordítva: az önértékelés szó egyik jelentése az önkép-énkép (milyen a magamról alkotott képem, mit gondolok általában magamról?). Számtalan tudományos vizsgálat támasztja alá, hogy a pozitív énképpel rendelkező diák családon, illetve kortárs csoporton belüli pozíciója jobb, mint a negatívabb énképpel rendelkező társaié. A pozitív énkép pozitívan hat a motivációra, ezáltal jobb iskolai teljesítményt, eredményesebb tanulást is indukál.

Az önértékelés mint írásos dokumentum
Az önértékelés szó másik értelmében egy olyan dokumentumot jelöl, amit a diák maga készít el, reflektálva az elmúlt iskolai évére. Ebben számba veszi és megítéli, akár minősíti is saját tanulásával kapcsolatos tapasztalatait, iskolai teljesítményét, eredményeit és nehézségeit, illetve az iskolához kötődő emberi kapcsolatait is.
Szülőként tehetünk azért, hogy ezzel az önfejlődést elősegítő módszerrel minél korábban megismerkedhessen a gyermekünk. Támogathatjuk, hogy hosszú távon is beépíthesse abba a mentálhigiénés eszköztárba, amellyel belső egyensúlyát, pozitív szemléletét, önmaga jobb elfogadását biztosítja.

Miért jó a gyereknek önértékelést készítenie?
A gyermek önmagáról kialakított reális énképének szerves része kell legyen a tudat, hogy befolyásolni tudja saját életét. Éreznie kell a kontrollt és tudatosítania az ezzel járó felelősséget. A pozitív énkép, az önbecsülés kialakulásában segít, ha a tanuló számon tartja, mit ért el egy adott időszakban, a teljesítménye mögött milyen tett, erőfeszítés áll.
Az egyik kulcsszó a tudatosság – és itt van szerepe az írásbeliségnek. Minden diákban kavarognak érzések, gondolatok, jó vagy kevésbé kellemes emlékfoszlányok sikerekről, egy-egy nehézséget jelentő helyzet jó megoldásáról, vagy egy kudarccal végződő próbálkozásról. Azzal, hogy írásban, valamilyen rendszer szerint strukturáltan készíti el önértékelését, a kavargás letisztul, formát ölt, ezáltal a zavarosból egy világos kép kerekedik.

Milyen korban kezdjen el önértékelést készíteni a gyermek?
Minél hamarabb elkezdi, annál hatékonyabban épül be a technikai eszköztárába, amivel a lelki egyensúlyát fenntartja, az énképét pozitív irányba fejleszti, az önmagáról való tudást erősíti, mélyíti. A rajzos/írásos önértékelés készítése nyolcéves kortól ajánlható. Ebben a korban a gyerekek már a saját értékelésüket valamely viszonylatban el tudják végezni (jobban tudok biciklizni, mint XY; szőke a hajam, mint Z-nek stb.).
Rávenni egy kamaszt, hogy önértékelést írjon – hát meg lehet próbálni, kétséges kimenettel – ezt a korosztályt az iskola/osztályfőnök terelheti az önértékelés-készítés irányába nagyobb hatékonysággal. Ha ez megtörtént, szülőként kerítsünk sort röviden az átbeszélésére.

A gyermek önértékelésének fontos része a szülői visszajelzés
Talán nem szükséges részletezni, hogy mekkora súlya van egy írásos, megfogalmazott szülői dicséretnek, akár építő jellegű kritikának is, a szóban futólag elmondott visszajelzéshez képest. A konkrét, alátámasztott dicséret pozitív visszaigazolás a gyereknek a saját értékességéről. Ennek írásos formája plusz súlyt, jelentőséget ad a dicséretnek, mintegy megpecsételve azt. Ajánlott, hogy mindkét szülő fogalmazza meg saját, más-más szempontú visszajelzését, ezzel is hangsúlyt adva az önértékelés jelentőségének.
A következő tanév kezdetén, ha előveszi a gyermek, máris kirajzolódhat számára konkrétabban, mi az, amire összpontosítania kell az erőforrásait saját fejlődése érdekében.

Az önértékelés elkészítéséhez letölthető sablon található külön az alsós és a felsős korosztálynak a kooplab (https://kooplab.hu) honlapján. Tippeket és tanácsokat, azt, hogy hogyan álljunk neki az első önértékelés elkészítésének, az Önértékelés – Tippek szülőknek (https://kooplab.hu/onertekeles-keszites-tippek/) bejegyzésben olvashatnak a koopBlogon.


A rovat folytatódik. Kérjük, írják meg kérdéseiket „A tanulásfejlesztés-tréner válaszol” jeligével a szerkesztőségnek (szerkesztoseg@budaipolgar.hu). Válaszokat személyes levélben vagy a rovat keretein belül kaphatnak.