Féltett kincsünk a víz

Hidegkúti horgásztó

 

A víz világnapja 1992 óta március 22. Mint minden hasonló megjelölt dátumnak, ennek is az a célja, hogy felhívja a figyelmet erre a mindinkább veszélyeztetett kincsre. A világnap alkalmából a II. Kerületi Önkormányzat és az Élhető Települések Országos Szövetsége szervezésében településfejlesztési szakmai napot tartanak (lapzártánk után) a Marczibányi Téri Művelődési Központban, szerkesztőségünk pedig utánajárt, milyen sokféle vízzel büszkélkedhet kerületünk.

 
Jegenye-völgy

Budaliget északi részén, a József Attila útja 93. szám előtt fakad a Hűvös-ér, amely a Jegenye-völgy felső és középső szakaszán egy kis szurdokvölgyet vájt ki. Az elmúlt években kitisztították a medrét, és kicsit fel is van duzzasztva, hogy kedvező élőhelyet teremtsen az itt élő védett kétéltűeknek (például a foltos szalamandráknak, gyík- és békafajoknak). A kis ér Budapest és Solymár határánál torkollik a Paprikás-patakba.

 
Paprikás-patak

„Bennszülött” patakunk a Paprikás-patak, amely a Pesthidegkúti-medence vizeit gyűjti össze, és Solymáron áthaladva az Aranyhegyi-patakba torkollik. Valamikor éppen ez a vízfolyás tette lehetővé, hogy települések alakuljanak itt ki (Hidegkút és Gercse). Az egykor bővebb vizű patak az úgynevezett Csordakút mellett ered, Kőváron, majd Erzsébetligeten át vezető medrét idős füzek sora jelzi, Ófaluban pedig szép, régi kőhidak ívelnek át rajta.

Hidegkúti horgásztó

A Pesthidegkút–Ófaluban, a Zsellér utca végénél, a Temető utca és a Paprikás-patak között található, festői szépségű Hidegkúti horgásztó mesterségesen létrehozott állóvizünk. Valamikor két árok futott le itt a környező hegyoldalakról a patakba, és helyén vizenyős terület volt. Ebből alakították ki a nyolcvanas években az 5600 négyzetméteres vízfelületű mesterséges tavat, amely ma horgásztóként üzemel. A közeli játszótér mellett fakadó Ófalui-forrás táplálja. 

Kerületünkhöz egy hosszabb Duna-part is tartozik. A hegyoldalakról lefolyó esővíz valamikor kis árkokban érte el a folyót, ma pedig javarészt az úttest alatt vezetett csatornákon át folyik le a csapadék. A folyót nem könnyű megközelíteni, mert a főváros nagy részéhez hasonlóan itt is forgalmas autóút választja el a vízpartot a várostól.

 
Duna

A Malom-tó az egyik legkülönlegesebb természeti kincsünk.

Malom-tó

A kora középkortól működtek malmok Felhévízen, ezek miatt duzzasztották fel a kiáramló meleg forrásokat és az azzal keveredő karsztvizet. Mivel budai hévizek táplálják, hőmérséklete állandóan 20 fok körül van, és emiatt különleges élővilága alakult ki, például egyedülálló tündérrózsák nyílnak rajta. Mögötte, a hegy gyomrában bújik meg egy még nagyobb és még kivételesebb tavunk: a Molnár János-barlang kristálytiszta, meleg vizű barlangi tava.

Az Ördög-árok

Az Ördög-árok főága Nagykovácsi határában ered, majd a községen és a Remete-szurdok völgyén átfolyva Máriaremeténél kezd árok jellegű lenni, és innen Hűvösvölgy érintésével Pasaréten boltozat alá bújva, az Erzsébet hídnál ömlik a Dunába.

 
Ördög-árok

A Remete-szurdokban az 1960-as években a nagykovácsi Vörös Hajnal tsz kőbányája és mészégetője működött, ezzel igen nagy kárt okozva a völgy természeti értékében és szépségében. Dr. Pápa Miklós turistaszakíró igen keményen küzdött azért, hogy abbahagyják ezt a tevékenységet és eltüntessék a szennyeződést. Végül siker koronázta fáradozását, az ipari tevékenység végleg megszűnt. A Hosszúerdő-hegy északi oldalában mára igen jól halad az egykori bányaudvar rekultiválása, és a patakot is megtisztították, ma elfogadható állapotban csordogál. Az itt haladó sétautat, amely az Országos Kéktúra egy részét is képezi, az 1977-ben elhunyt dr. Pápa Miklósról nevezték el, elhanyagolt emléktáblája a völgy egyik szikláján áll.

Korábban a hűvösvölgyi villamosvonal Máriaremetéig, illetve azon keresztül Nagykovácsiig való meghosszabbítása kapcsán felvetődött a villamos átvezetése a völgyön, hiszen domborzatilag, illetve a pálya emelkedése szempontjából más nyomvonal gazdaságossági megfontolások miatt szóba sem jöhetett. Akkor még nem létezett természetvédelem, viszont a Nagykovácsiban kitermelt szén elszállítására kifizetődőnek tűnt az egyvágányú vasútvonal kiépítése. Ezen lett volna a villamosjárat meghosszabbítva, tehát önmagában Nagykovácsi nem számított volna potenciális úticélnak. Ugyanakkor Máriaremete, a népszerű zarándokhely és a környékén kiépülő kertváros könnyebb megközelíthetősége is fontos szempont volt ebben a tervben, amely végül nem valósult meg sohasem.

A hűvösvölgyi Nagy-rét közelében, a Náncsi néni vendéglője előtt már csatornában folyva csatlakozik a Kis-Ördög-árok az Ördög-árokhoz. Ez az ág a Julianna-majortól nyugatra ered, és a Petneházy-rétnél lépi át a főváros és egyúttal kerületünk határát, majd a Szép Juhászné út mellett kanyarogva ér el a Nagy-rét közeli egyesüléshez.

Volt egy másik mellékága is a pataknak, de az mára teljesen eljelentéktelenedett: a Zugligeti-árok. A hűvösvölgyi villamos tehát itt egy kis szakaszon hídon haladt át felette a vágány felújításáig.

Geológiai perspektívából egyértelmű, ahogy a Duna egyre mélyebbre vágódott, úgy az Ördög-árok is mindinkább mély völgyet alakított ki. Azért nem a mostani Margit híd tájékán ömlik a Dunába, mert korábban Rózsadomb és Várhegy magasabban kötődött össze, így a patak nem tudta bevágni magát a két hegy közé. Az Ördög-árok egykori vízszintmagasságára leginkább a szurdokvölgyi szakaszán lehet következtetni, méghozzá a barlangok fekvéséből és jellegéből.

Ördög-árok 

Egy történelmi térkép szerint, amely a XIII. századtól a XVIII. századig ábrázolja a térséget, az Ördög-árok a Vérmező nyugati oldalán folyt el, és kisebb kanyarokat leírva, nagyjából a mai villamosvágányok mellett folydogált lefelé. Közvetlenül a Dunába ömlés előtt, a mai Döbrentei térnél már volt egy körülbelül 200 méteres, enyhén ívelt alaprajzú beboltozott szakasza. Van olyan vélemény is, hogy a Vérmező tulajdonképpen egy tófenék: az Ördög-árkot a budai vár nyugati lejtőjénél duzzasztották a bronzkorban tóvá, és a Mikó utcánál lehetett a gát.

Akármennyire is gyér vizű az árok ma, a Tabánban az 1875. június 26-i nagy felhőszakadás alkalmával az Ördög-árok felszakította a boltozatát, a ráépített házak összedőltek, amelyeket a lakókkal együtt elsodort az ár. Talán éppen szeszélyes vízállása miatt nyerte eredetileg is az Ördög nevet.

Kertész Z István – Viczián Zsófia