Egy kivégzett budai lányra emlékeztek

A 23 évesen kivégzett költő, brit ejtőernyős és izraeli nemzeti hős Szenes Hanna Budán nőtt fel, gyermek- és kamaszkorát a Bimbó úti szülőház, a Herman Ottó úti és az Érmelléki úti családi otthonok, valamint a Baár–Madas gimnázium határozta meg. Hannát Palesztinában az angol hadsereg arra képezte ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva társaival megkísérelje valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását. Szenest letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, 23 évesen golyó általi halálra ítélték és az ítéletet végre is hajtották a Margit körúti fogházban.

A megemlékezésen Őrsi Gergely elmondta: – Budai lány volt, aki kortársaihoz hasonlóan nem szeretett volna mást, mint gondtalan, örömteli életet élni: boldognak lenni egy olyan korban, amit a szeretet helyett a gyűlölet uralt. Szenes Hanna mert tisztán látni: ehhez pedig talán mindennél több bátorságra volt szüksége. El merte hagyni Budát, amikor még csak gyülekeztek a sötét fellegek az égen, és mert új életet kezdeni Palesztinában, hogy aztán visszatérjen szülőhazájába segíteni azokon, akiket üldöztek, megbélyegeztek és ki akartak irtani. Hanna egy igazi budai hős, aki itt élt és itt halt meg, akire mindannyian példaként tekinthetünk – emelte ki a polgármester. – Szenes Hannának mostanáig adósai voltunk, hagytuk, hogy emléke feledésbe merüljön. Láttuk, hogy a világ más részein hősként és példaképként tisztelik, mi azonban hallgattunk róla. Ezt az adósságot kezdtük el törleszteni, mostantól a Széna téren áll szobra – tette hozzá Őrsi Gergely.

Az eseményen közreműködött Sodró Eliza színművész és Rosenfeld Dániel Imre kántor, felszólalt Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Karácsony Gergely főpolgármester és Dénes Gábor filmrendező; jelen volt Kovács Márton alpolgármester, Besenyei Zsófia, Kiss Roland, Nagy Eszter és Perjés Gábor önkormányzati képviselő is.

ld