Környezetünk
Párizs után Budán is...2024. május 16.
A II. Kerületi Önkormányzat 2021-ben, nőnap alkalmából hirdette meg kezdeményezését, amelynek keretében lakossági javaslatra korábban névtelen közterületek viselhetik híres, megemlékezésre érdemes nők nevét. ![]()
Azóta van a II. kerületben Szabó Magda sétány, Psota Irén utca, Komlós Juci köz, Solt Ottilia tér és legutóbb, a magyar költészet napja alkalmából felkerült Nemes Nagy Ágnes neve is Budapest első korzójának utcanévtáblájára.
Avatóbeszédében Őrsi Gergely polgármester elmondta, hogy a liget elnevezésére érkezett javaslatok közül a legtöbb Pikler Emmit nevezte meg – talán mert a nyugalmas kis park alkalmat teremt arra a szabad játékra és tapasztalásra, ami a gyermekorvos módszerének alapját jelentette. – 2007-ben már neveztek el teret Pikler Emmiről – Párizsban – tudhattuk meg a polgármestertől.
A II. kerület 650 közterülete közül csupán 48 viseli olyan nő nevét, aki hivatásában maradandót alkotott. Őrsi Gergely örömét fejezte ki, amiért a kis tér elnevezéséről a környék közössége döntött, ugyanakkor néhány pad kihelyezését is kívánatosnak tartotta, hogy „le tudjunk ülni és elgondolkodni akár Pikler Emmi gyermeknevelési elvein, akár saját gyermekeink nevelésén, vagy azon, hogy mit hagyunk örökül nekik”.
A névadó ünnepségen jelen volt Pikler Emmi lánya, a II. Kerületért Emlékéremmel kitüntetett pszichológus, Tardos Anna is, aki meghatottságának adott hangot és édesanyja követői, illetve a család nevében köszönetet mondott az ajánlóknak, valamint a II. Kerületi Önkormányzatnak. Az utcanévtáblát Őrsi Gergely és Tardos Anna leplezte le. Az ünnepségen a család és a barátok mellett részt vettek Varga Előd Bendegúz alpolgármester, valamint a Magyarországi Pikler–Lóczy Társaság képviselői is.
PIKLER EMMI (1902–1984) gyermekorvos, az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődésének és nevelésének szakembere. Pályája kezdetén, az 1930-as években a hagyományokkal szembeszállva új korszakot teremtett: felismerte, hogy a csecsemő és a kisgyerek magával hozott képességeinek kibontakozásához kedvező feltétel, ha szabadon gyakorolhatja mozgás- és játéktevékenységét, ha saját egyéni üteme szerint fejlődhet. 1946-ban kezdte megszervezni a Lóczy Lajos utcai Csecsemőotthont, amely 1970-től a Csecsemőotthonok Országos Módszertani Intézeteként működött. Pikler Emminek az intézet vezetőjeként lehetősége volt újszerű gyermeknevelési elveinek pedagógiai gyakorlatát kidolgozni és megvalósítani. Ennek az új pedagógiai és kisgyermekgondozási módszertannak köszönhetően sikerült megóvni a csecsemőként intézetbe kerülő gyerekeket az egész életre kiható ártalomtól, a hospitalizmustól, emellett Magyarországon elsőként figyelmeztetett ennek az intézeti ártalomnak a veszélyére. Munkatársaival együtt folyamatos szakmai támogatással igyekezett a csecsemőotthonok munkájának színvonalát emelni. Az általa vezetett intézet jelentős szerepet töltött be a hazai bölcsődei nevelés területén is, gondozónők generációi kaptak életre szóló eligazítást hivatásuk gyakorlásához azokból a tankönyvekből, kézikönyvekből, amelyeket Pikler Emmi és munkatársai írtak, szerkesztettek. 1986-ban az intézet felvette Pikler Emmi nevét, amelyet 1998-tól 2011-es bezárásáig a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány működtetett. Ma a Lóczy Lajos utcai épületben a Pikler Emmi Bölcsőde működik, de az épület falai között zajlik oktatás, tudományos munka, kisgyermekes szülők részére konzultáció és tanácsadás, illetve itt tartják a Pikler JátékTér csoportok foglalkozásait is. |
|