Cinkossággal neveljünk

– A gyerekek soha sincsenek ott, ahol ténylegesen vannak. Az óvodások az iskolára készülnek, az alsósok a felső tagozatra vagy a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba, a középiskolások pedig az egyetemre. Az a veszély fenyegeti az óvodákat - jegyezte meg tréfásan Vekerdy Tamás-, hogy a szülők igényeinek megfelelően valóságos kis topmenedzser-képzőkké válnak, ahol a gyerekek legalább egy idegen nyelv, valamint a számítógép-használat alapjait is elsajátítják. Pedig ebben a korban az egyetlen ténylegesen fejlesztő elfoglaltság a szabad játék, majd ezután következik a mesehallgatás és a spontán utánzásból fakadó tanulás – emelte ki. Szerinte a gyerekeket nem kell fejleszteni, mert maguktól is fejlődnek, igaz, óriási egyéni különbségekkel, és valamikor a hatodik és a nyolcadik életévük körül iskolaéretté válnak. Az lenne a gyermekközpontú magatartás, ha az iskolák készülnének fel az óvodás gyerekek fogadására, és nem a gyerekeket kellene felkészíteni az iskolára. Az iskolákban sem jobb a helyzet – derült ki a folytatásból. A kulturális alapkészségek (írás, olvasás, számolás) elsajátítására négy év kellene, hogy a tanulók rendelkezésére álljon, ehelyett - ezen a területen is - értelmetlen versenyfutásnak lehetünk tanúi, aminek következtében egyes iskolák már az első tanév első félévének végére „megtanítják” írni, olvasni a kisdiákokat. Hogy ez a tudás azután mennyire lesz használható, az majd csak harmadik-negyedik osztályban derül ki. Nemzetközi vizsgálatok igazolják, hogy az elhúzott, értő olvasás hosszú távon sokkal jobb eredményre vezet, mint az elsietett. Az írástanítás fő problémája, hogy a hatéves gyermek keze egyrészt anatómiailag, másrészt finom motorikus mozgásának viszonylagos fejletlensége miatt alkalmatlan a háromujjas ceruzafogásra és a szigorú sorok közé szorított kis méretű betűk írására. Egyszóval, a mai magyar iskola nem számol a gyerekek testi és lelki sajátosságaival.
A továbbiakban Vekerdy Tamás tudományos vizsgálatok eredményeiről számolt be, amelyekből kiderült, hogy fiatal, érettségizett felnőttek az iskolában tanultak csupán kilenc százalékára emlékeznek. Ennek szerinte a túl sok információt tartalmazó tananyag az oka. ––-– Amíg a kevés információ orientál, a túl sok dezorientál – hangsúlyozta a pszichológus. Egy másik vizsgálat szerint az iskolai beválás és az életben való boldogulás egymással nem korrelál. Ami az utóbbihoz elsősorban szükséges, az az úgynevezett EQ, vagy érzelmi intelligencia, ami viszont korlátlanul fejleszthető. A fejlesztés kulcsa pedig a családok kezében van. Ahhoz, hogy a gyerekek szabadon kibontakoztathassák képességeiket, elsősorban érzelmi biztonságra és elfogadásra van szükség, valamint arra, hogy sok területen kipróbálhassák magukat. A reformpedagógiák nagy előnye Vekerdy szerint, hogy a művészeti tárgyak ugyanolyan hangsúlyt kapnak az oktatás során, mint a közismereti tárgyak.
Mi tehet a szülő, ha ellensúlyozni kívánja az iskola „ártalmait”? – tette fel végezetül a kérdést, majd válaszolt is rá:
– A szülők akkor tesznek a legjobbat gyermekeiknek, ha egyfajta cinkosságot vállalnak velük, mindenben mellettük állnak, nyugodt hátteret biztosítanak és megvédik őket a külvilággal szemben.
Péter Zsuzsa