Ellentétek összhangja: betonba zárt fény

A 33 éves feltaláló nevetve mesélte, hogy az építőanyagok Ferrarija, olyan drága, hogy ő maga sem tudja megfizetni. A világ minden pontján ismerik, Japánban a Montblanc üzleteiben találkozhatunk vele, Svájcban templomajtó készült belőle. A második kerületieknek viszont elég a Millenárisba elsétálniuk, ha szeretnék megnézni Losonczi legújabb találmányát, a pixelbetont.

Csongrádban él, de a fővárosban beszélgetünk, mivel az interjút követően avatják fel Budapesten az első üvegbetonból készült emlékművet.

A Tabánban a Szarvas téren. Ez egy absztrakt ház, amelyen emberek sziluettje rajzolódik ki, amikor rásüt a nap. Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán szobrászművészek alkotása a kényszerlakhelyekre és munkatáborokba elhurcoltaknak állít emléket. Örülök, hogy a fővárosban is látható már üvegbetonból készült mű, korábban csak vidéken volt. Először Komáromban egy szabadtéri szoborhoz – ami az uniós csatlakozás első évfordulójára készült – használtak üvegbetont. Azután Diósdon egy 56-os emlékműhöz. 

Alapvetően képzőművészek használják a találmányát?

Mivel új anyag, szeretnek vele kísérletezni. A beton a legközönségesebb, a panelházak építésénél is használt építőanyag. Az emberek többsége emiatt valószínűleg negatívan gondol rá. A találmányom újdonsága abban áll, hogy ez a robosztus anyag fény hatására „felkönnyül’, áttetszővé válik. A transzparencia pedig egy pozitív dolog. Az üvegbeton így két ellentétes dolgot kombinál. Örülök, ha dolgoznak vele, sok ember megismerheti, nézegetheti, és talán többen meg is szeretik. Leginkább belső építészeti dekorációs célra használják, vékony (olcsóbban előállítható) paneleket: a Corvinus Egyetemen például recepciós pultok épültek belőle. Magán felkéréseim is vannak, kisebb nagyobb falbetéteket kérnek az építészek. De például az egyik Gellért-hegyi villa nappalijába egy egész válaszfal készült üvegbetonból, hivatalos nevén Litraconból.

Honnan jött az üveg és a beton párosításának az ötlete?

Az üvegbeton egy művészeti ág, az eljárás során sík, vagy tört üveget ágyaznak bele a betonba. Már a rómaiak is használták, így juttattak fényt az épületeikbe. De egy kis túlzással a gótikus templom rózsaablaka is ebbe a műfajba sorolható. Miután megszereztem a diplomát Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán, Svédországba posztgraduális építészeti képzésre jelentkeztem. Felvettek, és hirtelen témát kellett választanom. Mivel régóta érdekelt az üvegbeton mint művészeti alkotás, arra jutottam, megpróbálom tovább gondolni. Svéd professzorom sokban támogatott, tetszett neki, hogy gyorsan dolgozom, hamar elkezdtem számítógéppel modellezni, elképzelni, hogy mire is lehet majd használni az új anyagot. Optikai szállal helyettesítettem az üveget, ez a betonba teljesen beleolvad, gyakorlatilag nem lehet látni.

Az optikai szál teszi drágává?

Pontosan. Ipari keretek között nem lenne gazdaságos gyártani, kis manufaktúráknak éri csak meg. Az optikai szálas fényáteresztő beton az építőanyagok Ferrarija, luxus árkategóriába tartozik. Kézi munkával készül, egyedi mintázatú. Valószínűleg sosem fogják tízezer négyzetméterével gyártani, mint mondjuk az Ytongot. Mivel ennyire sokba kerül, csak a magyar piac nem tudná eltartani a cégemet, kilencven százalékban külföldre értékesítünk.

Milyen külföldi felkérései voltak, vannak?

Amire talán a legbüszkébb vagyok, Japánban a Montblanc nevű (exkluzív tollakat, ékszereket és órákat gyártó) cégnek dolgoztunk. Tokiói üzleteikben megvilágított falburkolatként használták a Litracont. Svájcban templomajtóként, egy acélkeretbe raktak üvegbetont. Készültek belőle bicikliútba épített világító kerékpárjelek Malmőben, és emlékmű egy louisianai veterán emlékmű részeként. Legutóbb Kanadában – október közepén – avattak üvegbetonból készült diadalívet az elesett békeharcosok emlékére.

Felvetődött, hogy a 2001. szeptember 11-i, New York-i terrortámadás után összeomlott Világkereskedelmi Központ helyén építendő Freedom Tower alsó tíz szintjét is üvegbetonnal burkolnák.

Igen, de sajnos akkor még gyerekcipőben járt a gyártás. Az is felmerült, hogy ugyanitt az emlékhelyen egy meditációs, emlékező szobában építenének belőle falat. Egyelőre csak terv szintjén van, bár tárgyalások már folytak.

Egy német multinacionális cég pár éve beperelte, miután ellopta, és árulni kezdte a találmányát…

Hónapokon keresztül tárgyaltam az említett céggel, de nem sikerült megegyeznünk. Ezután ellopták az üvegbeton ötletét, és piacra dobták. Azt gondolták, egy magyarországi magánszemélynek nincs esélye velük szemben, ezer esetből 999-szer így is van. Hosszú pereskedés után nyertem. Amíg azonban a per nem zárult le, elkezdtem továbbgondolni az üvegbeton ötletét, és így született meg 2007-ben a Litracon pXL, vagy pixelbeton.

Miben különbözik ez az anyag elődjétől?

Ebben nem optikai szálak, hanem egy speciális műanyag idom csapjai vezetik át a fényt a betonon. Fele annyiba kerül, mint a fényáteresztő beton. A Millenárison az EU által bérelt irodaépület információs központjában áll egy válaszfal, amely pixelbetonból készült. Itt három olyan innovatív, magyar építőipari anyagot is kiállítottak, amelyekről azt gondolták, hogy az országra jellemző, fontos magyar találmányok. Mindhárom betonalapú. A pixelbetont egyébként most kezdik felfedezni. Már készült egy terv olyan belülről világítható utcabútorokról, ülőkékről, amelyek egy vidéki város sétálóutcáján állnának. Külföldről is érkeztek felkérések, egyik a Boeing repülőipari cégtől. Az Egyesült Államokbeli irodaházában, a recepciós pult fedlapjaként használják a betont. Jellemző, hogy ha nem is nagy négyzetméteren, de mindig az épület legfrekventáltabb helyén állítják ki a termékeinket. 

Az üvegbeton is így vált világhírűvé?

Főleg a publikációknak köszönheti a hírnevét. Washingtonban rendeztek egy betonkiállítást 2004-ben, ahol egy falam ki volt állítva, ezt rengetegen látták, sokat írtak róla, körbejárta a világot a híre. Az amerikai Time magazin 2004 egyik legjelentősebb felfedezésének nevezte a fényáteresztő betont. Ezután Magyarországon is kezdtek érdeklődni. Design-díjakkal jutalmaztak, Márciusi Ifjak állami kitüntetést kaptam meg, és lakóhelyem Csongrád is kitüntetett.

Volt a családban más feltaláló?      

Nem, de nagyapám, Piroska János értett egy kicsit mindenhez. Építészeti tevékenységet is végzett, részt vett a csongrádi városháza építésében. Az első világháborúban katona volt, festőművész, majd jogász diplomát szerzett és Csongrád polgármestere lett. A Kádár-rendszerben nem vállalhatott olyan munkát, amire képzettsége volt. Elkezdett festeni és abból élt, hogy az akvarelljeit eladta. Kora elismert művésze volt. 

A Szarvas téren október 24-én avatták fel az 1950 és 1953 között kitelepítettek és kényszermunkások emlékművét. A szobor felállításának kezdeményezője a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete volt. Az emlékmű felállítására a Fővárosi Közgyűlés ötpárti egyetértéssel szavazott meg 30 millió forintot. Az üvegbetonból készült mű Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán aloktása.