Újra vár a Tortavár

A pici üzlethelyiséget a tulajdonos, Font Csaba cukrászmester halála után bérbe adta a család, így rövid szünet után ismét üzemelni kezdett az édességbolt, s azóta – immár ötödik éve – Pechtol Zsolt árulja ínycsiklandozó süteményeit. 

Pechtol Zsolt számára a kezdetektől fontos volt, hogy az utca megismerje és megszeresse a cukrászdát, annak árukínálatát. Nagy feladat volt Font Csaba örökébe lépni. Az ifjú cukrász hamar barátságot kötött az utcában élő és dolgozó emberekkel: volt már zsűrielnök a Rákóczi gimnázium sütisütő-versenyén, a szomszédban működő fénymásolóban a szóróanyagok, plakátok sokszorosításához kért – és kapott – segítséget, ezenkívül jó viszonyt ápol a városrendészekkel is, akik abban adtak tanácsot, hogy hogyan lehet szabályosan az utca felé tágítani a boltocskát.
– Hamar kinőttük a cukrászdát, amellett a felújítás is ráfért volna már az üzletre és a műhelyre egyaránt – mondta el Pechtol Zsolt. – Már a terv megszületéséhez is rengeteg ötletet, támogatást kaptam az idejáró vendégektől: ki-ki a maga szakmája szerint látott el tanácsokkal, segítve a tervezési és megvalósítási munkálatokban is. Először természetesen a Font családnak mutattam meg az elképzeléseimet, akik támogatták a felújítást, és mindenben szabad kezet adtak. Régi jó kapcsolat fűz a szomszédos alkotósokhoz – nekik köszönhetem az előző logót, névjegykártyát –, és most is rengeteget segítettek a kivitelezési munkákban.
Az Alkotó 5. stúdió 1980 óta működik a Keleti Károly utcában – Benyovszky István elmondása szerint szinte minden cégér az ő kezük munkája, a II. Kerületi Önkormányzatnak is sok táblát, feliratot készítettek. Istvántól azt is megtudjuk, hogy a Font cukrászda előtt – amelynek arculatát szintén az Alkotó 5. tervezte – egy divatárubolt próbált itt szerencsét, nem sok sikerrel.
– Barátságunk a Tortavárral úgy kezdődött, hogy mi is nagyon sokat dolgoztunk, és láttuk, hogy ők is, és mivel szeretjük a süteményeket, át-átlátogattunk – meséli Benyovszkyné Szabó Zsuzsanna. – Zsolt sokat mesélt a terveiről, szerette volna kinyitni a teret, amit ezzel az üvegből készült harmonikaajtóval nagyon praktikusan és látványosan sikerült is megoldani. Mi tervezéssel és kivitelezéssel is foglalkozunk. A Tortavár mostani átalakítása során a feliratok és a külső világító tábla kivitelezését végeztük el. Nagyon tetszik a végeredmény: meleg, barátságos, „kuckós” hangulata lett a helynek.

A cukrászdával szemben egy fiatal házaspár, Albert Virág építész és Pongrácz Farkas forma- és grafikai tervező lakik (ők a Blum & Wolf Társulás), szintén a cukrászda törzsvásárlói. Nekik köszönheti a bolt különleges belsőépítészeti megoldásait, modern, egyedi lámpatesteit, az új logót és a feliratokat.
– Nagyon szeretjük ezt az utcát, szeretünk itt élni – magyarázza Farkas. – A cukrászda lakókörnyezetünk szerves részét képezi. Sokszor gondoltam arra, hogy szívesen részese lennék egy itteni átalakulásnak. Kapóra jött, hogy Zsolt elképzelései találkoztak a mieinkkel. Virággal együtt álmodhattunk meg egy új arculatot, a komplett belső teret és a berendezési tárgyakat. Itt az építészettől kezdve a grafikáig minden egy szerves egység részét képezi. A munka vezérfonala az új és a régi együttes megjelenése volt: korszerűt szerettünk volna létrehozni úgy, hogy közben a bolt patinája ne sérüljön.
A furnérlemezből hajtogatott lámpák tervezése és kivitelezése Farkas munkáját dicséri, a cukrászda színvilága, a használt raklapokból kialakított burkolatok, bútorok és polcocskák pedig Virág fantáziájának termékei.
– Nagyobbítani szerettem volna a teret, és barátságosabbá, vidámabbá varázsolni – meséli a cukrász. – Virág remek ötlete volt például a táblafestékkel lefestett falfelület, ahová a gyerekek örömmel rajzolgatnak, a felnőttek pedig „megüzenik” nekünk, hogy mi ízlett, vagy milyen sütit szeretnének még a kínálatunkban látni. Annyi kedves felirat születik, hogy sajnálom letörölni őket!
– Azt a kedvességet és közvetlenséget próbáltam visszaadni, ami Zsoltból árad – veszi át a szót Virág. – Semmiképp sem szerettem volna egy puccos cukrászdát tervezni, fontos volt, hogy természetes alapanyagokat használjunk, hogy kényelmessé, otthonossá tegyük a helyiséget. Izgatottan várom a jó időt, amikor kinyílik a portál, és a fagyit az utcáról kérhetik majd a vevők. Addigra elkészül az árnyékoló is, ami elképzeléseink szerint színében és stílusában is illeni fog a cukrászdához. Közel sem vagyunk még készen. Hiányoznak a feliratok, az árlapok, és még egyéb apróságok. Összességében szép és kulturált lett a hely, egy feltűnő kis piros pont, ami vonzza magára a tekinteteket.
– Nagyon jólesett a sok segítség – mosolyodik el a házigazda. – Fontos, hogy kellemes, meghitt hangulatot árasszon az üzlet, hogy szívesen jöjjenek be az emberek, hogy úgy érezzék magukat, miközben isznak egy kávét, esznek egy sütit, mintha csak otthon lennének.
Péter Zsuzsanna

Benyovszky István, Pechtol Zsolt kisfiával, Nimróddal, Pittroff Anita, Benyovszkyné Szabó Zsuzsanna, Pongrácz Farkas és Albert Virág, kislányukkal, Majával