Száz éve indult élete filmje

Makk Károly és Tóth János operatőr a Macskajáték forgatásán

Az Élt egyszer Budán… kötetünkben bemutatjuk őt is mint egykori törökvészi szomszédunkat, az alábbiakban ennek az írásnak egy részletét közöljük.

Eleinte orvos akart lenni, később az újságírás foglalkoztatta, mert jól tudott fogalmazni. Édesapja volt a helyi mozigépész, így a filmekhez már kisgyerekként közel került. A piarista gimnáziumban letett sikeres érettségi után került Budapestre. Apja a New York kávéházban bemutatta néhány filmes ismerősének: így került be gyakornokként, kávéhordó „lóti-futiként” a Hunnia Filmgyárba. A II. világháború miatt megszakadt tanulmányait Debrecenben, majd ismét Budapesten folytatta, aztán Ranódy László hívására a Sarló Filmvállalathoz került.

1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára az első rendezői osztályba, osztályfőnöke Radványi Géza volt, akinek később asszisztense lett a Valahol Európában készítésénél – ez az élmény életre szólóan meghatározó lett számára. Végzése előtt azonban politikai okból kirúgták, mert Bacsó Péterrel együtt készített, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmus ismertetőjegyeit. „Büntetésből a dokumentumfilmgyárba helyeztek, ahol azt a feladatot adták, hogy készítsek egy kisfilmet a vasöntő sztahanovistákról – emlékezett vissza az Európai utas című folyóiratban 1993-ban. – De hát soha életemben nem jártam azelőtt gyárban, nem vállaltam. Erre azt mondták, hogy lenézem a munkásosztályt, és kitiltottak a szakmából. Amiért utólag hálás vagyok, mert traktoros lettem a szentendrei gépállomáson. Akkor ezt az incidenst persze kegyetlen igazságtalanságként fogtam föl; mai eszemmel igen hasznos tréningnek tekintem, mert a traktorosok között kristálytiszta agyú, kemény fickókkal kötöttem barátságot. Évtizedekkel később is rendszeresen lejártam velük sörözni a szentendrei kiskocsmába...”

Makk Károly

Végül mégis levizsgázott titokban Nádasdy Kálmánnál, és megkaphatta a diplomáját. Első filmjével 1954-ben azonnal ismertté is vált: a Liliomfit több millióan látták. A film díszleteit a pasaréti filmgyárban építették fel, itt forgattak le sok legendás jelenetet. Pályáján később is rendszerint nívós irodalmi alkotásokat vitt a vászonra. A Déry Tibor két novellája alapján készült Szerelem a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása lett, amelyben felejthetetlen alakítást nyújtott Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván. A film – amelyet egyébként II. kerületi helyszíneken forgatott – 1971-ben Cannes-ban elnyerte a zsűri díját, és még számos magyar és nemzetközi elismerésben részesült.

Híres filmjeit hosszan lehetne sorolni, köztük említhető az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is jelöltek, az Egy erkölcsös éjszaka, az Egy hét Pesten és Budán stb. Több alkotásában állított emléket az 1956-os forradalomnak.

Az 1971-es cannes-i filmfesztiválon Törőcsik Marival és Darvas Lilivel.
A Szerelem című film itt nyerte el a zsűri különdíját

Budapesten sokfelé lakott, míg rá nem talált törökvészi otthonára, ahol azután ötven évig élt. Szenvedélyesen szerette ezt a várost és környéket. „Heverhettem a Copacabanán az óceán partján, vacsorázhattam New Yorkban a Four Seasonsben, lötyöghettem a bal parton Párizsban, élhettem, dolgozhattam, kalandozhattam a világ más városaiban, a harmadik hét végén mindig elkapott egy szomorkás vágyakozás: jobb lenne otthon – nyilatkozta 2004-ben a Premier lapjain. – Kiállni a teraszra a Hankóczy Jenő utcában, és nézni a fákat, dombokat – a várost. Inni egy pohár bort, vöröset, ha pedig pohár bor, legyen újra tojásos galuska vagy paprikás krumpli. Kit hívjak fel? Kinek az örömét-bánatát hallgassam? Ki hallgasson engem? És ha szólítom a várost – ő felel nekem.” Lakásában nagyon sokan megfordultak a közelben lakó alkotók közül is, például Örkény, Déry vagy a szívbéli jó barát, Konrád György, aki szintén Berettyóújfaluból származott.

2017-ben itt halt meg. Akkor is tele volt tervekkel – még 91 évesen is új filmtervvel pályázott a Filmalaphoz. 2019-ben egykori,  Hankóczy Jenő utcai társasháza kertjében avatták fel emlékművét. Jovánovics György szobrászművész fehér mészkőből készült, rombusz alakú oszlopán a rendező minden fontos filmjének címe kőbe lett vésve az utókor számára.   

 Viczián Zsófia

 
A rendező egykori Hankóczy Jenő utcai társasházának kertjében emlékoszlopot állítottak, rajta legfontosabb filmjeinek címe olvasható