Szolidaritás, szeretet és szelíd optimizmus

Ebből az alkalomból tartottak megemlékező ünnepséget a Vérhalom téren álló egykori elnöki rezidenciában és előtte, a Göncz házaspár emlékművénél.

„Erkölcsi és politikai késztetést éreztem, hogy »plebejus« államfő legyek, aki a magyar politikai élet színpadára képes visszahozni a mosolyt, mert anélkül nemcsak politizálni, hanem élni sem lehet” – olvashattuk az épületben berendezett fotókiállítás egyik tablóján mint Göncz Árpád politikai ars poeticáját. És valóban: a megemlékező beszédek mindegyikéből a néhai köztársasági elnök emberi arca, mély humánuma rajzolódott ki.

Secundo kórus

Az összegyűlt nagyszámú vendégsereg elsőként Verdi Nabucco című operájából a Szabadságkórust hallgathatta meg a Secundo kórus előadásában, utalva arra a különleges szerenádra, amely 2012 februárjában, az elnök kilencvenedik születésnapján csendült fel ugyanitt. Erre emlékeztetett Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere is köszöntőjének első szavaival, hozzátéve, az erről készült felvételeken is látszik, hogy az énekkel elsősorban nem az államférfi, író vagy műfordító, hanem az ember előtt tisztelegtek az alkalmi kórus tagjai.

Göncz Kinga

„Göncz Árpád egy volt közülünk. Mindenkihez volt egy mosolya, egy emberi szava, az elesetteket mindig felkarolta. Emlékét nemcsak születésének és halálának évfordulóján idézzük fel, hiszen mindaz, amit tőle tanultunk, a szolidaritás, a szeretet és a szelíd optimizmus tovább él bennünk” – fogalmazott a polgármester.

Karácsony Gergely főpolgármester ma már szinte elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy olyan ember szerepeljen a politika színpadán, mint amilyen Göncz Árpád volt, „aki a megosztás helyett az összetartozást képviselte, a kirekesztés helyett az emberséget, a gyűlölködés helyett a mosolyt.

»Olyan előadásban, amelyben mindenki ordít, azt hallják meg, aki csöndesen szól« – idézte a főpolgármester az egykori elnök szavait. – Ragaszkodjunk hát csöndesen, de határozottan ahhoz, hogy az odafordulás többet ér minden kinyilatkoztatásnál, hogy a tekintélyhez nem kell gőg, születhet az kedvességből is, hogy az emberi méltóság elidegeníthetetlen joga mindenkinek jár, ragaszkodjunk az emberséghez és a szolidaritáshoz... [...] Göncz Árpád nélkül sokkal nehezebb megbékíteni végre a lelkünket és megbékíteni ezt a hazát. Ezért hiába vagyunk is tíz éve nélküle, amíg tudunk, maradjunk mindig vele” – zárta beszédét Karácsony Gergely.

Gulyás András, a Göncz Alapítvány elnöke rövid köszöntőjében egyebek mellett Tamás Gáspár Miklóst idézte: „Egy közülünk, csak jobb – ez a demokratikus államférfi meghatározása, és ezt Göncz Árpád nagyszerű élete világította meg mindenkinek.”

Iványi Gábor lelkész

A beszédeket követően a megemlékezők a Göncz házaspár emlékpadjánál gyűltek össze, ahol Iványi Gábor lelkész a 139. zsoltárból felolvasva áldotta meg a padot.

Az eseményen jelen volt Tordai Bence országgyűlési képviselő, Kovács Márton alpolgármester, Besenyei Zsófia, Fodor Fanni, Gál Andrea, Matula Mariann, Majoros András és Nagy Eszter önkormányzati képviselő, valamint kerületünk díszpolgára, Bródy János is, akinek ikonikus szerzeményét, a Ha én rózsa volnék című dalt a Secundo kórus tagjai és az ünneplők közösen énekelték el a néhai köztársasági elnök tiszteletére, majd a jelenlevők egy-egy szál sárga rózsát helyeztek el az emlékműnél.

Péter Zsuzsanna