Bemutatkozik Budán az Éless-Szín

  Útja nem egyenesen vezetett Thália templomába, és most sincs „biztos deszka” a lába alatt, de ő nem adja fel: a sikeres tatabányai és budaörsi évek után 2009-ben megalapította új színházát, az Éless-Színt, amely november 25-én kerületünkben is bemutatkozik egy pikáns francia bohózattal. 

Sokáig úgy tűnt, hogy a kassai születésű művész sportolóként marad majd meg a köztudatban. Testnevelő tanára a sátoraljaújhelyi gimnáziumban fedezte fel távgyaloglói tehetségét, amiből tizenegy évig tartó profi sportolás lett − országos bajnoki eredményekkel. A színház és irodalom iránti vonzalom végigkísérte diákéveit, de sem a szülei, sem a gimnázium igazgatója nem támogatta abban, hogy a színművészetet válassza életpályának. Jelentkezett hát a közgazdasági egyetemre, ahol a tanulmányai mellett tovább hódolt kedvtelésének. Az MKK Egyetemi Színpadán a hallgatók körében nagy népszerűségnek örvendő Közgáz-kabarékat rendezte és vezette. 

– Érdekes társaságba cseppentem – vallja ezekről az évekről. – Közgázasok voltak eredetileg olyan színművészek, mint Drahota Andrea, Zenthe Ferenc és Bujtor István, ott tanult Kállai István író, Farkasházy Tivadar humorista és a mostani köztársasági elnök, Schmitt Pál is. Oda járt Avar János újságíró is, akivel együtt „szültük meg” a Diák-Cyra­nót. A híres orr-monológot elégtelen-monológra alakítva legalább kétezerszer adtam elő. 1962-ben egyszer Marton Frigyes is látott minket, és azt mondta, hogy nekem inkább ezt kellene csinálnom. Biztatása sokáig elkísért, amikor már hivatásul választottam a színházat. 

Éless Tatabányán, ahol távgyaloglóként kapott sportállást, megszervezte a Bányász Színpadot, majd amikor egy sérülés következtében fel kellett hagynia a sportolással, a Bányász Művészegyütteshez került rendezőnek, ahol vezetésével egy harmincfős népszínház-jellegű társulat alakult. Néhány fővárosi év után, amikor az Országos Színjátszó Tanács művészeti titkáraként, majd a rádiónál rendezőként dolgozott, visszatért Tatabányára, ahol a Komárom Megyei Játékszínt (később Tatabányai Jászai Mari Színházat) vezette. 1997-ben alapította meg a Budaörsi Játékszínt. Itt is megtartotta az intézmény népszínházi jellegét, és számos nagysikerű előadást vitt színre. 2008-ban mégis távozni kényszerült.

Dr. Éless Béla már doktori értekezésében is kiemeli a színvonalas, igényes szórakoztatás fontosságát. Véleménye szerint az utóbbi években a közízlés romlása figyelhető meg, elsősorban a televíziós műsorok – főleg a valóságshow-k –, valamint az interneten terjedő ellenőrizetlen és sokszor minősíthetetlen tartalmak következtében. A kényszer mellett ez volt a másik ok, ami miatt magánszínház-alapításba fogott.

– Két éve alapítottam meg az Éless-Szín magánszínházat, amelyben a Budaörsi Játékszín modern népszínházi koncepciója él tovább. Az akkori nyolcvanfős társulatból húsz-huszonöt kollégával dolgozom változatlanul együtt. Jelenleg öt darabot tartunk repertoáron: Andrew Bergman Társasjáték New Yorkban című műve a századik előadáshoz közeledik. Műsoron tartjuk Heltai Jenő Néma leventéjét abban a reményben, hogy az ifjúságnak játszó befogadó helyek felfigyelnek az előadásra. Mélyebb, filozofikusabb színmű Edward Albee vígjátéka, a Mindent a kertbe, Eörsi István A fogadás című színműve pedig modern, kissé formabontó darab. November végén az IBS színpadán mutatjuk be Georges Feydeau Az úr vadászni jár című bohózatát. Színházunk legnagyobb nehézsége, hogy nincs állandó játszóhelyünk. Nagyon örülnénk, ha a közönség úgy fogadná a novemberi bemutatót, hogy havonta vissza tudjunk térni ide, a II. kerületi helyszínre. 

A mára már klasszikusnak számító Feydeau-bohózatot Éless minden korosztálynak ajánlja, hiszen  – ahogy fogalmaz  – a házasságtörés bemutatása is szellemesen és finoman történik, a jó ízlés határain belül maradva.

– Mint minden Feydeau-darabban, ebben is az a kiindulási pont, hogy örök hűség, örök elkötelezettség férfi és nő között lehetetlen és kibírhatatlan; mindkét fél el akar kalandozni egy kicsit. Az úr elmegy „vadászni”, ám pechjére ugyanabban a szállodában száll meg, ahová nemsokára a felesége is megérkezik a házibarátjával. Ugyanabba az apartmanba kerülnek, ami igazi „csatatérré” változik. Ez a darab helyszíne: a közös helyiség hat ajtóval – ahogyan a legtöbb francia komédiában láthatjuk. Mindenkit szeretettel várunk, az önfeledt szórakozás garantálva van!

PÉTER ZSUZSANNA

NOVEMBER 25.,19.00: Georges Feydeau: Az úr vadászni jár (bohózat két részben). Szereplők: Kautzky Armand, Kökényessy Ági, Vida Péter, Koncz Gábor, Felföldi Anikó, Éless Béla, Farkas Zoltán és Valler Gabriella. Rendező: Koncz Gábor és Éless Béla. A jegy ára: 2800 Ft. Jegyek válthatók kedden és pénteken a Budapesti Kamaraszínház Jegyirodájában (1052 Károly körút 21). Online jegyvásárlás: www.jegy.hu és www.jegymester.hu. (1021 Tárogató út 2–4.).