|
|
Ferences szerzetes, kutatóbiológusként végzett. Ösztöndíjjal Svédországban is
tanult, az idegrendszert vizsgálta. Dobszay Benedek ’95 óta ferences, 2006-tól
a Margit körúti plébánián él és dolgozik, gimnáziumban tanít.
Úgy véli, a tudomány és a hit nem egymást kizáró fogalmak. A 35 éves pap, ha
szükség van rá, hívőivel e-mailben értekezik, miséjét pedig csaknem négyszáz fiatal
hallgatja vasárnaponként.
Hogyan lett szerzetes?
Hívő családban nőttem fel. Viszonylag korán, tizenötévesen volt egy erős élményem,
ami közel hozta hozzám a Jóistent: lelki fölismerés, hogy Ő van. Innentől vált
felnőttebbé a hitem, saját meggyőződésemmé. De azóta is folyamatosan küzdök érte.
95-ben léptem be a rendbe, amit otthonomnak érzek. Annak ellenére, hogy az egyik
legnagyobb értéknek tartom a családot, le tudtam mondani róla. Könnyedén, mert
nem a lemondást néztem, hanem azt, amit kaptam.
Azért is választottam a ferences rendet, mert nálunk az élet nagyon emberközeli.
Alapvetően derűs társaság vagyunk. Nem az a fontos, mit, hanem az, hogy hogyan
csinálod.
Több területen is dolgozik. Melyik foglalkozását tekinti a legfontosabbnak?
Főállásom az, hogy imádkozó ember legyek. De sok felelősségteljes szolgálati
tevékenységem van: a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tartománytitkáraként
a központi adminisztrációt végzem. Lelkipásztori munkát végzek a Margit körúti
ferences plébánián: misézem, gyóntatok, lelki segélynyújtást végzek, és biológiát
tanítok a Szent Angéla Gimnáziumban.
Vannak olyan tanítványai, akik a templomban is felkeresik?
Konkrétan van olyan csoportom, amelyik a gimnazistáimból alakult. Hittanra járnak
hozzám, beszélgetni. Segítek utat mutatni ahhoz, hogyan éljenek felnőtt keresztény
életet.
A tanítványainak könnyű a dolga. De azokat a gyerekeket, akiket nem visznek templomba,
megtalálja az egyház? Nem lehetne jobban népszerűsíteni a hitet a fiatalok körében?
Országos szinten nem alakultak ki „reklámozási metódusok”, pedig szükség lenne
rájuk, hogy elérjük azokat is, akik maguktól nem térnek be a templomba. Helyi
szinten viszont vannak nagyon jó kezdeményezések. Szerencsés vagyok, mert egy
olyan ― 25 éves hagyománnyal rendelkező ― misét örököltem meg, amelyen 3–400 fiatal
vesz részt. A plébániánkon működik egy ifjúsági munkacsoport. Programokat szerveznek,
táncmulatságot, kirándulásokat, előadásokat. Persze, a közösség vonzásánál is
többet jelent, hogy Isten maga megérinti az embereket. A hívőink is „reklámozzák”
az egyházat. Sokan úgy jönnek a misémre, hogy hallottak róla kollégájuktól, osztálytársuktól.
A hit örömhírét viheti az is, ha világi munkahelyen fordulunk meg. Több ilyen
munkahelyen is dolgoztam, mindenhol pozitívan fogadtak, nagyon sok nyitottsággal
találkoztam.
Olyan tudományban próbálta ki magát, amelyről azt gondolnánk, hogy nem illik
a hithez. Hogy szerette meg a biológiát?
Általános iskolai tanáromnak, Horváth Lászlónak köszönhetem. Amikor a rendben
felvételt nyertem, el kellett gondolkoznom arról, mivel foglalkoznék szívesen.
Az egészségügy érdekelt. A rendnek viszont biológiatanárra volt szüksége. Végül
kutatóbiológusnak tanultam, de mellette elvégeztem a tanárszakot is. Amikor tanulmányaimat
kezdtem, az agy, a tudat, a teremtés és az evolúció kapcsolata foglalkoztatott.
A Teremtés, a hit és az evolúció összeegyeztethető. Elfogadható, hogy létezik
egy fejlődő rendszer, amelynek az alapjait Isten teremtette meg.
Vagyis Ádám és Éva története nem feltétlenül igaz?
Amit a Biblia első lapjain olvasunk, nem történeti része a Szentírásnak, az első
három fejezet önmagában ellentmond egymásnak. Ezek egyfajta teológiai alapokat
tesznek le. Hogy hogyan alakult ki az ember, az már inkább a szaktudomány területe.
Az idegrendszert is vizsgálta.
Az egyik legérdekesebb, legbonyolultabb rendszer ez. Óriási kihívás felfedezni
a működését, logikáját. Szegeden tanultam, majd ösztöndíjjal Svédországban két
évig, a Karolinska Intézetben. Fő területem annak az idegrendszeri működésnek
a vizsgálata volt, amire a cannabis-származékok hatnak.
Szegeden PhD-t szerzett biológia szakon. Lesz folytatása a tanulmányainak?
Életemnek ezt a részét valószínűleg lezártam, nincs időm a napi tevékenységeim
mellett a kutatói munkára. Bár sokszor hiányzik, de nem búslakodom miatta. Ahhoz,
hogy valaki jó kutató legyen, nagyon sok időt kell rászánnia, teljes embert igényel.
Amit most csinálok, arról ugyanez mondható el. De sokat köszönhetek a tanulmányaimnak,
másképp állok ki tanítani, másmilyen a világlátásom.
Hogyan készül a karácsonyra?
Nemsokára itt az advent, ilyenkor előkerülnek a Szentírás ünnephez kapcsolódó
részei, és a hozzá tartozó szimbólumok, mint például az adventi koszorú. Utóbbit
együtt is készítünk a vállalkozó kedvű hívőkkel. A lelki beszélgetésekben arra
buzdítjuk a híveket, hogy rakják rendbe mindennapjaikat, végezzék el a szentgyónást.
Készületi naptárt szoktunk adni, ami segít a „rendrakásban”.
A szerzetesek számára a karácsony ünnepe előtti néhány nap sok lelkipásztori
munkával jár. Karácsony estéjén közösen imádkozunk, és megajándékozzuk egymást,
azt, akinek a nevét kihúztuk. Gyakori, hogy valamilyen humoros dolgot csempészünk
az ajándékba, például levelet, ami az illető személyiséghez passzol.
-nzsa-
JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENY. December 21-én 19 órától a Bolyki Brothers karácsonyi jótékonysági koncertet
ad a ferences rend gondozásában élő rászorulók, idősek, fogyatékkal élők, szegények
javára a Millenáris Teátrumban. A koncert védnöke Schmitt Pál köztársasági elnök
és Juliusz Janusz apostoli nuncius. Jegyek kaphatók a budapesti ferences plébániák
portáján, illetve sekrestyéjében és a Millenáris pénztárában.
|
| |