Szafari és opera

Mint később megtudtuk, az „ubuntu”, a szívélyesség, a nyitottság egymással és ismeretlenekkel szemben is, a dél-afrikai emberek egyik jellemzője. A formalitások mellett kiderült a nagykövetasszonyról az is, hogy egyik kedvenc időtöltése a szafarizás, imád Fokvárosban autózni az óceán mentén és mióta Budapestre költözött, operarajongóvá vált. 
– Tavaly februárjában neveztek ki, júliustól diplomáciai képzésen vettem részt Dél-Afrikában, majd január 10-én érkeztem Magyarországra, négy évre. Ma vagyok itt éppen 110 napja. A magyarországi az első diplomáciai kiküldetésem.
- Mielőtt Magyarországra jött volna, voltak Dél-Afrikában magyar ismerősei? Mit gondolt országunkról?
- Volt egy magyar nyelvtanárom, Anikó, aki Debrecenből származott, ő nagyon sokat mesélt Magyarországról, a magyar kultúráról és nyelvről. Egy kicsit beszélek magyarul is, de mióta itt vagyok, még nem volt lehetőségem folytatni a magyarórákat. A kinevezésem előtt, mielőtt találkoztam volna tanárommal, keveset tudtam Magyarországról. Voltak kollégáim, akik már dolgoztak Magyarországon, ők később sokat meséltek a magyar gazdasági és politikai helyzetről, emellett könyvekből és az Internetről tájékozódtam országukról. Tudtam, hogy Budapest gyönyörű város, de az igazság az, hogy a valóságban sokkal szebb, mint a képeken. Amikor megérkeztük januárban, egy vagy két héten át nagyon ködös és hideg volt az idő, akkor elkezdtem kételkedni, hogy tényleg olyan szép-e, mert semmit nem lehetett látni...
- Sikerült megismerkednie Budapesttel, azon belül is a II. kerülettel, ahol a nagykövetség is található? Igen, kocsival többször is körbejártuk már Budapestet, így megismertem a II. kerületet is és a pesti oldalt is. Dél-Afrikában bal oldali közlekedés van, így eleinte nagy kihívás volt a vezetés, de mostanra hozzászoktunk. Több komolyzenei koncerten és az Operában is jártunk, voltam már Miskolcon és Pécsen is, ami gyönyörű város.
- Milyenek a benyomásai Budapestről és magyar emberekről?
- Csodálatosan szép városnak találom, de az igazat megvallva, rengeteg itt a graffiti, a hidakon, házak falain, mindenhol. Magyar emberekkel a munkakapcsolataimon kívül leginkább üzletekben találkozom, úgy érzem, kicsit zárkózottak. Ez talán a nyelvi nehézségek miatt is van.
- Hogyan jellemezné honfitársait?
- A dél-afrikai emberek nagyon vidámak és szívélyesek. Van egy kifejezés, "ubuntu", ami azt jelenti, hogy segítőkészek, barátságosak, nyitottak vagyunk más emberekkel, még ismeretlenekkel is. Ha egy dél-afrikait megkérdezel, hogy milyen irányba kell menned, nemcsak elmagyarázza az útvonalat, hanem még fel is ajánlja, hogy elkísér oda.
- Talált valamit Magyarországon, ami emlékezteti több ezer kilométerre lévő hazájára?
- Leginkább a Duna juttatja eszembe. Fokvárosban nagyon szeretek kocsival végigmenni az óceán és a hegyek mentén vezető 30-40 kilométeres úton, különösen éjszaka csodálatos a kilátás. Mióta idejöttem, elsősorban az éjszakai Duna látványa ragadott meg, szeretek a Duna mentén vezetni, ez emlékeztet Fokvárosra. És még valami: amikor ideköltöztünk, voltam egy kiállításon, ahol magyar diákok fotóit állították ki, az egyik képen egy putri és a hatalmas ház állt egymás közvetlen közelében. A képen felfedezhető látványos kontraszt azért érintett meg, mert azt a gazdagok és szegények közötti szakadékot jól érzékeltette, ami Dél-Afrikában is egyenlőre még megoldatlan probléma.
- Évente hány magyar fordul meg Dél-Afrikában?
Közel ezren utaznak egy évben Dél-Afrikába, leginkább turisztikai céllal, néhányan vadászni járnak, vagy az ott élő családjaikat látogatják meg, és persze üzleti céllal is érkeznek. Nehéz pontosan megbecsülni a számukat, mivel 30 nap alatti tartózkodáshoz nem kell vízumot kérni. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján Magyarországra pedig nagyjából 3000 dél-afrikai látogat évente. Néhányan schengeni vízumot kérnek már európai országokba, majd eljönnek Magyarországra is.
- Hogyan alakul a két ország kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcsolata?
- Tavaly járt Magyarországon Dél- Afrika kereskedelmi és ipari minisztere, hogy tovább erősítse a két ország között már eddig is jó kereskedelmi kapcsolatokat, amelyek a 90-es évektől rendkívül nagymértékben növekedtek. A következő négy évre az a tervünk, hogy tovább erősítsük az együttműködést. Számunkra nagyon fontos, hogy a gazdasági válság ne befolyásolja negatívan a két ország kereskedelmi, gazdasági  kapcsolatait. Ha Dél-Afrika és Magyarország kulturális együttműködésének lehetőségeit nézem, úgy gondolom, hogy az opera lenne az egyik terület, ahol a két ország kulturális együttműködését tovább gazdagíthatnánk. Az opera szenvedélyemmé vált, az itt tartózkodásom hónapjai alatt többször voltam az Operaházban. Ezt a kultúrát feltétlenül el kell vinnünk Afrikába is.
- Országát úgy emlegetik, mint az arany és gyémánt hazáját. Milyen Dél-Afrika gazdasági helyzete, érinti-e az Önök országát is a válság?
- Eleinte nem érintette nagymértékben országunkat a pénzügyi válság, de ahogy elmélyült és az egész világot érintő gazdasági válsággá alakult, Dél-Afrikára is hatással volt. Egyrészről szerencsések vagyunk, mert az elmúlt évek során a kormány jó gazdasági és pénzügyi intézkedéseket hozott és törvényekkel a pénzügyi szektort szigorúan irányították. Másrészt pozitívum, hogy országunk rendezi 2010-ben a futball világbajnokságot, kormányunk több millió eurót fordított az infrastruktúra fejlesztésére, stadionok építésére, a közlekedés, az úthálózat bővítésére. Újdonság a most épülő gyorsvasút, ami a fő repülőtérről indul majd. Az építkezések pozitív hatással vannak a gazdaságra is, és ezek a fejlesztések a világbajnokságot követően is megmaradnak.
- Ha választania kellene három helyszínt vagy látnivalót, amit feltétlenül megmutatna egy barátjának, aki most jár először Dél-Afrikában, mit ajánlana?
- Rengeteg helyet tudnék megemlíteni, elsőként talán a szafarit emelném ki. Dél- Afrikában több nemzeti park is van. Én is többször jártam már szafaritúrán, ez az egyik kedvenc időtöltésem. A legtöbb ember azért megy oda, hogy életében legalább egyszer lássa a „nagy ötöst”, vagyis elefántot, leopárdot, oroszlánt, orrszarvút és bölényt. Amikor utoljára szafaritúrán vettem részt, nekem sikerült.  Emellett van két csodálatos óceánunk, a meleg Indiai, és a hideg Atlanti, és ez a két óceán Fokvárosnál találkozik, hatalmas viharokat, óriás hullámokat okozva, ezért Fokvárost a viharok városának is szokták nevezni. Feltétlenül ajánlanám még a hagyományos kultúránk, táncunk, zenénk, konyhánk és látnivalóink megismerését. Dél-Afrikában tizenegy hivatalos nyelv van, és mindegyiknek megvan a saját kultúrája, ezt a gazdagságot azonban nem lehet néhány nap alatt felfedezni.
- 2010-ben a világ figyelme még inkább Dél-Afrika felé fog fordulni, hiszen a futball világbajnokságot ott rendezik. Hogyan készül országa a vb-re, milyen képet szeretnének kialakítani a vendégekben Dél-Afrikából?
- Félmillió és egymillió közötti látogatót várunk a világbajnokság ideje alatt, és a következő években további 10 millió turistát. A világbajnokság megrendezése számunkra nem feltétlenül csak a fociról szól, hanem arról is, hogy megragadtuk ezt a lehetőséget, azért, hogy még több lehetőséget tudjunk teremteni. A kép, amelyet szeretnénk országunkról kialakítani, azt tükrözi, amilyenek vagyunk, és amilyen nemzetté szeretnénk válni. Egy pozitív, prosperáló, vendégszerető nemzet, amely a különbözőségben is megtalálja az egységet. Sok előnyét látjuk a világbajnokság megrendezésének: a dél-afrikaiakat egységbe fogja kovácsolni, Dél-Afrikát pedig a világ többi részével fogja egyesíteni. Természetesen, a mi nemzetünk előtt is tornyosulnak feladatok, de keményen dolgozunk azon, hogy ezeket megoldjuk. Szándékunk, hogy az "ubuntut", vagyis a barátságosságot, a nyitottságot országszerte megtapasztalhassák nemcsak a focirajongók, hanem az összes látogatónk.
Ludwig Dóra