"Miklós Edit még sokra viheti!"

Az új döntés értelmében minden második esztendőben kerül sor a téli, majd a nyári játékokra. Nemrég Szocsira figyelt a világ szeme – emberek százmilliói ültek a televíziók képernyői előtt, hogy láthassák az ötkarikás küzdelmeket.
Mivel mi nem vagyunk alpesi ország, ezért a sífutó, illetve a lesikló számokban nem számítottunk – nem is számíthattunk – sikerekre. Évtizedekkel korábban, 1952-ben, Kővári Károlyné Szendrei Ildikó szerepelt az oslói téli olimpián az alpesi összetettben a középmezőnyben (23. lett), majd lánya, Kővári Enikő is a nemzetközi mezőnyben versenyzett. És természetesen az Apjok lányok, akik négyen voltak, s közülük a legismertebb, a ma is kerületünkben, Pesthidegkúton élő Apjok Ildikó.
Ildikó ma egy síszaküzletet vezet, és síoktatóként is dolgozik. A beszélgetésre pedig az adott apropót, hogy Szocsiban Miklós Edit minden várakozást messze felülmúlva, lesiklásban hetedikként végzett, csak hajszállal maradva le a még előkelőbb 6. helyezésről.
Mit jelenthet ez a nem várt, ám annál kellemesebb siker Magyarországnak, a magyar sísportnak? És mit várhatunk a közeljövőben?
Már korábban is érdekes lélektani küzdelmet figyelhettünk meg a Csíkszeredában született – 2010 óta magyar állampolgár – Miklós Editnél. Ő, aki korábban rendre a 20-30. helyeken végzett, és első, komolyabb sikerét tavaly decemberben érte el egy világkupa 12. helyezéssel, következetesen azt nyilatkozta, hogy az első hatba kerülés a cél számára Szocsiban. Kovács Barnabás szakágvezető a 10., a szövetség szakmai vezetése pedig inkább a 15. helyre várta Editet, aki azonban frappáns választ adott a kétkedőknek. Amint utóbb nyilatkozta, tudta, mire képes, mindent megtett a sikerért a felkészülés során, és fenntartás nélkül bízott abban, hogy versenyhelyzetben is ki tudja hozni magából azt, amit valójában tud. Ez olyannyira sikerült neki, hogy a lesiklás folyamán volt olyan pályaszakasz, ahol ő siklott a leggyorsabban.
Miklós Edit 26 éves lesz március 31-én. Mit jelent ez az életkor a sísportban, mire lehet képes a következőkben ez a magát a világ legjobbjai közé beverekedő, kitűnő sportember?
Edit egy igazi székely magyar, vasakarattal és rendkívüli következetességgel megáldott sportember. Aki szakszempontból figyelte az olimpiai lesiklását, láthatta, hogy egy-két apró technikai hibát leszámítva, tökéletesen haladt. Természetesen most mindenki azt latolgatja, hogy mit érhet el a következő években, tud-e még javítani ezen a helyezésen a nagy világversenyeken, elsősorban persze négy év múlva, a következő téli olimpián. Mivel nem egyszeri, „kicsúszott” eredményről van szó – Edit ugyanis már 2009-ben, a juniorok világbajnokságán 6. tudott lenni –, jogosan remélhetjük, hogy szerez még hasonló elismeréseket Magyarországnak. Én óvatos vagyok, először egy kétéves periódusban gondolkodom vele kapcsolatosan, de azt is reális tervnek érzem, hogy még négy év múlva is a legelsők között csatázhasson. Mindenképpen szeretném megemlíteni az edzőjét, Bónis Ferencet, akinek nagyon sokat köszönhet, és aki, sajnos, már nincs közöttünk.

Ön immár évtizedes edzői gyakorlattal rendelkezik, hogyan látja a fejlődés fokozatait? Hány éves korban lehet nagy valószínűséggel eldönteni: kiből lehet komolyabb alpesi versenyző?
Jó, ha a gyerekek már négyévesen megtanulják az alapokat. Két évvel később már lehet őket komolyabban terhelni. Tíz- és tizennégy éves koruk között egyértelműen eldől, hogy mire lehetnek képesek junior, majd felnőtt versenyzőként. A magyarok között 15 éves korukig sokan tehetségesnek látszanak, ezután viszont azok, akik nem tudnak hónapokat alpesi terepen tölteni, óhatatlanul lemaradnak.
Az Apjok síiskola mit tud mindehhez hozzátenni?
Minden évben ötször egy héten keresztül oktatjuk a jelentkezőket a Salzburgtól délre fekvő Altenmarkt am Pongauban. Hat-tíz fős csoportokkal foglalkozik egy oktató, akinek a fő célja az, hogy a tanítás során megszerettesse a gyerekekkel a sportágat. Érdekességként megemlíteném, hogy a magyar kézilabda válogatott egyik legjobbját, Lékai Mátét is én tanítottam meg annak idején a síelés alapjaira.
A fejlődés, az előrelépés alapja mindig a többre, az újabbra törekvés. Ön mit tesz ennek érdekében?
Húsz éve Pesthidegkúton lakom, lassan már lokálpatriótának számítok. Természetesen folyamatosan töröm a fejem. Most például tizedmagammal életre hívtuk a bejegyzés alatt álló Hidegkúti Családi Iránytű nevű civil társulást. Az első tervezett programnak reményeink szerint nyáron a hidegkúti repülőtér ad majd otthont. Sígimnasztikai edzéseket szeretnénk tartani, hogy felkészítsük a télen síelni vágyók izmait a rájuk váró terhelésre. Tesszük ezt azért is, hogy minél kevesebb síbaleset történjen.
Jocha Károly

**********************************************

Apjok Ildikó 1961-ben született Budapesten. Testvérei – Csilla, Tünde és Zsuzsa – szintén síelők voltak. 1986-ban a Testnevelési Főiskolán testnevelői tanári oklevelet szerzett. 1969-ben a Kékesi Sasban kezdett síelni, ahonnan az USC-hez igazolt, és pályafutása végéig ott is maradt. 1976-tól 1987-ig szerepelt a válogatottban, 1977-ben, 1979-ben és 1987-ben az év síelőjének választották.