A csapszéktől a farmerboltig

A negyedik generációs Koller Ádám már valószínűleg a Felső Országút 282. számú (később Tégla utca 6.) házban született 1818-ban. A kocsmáros és szőlőbirtokos Koller 1868-ban 197 négyszögöles telkén présházat emeltetett Eckermann József tervei szerint, és pincéjét is megnagyobbíttatta.

Koller Ádám és felesége, Eberling Teréz italkimérése jól jövedelmezett, hiszen a Vízivárosban további négy ingatlannal rendelkeztek, melyekben bérlők laktak. Az asszony a századfordulón, Koller 1906-ban hunyt el 88 éves korában, özvegy menyét, unokáját és dédunokáját maga után hagyva. Az ekkor már Margit körút 69. alatti házat örökösei Lórencz Dániel bádogosmesternek és feleségének, Krámmel Bertának adták el.

A házaspár közel harminc évig lakta az L alakú, földszintes épületet, egy részét Baumgärtner Károly mintakészítőnek, Molnár Gyula MÁV főkalauznak, Skultéty Ferenc kárpitos mesternek és Wichel Ferenc könyvkötő segédnek kiadva.

Lórencz Dániel bádogozási, szerelési és egészségügyi vállalkozó, ipartestületi szakértő, 1935. október 5-én, életének 65., házasságának 38. évében halt meg. Temetéséről a Budai Napló is megemlékezett „Október hó 7-én temették a farkasréti temető halottasházából, szaktársai és ismerősei nagy számban kísérték utolsó útján.”

Lórencz vagyonát fele-fele részben felesége és elsőszülött fia, Lórencz Béla örökölte, a birtoktársak 1939 februárjában 52 ezer pengőért váltak meg a háztól, a vevő pedig Gregersen Márió és Hugó volt, aki modern lakóépületet tervezett üzletekkel: húscsarnokkal, fonalbolttal és szőrmeszalonnal az „ősi otthon” helyére.

A ház rajzai nem lelhetők fel, csupán Ferkai András építészettörténész szakmai műleírása: „Zártsorú beépítéshez csatlakozó hatemeletes, lapostetős, vasbetonvázas sarokbérház kétfogatú alaprajzzal, szintenként egy 2 szoba-hallos és egy 1 szoba-hallos lakással. Domború homlokzata szimmetrikus, három oszlopba rendezett azonos szélességű nyílásokkal, középső bejárattal. Az első emeleten három háromszámyú ablak, a második emeleten végigmenő erkélyre nyíló háromszárnyú ajtók vannak, fölötte a két szélen erkélyek, középen ablak található, míg az osztópárkánnyal elválasztott legfelső szinten három erkély. A bejárat fölött és a középtengely három parapetsávjában Gregersenné, Lux Alice figurális domborművei láthatók.”

Az egy év múlva kulcsrakészen álló bérházat Gregersen Hugó és társai 368.600 pengőért értékesítették, dr. Händler Ferencné Bíró Anna, dr. Bíró Béla, a Gyulavidéki Takarékpénztár vezérigazgatójának lánya vásárolta meg 1940 márciusában. Férje, dr. Händler Ferenc budapesti textilgyáros saját cégének, a „Dr. Händler Ferenc Szövőipara Rt.” igazgatója volt.

Händlert 1945-ben a Budapesti Népbíróság elé állították igazolási eljárás miatt („a háború előtti és alatti politikai nézeteinek és magatartásának vizsgálatára”), majd ügyét a Királyi Büntetőtörvényszék vette át, de az ítélet nem ismert, az ügy aktáit kiselejtezték. Gyárát elvették, akárcsak felesége Margit körúti házát (a rendszerváltás után fél Buda a földszintjén lévő apró Farmerboltba járt vásárolni), egyedül Guyon Richárd utcai lakásukat hagyták meg.

Verrasztó Gábor