Kiállítják a régi kórház oszlopdarabjait

Széna tér, jobbra a Varsányi Irén (Görgei Artúr) utca. A régi Szent János Kórház épületében a Székesfőváros Dunajobbparti Szeretetotthona 1936-ban

A II. kerületben gyakran akasztja meg a beruházásokat, építkezéseket különböző értékek felbukkanása. Így történt a Csalit–Csatárka szabadidőparknál, ahol szarvas bangó nevű védett orchideát találtak, nemrég egy járda javításánál barlangot fedeztek fel, a Széna téren pedig a leendő emlékpark kialakításakor megtalálták a régi Szent János Kórház déli homlokzatánál egykor állt oszlopok hengeres darabjait, illetve az épülettől délre álló Nepomuki Szent János-szobor tartóoszlopának egy darabját.

– Múltunk és emlékeink feltárása, az emlékezés elősegítése, a régészeti leletek megőrzése hasonlóan fontos a kerület vezetése számára, mint a természeti értékek megóvása – fogalmazott Őrsi Gergely polgármester, aki június 9-én tartott sajtótájékoztatót a Széna téren Branczik Márta művészettörténésszel, Bencze Zoltán régésszel és Dévényi Tamás Ybl Miklós-díjas építészmérnökkel. – A most feltárt régészeti leletek a tér korábbi életének szerves részét alkották, ezért mindenképpen szeretnénk az épület és a szobor maradványait a felújított téren kiállítani. Ennek érdekében felvettük a kapcsolatot a Budapesti Történeti Múzeummal, és kértük a maradványok téren történő elhelyezésének biztosítását – tette hozzá a polgármester.

B III - a baloldali oszlop harmadik eleme lehetett a kő

– Talán sokan nem tudtuk, hogy a ma ismert Szent János Kórház a XX. századra megépült új kórház, hiszen az „eredeti” itt állt a Széna téren, melynek egy apró darabját helyreállíthatjuk, és elmesélhetjük gazdag történetét. Azért is különlegesek számunkra a téren most talált épületmaradványok, mert a kórház Marczibányi István adományából épülhetett és fejlődhetett. A Széna téren nemcsak a zöldterület nagysága fog nőni, hanem életben tarthatjuk emlékeinket, és az egykori épületek maradványainak kiállításával emelhetjük be a történeti ismereteket újra a közös emlékezetbe, mely összeköti a kerületieket és valamennyi budapestit. Ez a mi terünk, a mi történelmünk nyomaival, leleteivel, emlékeinkkel, melyeket megőrzünk és továbbadunk – tette hozzá Őrsi Gergely.

(a sajtótájékoztató visszanézhető: https://youtu.be/jayFh672SrU )


A régi Szent János Kórház története

Bencze Zoltán, a Budapesti Történeti Múzeum régésze a régi Szent János Kórház történetét ismertetve lapunknak elmondta, hogy a jelenlegi „Jégkert” területén a XVIII. században egy lövölde volt, amelytől délre a pestisjárvány miatt 1710-ben építettek egy ideiglenes épületet a betegeknek.

A járvány után állandó kórház, illetve szegényház lett. Ugyanitt, a kórház mellett, a Margit körúti városfal belső oldalához építve épült Nepomuki Szent János tiszteletére egy kápolna. A XIV. századi cseh pap volt a királyné gyóntatója, aki nem akarta elárulni a királynak, hogy mit gyónt neki a felesége, ezért a király a Moldvába dobatta. Végül a XVIII. században avatták szentté. Volt egy rövid időszak, amikor a nagyszombati egyetem Budán működött és néhány évig még oktatást is tartottak a kórházépületben, amit akkor „városi kórodának” hívtak. Majd a XIX. századtól lett Szent János Kórház, amikor emeletes épületté építették át és belefoglalták ezt a kápolnát. Számos sebesült katonát kezeltek a kórházban, amikor a honvédcsapatok 1849. május 21-én visszafoglalták Budát. A hatvanas években a szegényeket a Medve utcába szállították át, és ettől kezdve már csak kórházként működött. Viszont kicsinek bizonyult, ezért megépítették az új, a mai Szent János Kórházat. A régi épület a Széna téren 1945-ig megvolt, de a háborúban komolyan megsérült, ezért 1949-ben lebontották, helyén közparkot, és Volán-busz-állomást alakítottak ki.

Bencze Zoltán, Őrsi Gergely, Dévényi Tamás és Branczik Márta a Széna téren

A Széna tér déli oldala felé néző részen a kórházépületnek volt egy oszlopos lezárása, ez nem bejárat volt, csak egy díszítés. A két oszlop között pedig egy szobrászati elem: az angyalok tartották az evangéliumot. Ezeknek az oszlopoknak három darabját találták meg most, érdekes, hogy az egyiken egy B III felirat látható, ez utalhat arra, hogy a baloldali oszlop harmadik eleme lehetett. A másik kő pedig talán a Nepomuki-szobor egyik tartódarabja – tette hozzá a régész.    ld