Történetek és legendák a Körszállóról

Az építészeti értéket képező, henger alakú toronyépület eredeti arányai meg fognak maradni, csakúgy, mint karakteres elemei: a sugárirányú pillérrendszer, a homlokzat gyűrűs megjelenése, a nagy üvegfelület és az alsó rész úgynevezett „lepényépületei” is. Nőni fog mellette a zöldterület, és a parkoló is a föld alá költözik.

 

Kádár János bejárja a szállót

A visszaemlékezések szerint a megnyitás előtti napokban Kádár elvtárs személyesen is meglátogatta az új szállót. Az egyéni körbevezetés során szemügyre vehette a szállodát: a személyzet gondosan figyelt arra, hogy egy előre kicsinosított úton kísérjék végig, és véletlenül se lássa meg, mennyire el vannak maradva a munkákkal. A legendáriumba tartozik az is, hogy a körbenézés után ő fogyasztotta el a bárban az első eszpresszót, kedvenc cigarettája kíséretében. Állítólag ez az eset ihlette Alfonzó 1973-as, Riadó a Pitypang szállóban című humoros klasszikusát.

 

Tortaszelet alakú szobák

A Körszálló berendezésével kapcsolatos egyik legismertebb rejtély az volt, miképp lehet egy tortaformát úgy kialakítani, hogy az lakható legyen. A szóbeszéd szerint a körcikk alakú szobákat speciálisan ide gyártott, hajlított bútorokkal rendezték be. A valóság sokkal prózaibb, a szobákban nem volt ilyesmi. Speciális bútorok sem voltak, az akkor kapható elég kommersz darabokkal rendezték be őket.

 

 

Forgott-e a Körszálló?

Talán már többen találkoztak az „Egymillióan azért, hogy kapcsolják vissza a Körszálló forgását” Facebook-oldallal. A mendemondák szerint a Körszálló ugyanis azért kapta különleges hengeres formáját, hogy tudjon forogni. A forgás tempója a városi legendák szerint óránként egy szobányi lett volna, mások szerint egy nap alatt egy teljes kört fordult a hotel. Volt olyan verzió is, hogy csak a tetőbár – amelynek helyén jelenleg a kilenc lakosztály található – forgott. A hatvanas években valóban voltak a világban forgó épületek, jellemzően tévétornyok bárjai, és terveztek ilyeneket Magyarországra is (Budapesten a Széchenyi-hegyre, Pécsen a Tv-toronyba), de ezek közül egy sem valósult meg. A Körszálló természetesen soha nem forgott, nem is merült fel ez a tervezés során sem.

 

Híres vendégek

A hotel nemcsak a szocializmus egyik legmenőbb szállodájának számított, de a kor éjszakai életét is meghatározta: budai aranyifjak, nyugati diplomaták, sportolók, hírességek is előszeretettel látogatták. Kelet és Nyugat találkozóhelye volt a szálloda. Rengeteg híresség választotta szobáit, kávézóját vagy éttermét, megfordult itt például Roger Moore színész, Heinrich Böll Nobel-díjas író, Bernhard Wicki filmrendező, Jacques Charrier színész, Thor Heyerdahl világutazó, Willy Brandt, az NSZK Nobel-békedíjas kancellárja és még sokan mások.

A magyar hírességek közül az étterem gyakori vendége volt a közeli Júlia utcában lakó Szepes Mária és Gobbi Hilda, valamint a szintén II. kerületi Szörényi Levente, Koncz Zsuzsa, Bródy János, a Törökvészen élő Zorán, Makk Károly, Galambos Erzsi, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva stb. Honthy Hanna pedig több hónapot töltött itt, míg a lakását újították fel. A hírességek mellett állítólag a hírhedt terrorista, Carlos, a Sakál is gyakran látogatta a szálloda éjszakai bárját amikor Budapesten, a Rózsadombon élt.

Egy visszaemlékezés szerint gyakori vendég volt a bárban „zöldséges Lajos” is, aki a kólát vörösborral keverve itta (a jó öreg vbk!), aztán a hotel foteljaiban pihente ki a fáradalmakat. Mindig nagy mennyiségű készpénz volt a térdzoknijában, mert innen ment másnap hajnalban a nagybanira bevásárolni.

 

Svédasztal

A Körszállóban vezették be Budapesten elsők közt a svédasztalos reggelizést elegáns hidegtálakkal, salátákkal, friss gyümölcsökkel és süteményekkel. (Hasonlóan működött ekkoriban már a Gellért és a pécsi Nádor szálló is.) Ez akkoriban annyira szokatlannak számított, hogy állítólag volt olyan vendég, aki odahúzta a széket, és a svédasztalnál kezdett falatozni – őket a pincérek finoman tájékoztatták a helyes használat módjáról. Természetesen lehetett a szobába is, ágyba kérni a reggelit, ehhez a 8. és a 12. emeleten később kis konyhát is kialakítottak (hogy ne hűljön ki a tojás, mire odaér).

 

A bárok

Két bár működött a Körszállóban: az egyik a lenti éjszakai bárként este tíztől hajnali négyig, a fenti pedig este nyolctól hajnali kettőig. Előbbiben zene is volt. Az amerikai nagykövetség munkatársainak állandó asztala volt a drinkbárban. A szálloda aranykorában itt szövődtek a „szocialista–imperialista” kapcsolatok, és itt cseréltek gazdát a legmenőbb nyugati áruk. Jövedelmező időszak volt ez a személyzetnek is: borravalóként olykor valutát kaptak – a legenda szerint volt olyan pincér, aki néhány heti jattból telket vásárolt a Balatonnál. De pezsgett az éjszakai élet is: a lenti Joker bárban olyan neves művészek léptek fel, mint Koós János vagy Korda György, és itt indult Hofi Géza karrierje is.

 

Az első Coca-Cola

A tetőtéri Panoráma bárban lehetett állítólag először kólát kapni Budapesten. A legenda szerint azért, mert itt szálltak meg a külföldi kamionosok, akik hoztak magukkal a vasfüggönyön innen tiltólistás nyugati italból, hogy aztán eladják a szálloda bárjának. Valójában a szálló legfelső, tizennyolcadik emeletén és a hozzá tartozó teraszon kezdettől fogva kávézó és cukrászda működött, Panoráma bárnak soha nem hívták, a Coca-Cola nevet viszont hivatalosan is viselte a bár a korabeli hirdetések szerint. 1969 áprilisában adták hírül a lapok, hogy a korábbi ülős-beszélgetős-süteményezős egység helyén megnyitott a zenés-táncos Coca-Cola Mixerbar. Ekkor már teljesen legálisan lehetett itthon Coca-Colát beszerezni és fogyasztani – szóval valószínűleg nem igaz, hogy Budapesten a Körszállóban lehetett először kólát kapni, és az meg pláne nem valószínű, hogy csempészáruként került ide. A Cola bár 1981-ig működött a szálló legfelső emeletén: helyét tornaterem és napozóterasz foglalta el, illetve szivarszobaszerű, nagy fotelos VIP Clubként működött tovább, szaunával. Itt zajlottak a magyar-szlovák miniszteri tárgyalások a bős-nagymarosi vízlépcsőről is. A 90-es években átépítették a szintet, és elegáns lakosztályok lettek belőle.

Öngyilkosok és részegek a tetőn

1978-ban Nagy Gyula huszonhét éves szabósegéd, miután megfojtotta menyasszonyát annak otthonában, levetette magát a szálloda tetőteraszáról. Szintén itt lett öngyilkos Kemény György színházi dramaturg is, akinek a teste a bejárat mellett ért földet. Gyakran jelentettek problémát a jókedvű társaságok által ledobált székek, asztalok és üvegek is. Ezért egy idő után megszüntették a fenti bárban a külső kiszolgálást, és őr felügyelte, hogy üveggel a kézben se menjenek ki a vendégek a teraszra.

 
 

Bélyeg, képeslap, szuvenír

A hatvanas évek végén a Körszálló kulcstartókon, sörnyitókon és bicskákon köszönt vissza a szuvenírboltok kirakatából. A Magyar Posta 1969 májusában kiadott, új, egyforintos bélyegére is rákerült a képe, így országosan is ismertté vált. A szálló számára egyedi étkészletet is terveztek, és természetesen a Budapestet népszerűsítő képeslapokon is szerepelt a fotója.

 

Körszálló és a filmek

Még el sem készült teljesen a szálloda, amikor már forgott itt a kamera. Az 1968-ban készült, A Hamis Izabella című krimi egyik jelenetében még utalnak is a munkálatokra. Az egy évvel később forgatott, Az örökös című szatírában már a hotel kész homlokzatát láthatjuk, valamint a tetőterasz kávézójában is van egy jelenete az Almási Éva–Sinkovits Imre–Latinovits Zoltán-triónak. Latinovits ugyanebben az évben Az alvilág professzora című produkcióval is visszatér a helyszínre. A krimiben a szálloda recepciója, a lobbyja és egyik szobája is felbukkan. 2014-ben pedig a Körszálló éttermében vették fel a Megdönteni Hajnal Tímeát című vígjáték osztálytalálkozóját, ahonnan az egész bonyodalom elindul. A szálló feltűnik Bencze Márta Arrivederci, Hans című slágerében is: „Oly vidám volt a búcsúesténk a Körszálló nagy teraszán.”

 

Kadhafi testőre

Legendás eset volt, amikor Kadhafi líbiai elnök itt szállt meg 1981 szeptemberében. Éppen erre az időszakra rendelték meg az alpintechnikás épületmosást, ami akkoriban nagy újdonságnak számított. Az elnök testőre pedig majdnem lelőtte az ablakban megjelenő alpinistát, mert merénylőnek hitte.

 

A csehszlovák focicsapat görbe estéje

A csehszlovák focicsapat 1969. május 25-én játszott a Népstadionban a magyar válogatottal, és 2–0-ra kikaptak. A csapatot a Körszállóban szállásolták el. A focisták a meccs emlékére a közös vacsorán szép, herendi porcelánvázákat kaptak. Amikor a fogadás után a kissé kapatos játékosok visszaértek a szállóba, sorban a borozó betonfalához vágták a vázákat. Egy évvel a prágai bevonulás után történt ez...

 

Gasztronómiai csodák

A kazahsztáni delegáció ittjártakor még egy ideiglenes kemencét is épített a konyhában, ahol a jellegzetes kazahsztáni kenyeret és persze az ökröket sütötték. A 70-es években vezették be a vendég előtti sütést is (frissen sült húsokat és zöldségeket készítettek), ami igen népszerűvé vált. Budapesti viszonylatban is igen magas színvonalúnak számított az itteni konyha, rangot jelentett itt dolgozni.

 
1968

Nem forog tovább...

Természetesen soha nem is forgott a Körszálló, ezt csak a városi legendák terjesztették róla! De hogy Buda ikonikus épülete, az bizonyos, mert nagyon sokan voltak kíváncsiak rá a május 10-re hirdetett helytörténeti sétán. Az előregisztráció után hét turnusban, közel kétszáz látogató nézhette meg a belső tereket és a páratlan panorámát – mi több, a 15. emeleten a régi idők emlékére kólát és perecet is fogyaszthattak az érdeklődők. Az emeleti ebédlő különtermében Őrsi Gergely polgármester vetített képes előadásban mutatta be a környék és az épület múltját, majd a legfelső szintekre liftezve Viczián Zsófia helytörténész, lapunk munkatársa mesélt a Körszállóhoz kapcsolódó színes történetekről. A sétán részt vett Berg Dániel alpolgármester, Besenyei Zsófia, Fodor Fanni, Nagy Eszter és Schőnviszky Csenge önkormányzati képviselő is. Az épületbejáráson filmfelvétel is készült, amely elérhető lesz majd a II. kerület Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján, így bárki bepillantást nyerhet az egykori Hotel Budapest tereibe.

Mivel a Körszálló épületét a II. Kerületi Önkormányzat védettség alá helyezte, csak örökségvédelmi és statikai vizsgálat alapján lehet megkezdeni a bontását. Az építészeti értéket képező, henger alakú toronyépület eredeti arányai meg fognak maradni, csakúgy, mint karakteres elemei: a sugárirányú pillérrendszer, a homlokzat gyűrűs megjelenése, a nagy üvegfelület és az alsó rész úgynevezett „lepényépületei” is. Nőni fog mellette a zöldterület, és a parkoló is a föld alá költözik.

Viczián Zsófia összeállítása

/Az itt látható fényképek a Fortepan és a Magyar Építőművészet 1968/4.sz. archívumából/