|
Helytörténet
     
Jeges élet Budán I-II.2022. március 12.
Kerületünk igen gazdag sporttörténetének feltárását, értékeinek felkutatását és összegyűjtését a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. fontos feladatának tartja. Munkájuk gyümölcsét már láthattuk a II. Kerületi Sporthistóriák című sporttörténeti kiállításon, és most újabb érdekességekkel gazdagodott a gyűjtemény.  Budapest a korcsolyázók Mekkája A korcsolyázás, a jégsport az 1860-as évek második felétől egyre népszerűbb időtöltéssé vált Budapesten. 1869-ben alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet, majd a főváros egyesítése után 1873-tól a Budapesti Korcsolyázó Egylet fogta össze egy szervezetbe a jeges sport kedvelőit.
Kronberger Lily négyszeres és Méray-Horváth Zsófia háromszoros világbajnok Akinek volt korcsolyája és futotta belépőre (50 krajcár) a zsebpénzéből, az úriasan érezhette magát a jégpályán. A Vasárnapi Újságban olvashatunk erről: „A test ügyességét egyaránt fejlesztheti e sportnem által gazdag és szegény”. Ezekben az esztendőkben még hivatalos sportversenyekről nem beszélhetünk, a jégen többnyire szórakoztató korcsolyázás folyt, illetve bemutatókat, időnként gálaműsorokat tartottak.
Az olimpiai ezüstérmes, világbajnok Regőczy Krisztina és dr. Kozári Klára, a Magyar Jégsport Szövetség volt elnöke Klári néni büszkén mesélte el, hogy első női elnöke volt a jégsportnak, és a világon az egyetlen női elnöke a jégkorong sportágnak: 1988-ig a Magyar Jégsport Szövetség elnöki tisztét töltötte be, amely a műkorcsolya, a jégtánc, a gyorskorcsolya és a rövidpályás gyorskorcsolya mellett a jégkorongot is magában foglalta. Elnöksége alatt Budapest három világversenynek is otthont adhatott: 1983-ban C-csoportos jégkorong világbajnokságot, 1984-ben Eb-t, 1988-ban pedig vb-t rendezhettünk. Legendás jégtánckettősünk, Regőczy Krisztina és Sallay András az ő elnöksége alatt érte el kimagasló eredményeit, valamint Sebestyén Júlia kontinensbajnok pályafutását is egyengette, akivel a mai napig különleges kapcsolatot ápol. Kozári Klárának a short track, a rövidpályás gyorskorcsolya hazai elterjedésében is meghatározó szerepe volt. Elnöksége alatt történt, hogy a ’80-as évek elején Martos György javaslatára Magyarország negyedikként vette fel a szövetségi versenyprogramjába ezt a sportágat.
A világbajnoki bronzérmes Almássy Zsuzsa 1967-ben Klári néni elárulta, hogy a műkorcsolyázás olyan hazai kiválóságai kötődnek a II. kerülethez, mint a három (1912-es ’13-as, ’14-es) világbajnokságot nyert Méray-Horváth Zsófia (Opika), a négyszeres magyar bajnok Botond Györgyi, a világbajnoki bronzérmes (1969) Almássy Zsuzsa, az olimpiai ezüstérmes, világbajnok (1980) Regőczy Krisztina és az Európa-bajnok (2004) Sebestyén Júlia. A régi nagy korcsolyázókkal máig nagyon jó barátságot ápol. Almássy Zsuzsa, aki jelenleg Svájcban él, januárban járt Magyarországon és találkozott Klári nénivel is. A világbajnoki bronzérmes (1969) Európa-bajnokságon ezüstérmes (1971), hétszeres felnőtt magyar bajnok Almássy Zsuzsa a II. kerületben lakott, és ő volt az 1972-ben Sapporóban megrendezett téli olimpia egyetlen magyar versenyzője. Ez a világverseny Klári néni egyik legkedvesebb emléke, többek között azért is, mert Almássy Zsuzsa az ötödik helyen végzett.
Sebestyén Júlia 2004-ben lett Európa-bajnok Budai és különösképpen II. kerület sporttörténetéből nem maradhat ki a síelés és ródlizás sem, valamint napjaink téli sikersportága, a rövidpályás gyorskorcsolyázás is régóta képviselteti magát.
Csúszás, siklás a budai hegyeken-dombokon
1895. február 3., az első magyar sícsapat a BBTE sportolóival A sísport az 1890-es évek elején jelent meg a fővárosban, svéd „hóczipő korcsolyák”, vagyis sílécek tűntek fel a budai hegyekben, megkezdődtek a sítúrák, vagy ahogy akkor nevezték, a hókorcsolyázás. „A hóczipők rövid idő alatt olcsón előállíthatók nálunk is, ez a remek sport rövid idő alatt elterjedésre számíthat a fővárosban” – írta a Herkules tudósítója.
Fotó: Fortepan/Szabó Lóránt Napjaink téli sikersportága, a rövidpályás gyorskorcsolyázás első jelentős „műhelymunkái” is a kerülethez kötődnek. Az Áldás Utcai Általános Iskolában Csizmadia Ferenc édesapa és Szörényi Béla testnevelő az iskolai diáksport egyesület keretében kezdett el gyorskorcsolya-foglalkozásokat tartani, majd 1989-től megalakították a Budapesti Korcsolyázó Diák Sportegyesületet (BKDSE). Az egyesület a kezdetektől fogva az ország egyik legeredményesebb rövidpályásgyorskorcsolya-csapata lett. Többszörös ifjúsági és felnőtt magyar bajnokok kerültek ki a BKDSE-ből. Versenyzőik válogatott színekben, téli olimpiákon is szerepeltek, Szabolcsi Szilvia többszörös short track magyar bajnok volt.
Fotó: Fortepan/Szerdahelyi Márk A hidegkúti Rozmaring Sportegyesületben is kimagasló utánpótlás-nevelés folyt (a ’80-as, ’90-es években) gyorskorcsolya, műkorcsolya és alpesi sí szakterületeken. A kerületi egyesület legjobbjai vezették a korosztályos és abszolút hazai rangsorokat, olimpikonokként és világbajnoksági résztvevőkként is öregbítették a magyar sport jó hírét a világban. Gyorskorcsolyában Görgényi András vezetésével Szikora Szilvia és Egyed Krisztina a világelit tagjai voltak. Műkorcsolyázásban Selmeciné Csordás Mária vezetésével Kulcsár Zsófia ért el szép nemzetközi sikereket. Alpesi síben az Apjok „sídinasztia” a kezdetektől zászlóvivője volt sportágának, Apjok Ildikó tizenhétszeres magyar bajnok aktív versenyzői pályafutása végeztével a Rozmaring SE síversenyzőit edzőként segítette. |
|