Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

A pesthidegkúti régi községháza

2022. május 27.

A község közigazgatásának egykori központja, a Hidegkúti út 216. szám alatt álló régi községháza volt.

Parsch Rezső – Rudolf néven – 1848-ban az ausztriai Seefeldben (Tirol) született. Minden bizonnyal a kiegyezés, 1867 körül érkezett Hidegkútra, s lett a század végére – a legenda szerint az elszegényedő Szunyogh János földesúr gazdatisztjeként – tehetős földbirtokosa a falunak. Szüksége is volt az eredményes birtokszerzésre, akár földesura rovására is, hiszen Ofner Jozefával 1874-ben kötött házasságukból tíz gyermek született, s mind a tízet fölnevelték.

A századfordulóra a Hűvös-völgy kedvelt kiránduló-, Máriaremete messze földön híres búcsújáró hely lett, de Pesthidegkútra már nemcsak kirándulni vagy nyaralni jöttek például a fővárosból, hanem sokan állandó lakhelyül is választották a községet. Az egyre növekvő lélekszámú település ügyes-bajos dolgainak intézése megfelelő színvonalú közigazgatást követelt. Már nem volt elegendő egy szoba a bírónak, egy a jegyzőnek a Gazda utca végén álló községi házban (Domus Comunitatis, a mai Lázár udvarház szomszédságában).
A Huber Antal bíró vezette elöljáróság a Parsch-házat és a hozzá tartozó telket megfelelőnek találta községháza céljára. Fekvése is kedvező volt, mert a község egyetlen főutcája itt ágazott el Máriaremete felé, illetve haladt tovább Solymárra. Az ingatlant 24 ezer koronáért vásárolták meg, ami 1898-ban hatalmas összegnek számított. Felújítására és átalakítására pályázatot hirdettek, amit a legkedvezőbb ajánlatot tevő helyi vállalkozó, Kratzer József nyert meg.

A működő községháza a XX. század elején

Az átalakításkor – a kor szokásának megfelelően – a községházán nemcsak a hivatal kapott helyet, hanem itt biztosítottak lakást a jegyzőnek is, így a XX. század első évtizedétől Gyulay Sándornak, aki Parsch Valentinát, Parsch Rezső és Ofner Jozefa lányát vette feleségül. Az 1912-ben jegyző, majd 1920-tól főjegyző személyes szolgálatára az elöljáróság egy hajdút is rendelt vízhordásra, lóápolásra, hajtásra, a kert, udvar gondozására. A pincében (szuterén) kialakítottak egy fogdát, 1926-ban pedig zsindelytetőzetét eternitre cserélték.

A bezárt épület az 1960-as években...

Az „új” községháza 1900 januárjától a II. világháború közepéig, azaz negyven évig szolgálta Pesthidegkút közigazgatását, de az 1930-as évek végére a község lélekszáma rohamosan megemelkedett, számos kihívás elé állítva vezetőit: egészségügy, közművesítés, villanyvilágítás, útépítés s mindemellett az iskolaépítés. A közigazgatás szakszerű ellátására növelni kellett az alkalmazottak létszámát, így az épület végül is szűknek bizonyult. A Kellner Márton, majd Noób János bíró (1939, 1940) vezette elöljáróság egy új községháza építésébe fogott felettes hatósága, Pest megye engedélyével. A Tavasz utca 12. alatti modern, korszerű épület (ma: orvosi rendelő) 1941-re készült el. A hivatalok átköltözése után az utcát Községház utcára nevezték át, mert így az ide „látogató idegen minden külön kérdezősködés nélkül meg fogja tudni azt, hogy hol kell az autóbuszról leszállnia, ha a községházát kívánja megközelíteni”.

Az immár „régi” községháza az elöljáróság tulajdonában maradt, a II. világháború alatt mint üresen álló épületet valószínűleg lefoglalták a katonaság részére. A háború után elemi iskola működött benne, majd lakásokká alakították át.

...és napjainkban. Remélhetőleg, mielőbb sikerül megmenteni és új életre kelteni

Az ingatlant 1969-ben a magyar állam javára bekebelezték. Az ott lakókat a 2010-es évek előtt elköltöztették, ezután évekig állt üresen, állaga egyre romlott – de ma még megmenthető Pesthidegkút utolsó középülete.

dr. Czaga Viktória helytörténész


Régi felvételeket várnak a volt községházáról

A Pesthidegkúti Helytörténeti Kör kéri a II. kerület, és főként Pesthidegkút polgárait, hogyha rendelkeznek régi fotókkal a Hidegkúti út 216. szám alatti egykori községházáról, juttassák el szerkesztőségünknek. A közösségi összefogással megújuló épületről készült archív felvételek nemcsak a helytörténeti gyűjteményt gazdagítanák, hanem a ház felújításán dolgozó építészek munkáját is segítenék. A felajánlott képeket a Budai Polgár címére (1022 Budapest, Bimbó út 1-5.) kérjük eljuttatni személyesen, postai úton, vagy a szerkesztoseg@budaipolgar.hu e-mail-címre.