Hetvenöt éves a Gyermekvasút

1946. április 11-én nekiveselkedtek a megvalósításnak. Rengeteg társadalmi munka árán fokozatosan épült ki a pálya a Széchenyi-hegytől a Hűvösvölgyig.  Bár a munkálatokat sok nehézség is hátráltatta, aránylag gyorsan készült az akkori Magyarország büszkesége, az Úttörővasút. A  földrajzi szem­pont­ból a II. kerülethez tartozó pályatest utolsónak készült el a Szépjuhászné (eredeti nevén Ságváriliget) állomástól a Hűvösvölgyig. Utóbbi állomástól északra alakították ki a járműtelepet és a fűtőházat.

Nagyítható térkép

Elkészült egy közbenső állomás is Hárs-hegy néven, itt van az egész útvonal legmeredekebb része. Bár az utasforgalom alapján ez nem volt indokolt, hiszen a névadó hegy a szomszéd állomásról könnyebben elérhető, de a vonatok elkerülése szempontjából nélkülözhetetlen a megálló. Ha itt nem lenne kitérővágány, akkor ötven percnél sűrűbben nem közlekedhetnének a szerelvények.

Hatvanfilléres utikalauz

Kevesen tudják, hogy eredetileg nem messze attól a helytől, ahol ma a nagy panorámát élvezhetik az utasok, volt a Kis-Hárs-hegy megállóhely. Ezt azonban 1951-ben megszüntették, hivatalosan az akkor még járó gőzmozdonyok megállás utáni nehézkes továbbhaladásával magyarázta, de a beláthatatlan kanyar és a megálló balesetveszélyes gyalogos megközelítése, illetve az utasforgalmi igények igen csekély volta is közrejátszott a bezárásában.

Indulásra készen az egykori Ságváriligetben

Kezdetben nem volt egyértelmű, hogy a II. kerületi szakasz is megépül-e.
Amikor 1947-ben magyar állami és pártküldöttség tett látogatást az akkori Szovjetunióban és Jugoszláviában, mutattak nekik ottani gyermekvasutakat. A résztvevők annyira fellelkesedtek a látottakon, hogy elhatározták, itthon is kell egy hasonló. Eredetileg egy kisebb beruházásra gondoltak a Margit-szigeten, majd egyre komolyabb igények jelentkeztek, például a zugligeti (ahová akkor villamos járt ki) és a fogaskerekű felső állomása közötti szakaszt képzelték el a tervezők. Végül műszaki okok és a kirándulóforgalom jelentősebb segítése érdekében a Hűvösvölgy lett a célállomás.
Felvetődött az is, hogy a Hárs-hegyet északról kerülje meg a vonal, végül pont az alagút létesítése miatt került sor a mai nyomvonal kialakítására, mondván, nehogy már alagút nélkül utazzanak a gyermekek.    

Kertész Z István