Életmód
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Tisztelet és megbecsülés a mentőknek

2025. július 7.

A pesthidegkúti és a budai mentőállomáson is átadták a II. Kerületi Önkormányzat Szent Kamill-díját. Idén dr. Hadusfalvy-Sudár Soma és Vaskovits László részesült kerületünk elismerésében.

A II. kerület 2021-ben alapította meg a Szent Kamill-díjat azzal a céllal, hogy kifejezze háláját és elismerését a városrészünkben élő betegeket ellátó mentősöknek. A megbecsülés jelképeként a díjat és a vele járó pénzjutalmat évente két olyan mentősnek adják át, aki az Országos Mentőszolgálat II. kerület területén szolgálatot ellátó állományában dolgozik, és munkájában kiemelkedő teljesítményt nyújt.

A Pesthidegkút Mentőállomáson június 23-án Őrsi Gergely polgármester dr. Hadusfalvy-Sudár Soma mentőtisztnek adta át a díjat, június 24-én pedig az Alkotás utcai Budai Mentőállomáson Kovács Márton alpolgármester gratulált az idei másik kitüntetettnek, Vaskovits László mentőtechnikusnak az elismeréshez.

 


Dr. Hadusfalvy-Sudár Soma

Dr. Hadusfalvy-Sudár Soma:
– Állatorvos a hivatásom, de az egyetemi évek alatt elhívást éreztem arra, hogy mentőzni kezdjek, így a Semmelweis Egyetemen elvégeztem a mentőtiszti képzést. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat esetrohamkocsiján kezdtem el dolgozni 2009-ben, néhány év múlva az Országos Mentőszolgálat Rákospalotai Mentőállomására kerültem, 2018-tól pedig Hidegkútra kértem át magam. Nagyon jó a légkör és a csapat. Ismerem és szeretem a II. kerületet, édesapámék is itt laknak, mi pedig a feleségemmel, nyolcéves lányunkkal és hatéves fiunkkal a szomszédos Nagykovácsiban élünk. Lakóhelyünkön az önkéntes tűzoltóknál szabadidőmben szintén mentőtiszti kocsin dolgozom, gyakran járunk Remeteszőlősön és a II. kerületben is, ha egészségügyi probléma miatt érkezik riasztás.

 
Vaskovits László

Vaskovits László:
– Érettégi után merült fel elsőként, hogy mentősnek állok, de akkor még nem határoztam el magam a kemény munkára, így az eredeti, műszaki szakmámnál maradtam. Végül 2002-ben döntöttem el, hogy mégis a mentősök között a helyem, és azóta is – kisebb kitérőt beiktatva – az Országos Mentőszolgálatnál dolgozom. Budára kértem magam, mivel sokáig az I. kerületben laktam, a korábbi munkám is idekötött, jól ismertem a szomszédos kerületeket.

Főállásban mentőtechnikusként dolgozom, ami azt jelenti, hogy sofőr és mentőápoló vagyok egyben, ezért vezethetem a mentőautót, és ápolhatom is rajta a betegeket, attól függően, mikor milyen munkakörben van rám szükség. Mentősnek lenni tényleg egy hivatás, minden nap segíteni akar az ember. Jó itt a csapat, sok a fiatal, akikkel nagyon szeretek együtt dolgozni.

 

 

 

Volt_egyszer_Budan_boritok_162.jpg