|
Életmód
     
Segítség a mentális problémákra2024. március 19.
A fontos témákat érintő konferencia fókuszában a pszichés nehézségekkel élő gyermekek és felnőttek álltak.  A II. Kerületi Önkormányzat Család- és Gyermekjóléti Központja évről évre tanácskozást tart, hogy összegezze az előző évben elért eredményeket és megfogalmazza a következő év feladatait. Ezek mellett mindig kiemel egy témát, amit szakértő vendégek segítségével jár körbe. A február 21-én tartott konferencia fókuszában a pszichés nehézségekkel élő gyermekek és felnőttek álltak. A rendezvény első felében három előadást hallgathattak meg a jelenlévők, a szünet után pedig a felmerült témák kapcsán egy-egy workshopot is tartottak az előadók. A szakmai délután moderátora Papp Krisztina, a központ vezetője volt, a megbeszélést – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – Őrsi Gergely polgármester nyitotta meg, aki köszönetét fejezte ki az ágazat dolgozóinak. Egyre több jelzés érkezik Első előadóként Bognár Zsuzsanna, a Család- és Gyermekjóléti Központ észlelő- és jelzőrendszeri felelőse értékelte a 2023-as év intézkedési tervét, és ismertette a rendszerben részt vevő társintézményektől kapott visszajelzéseket, a pozitív és a negatív tapasztalatokat. Felhívta a figyelmet, hogy emelkedett a jelzések száma, ami a rendszer jobb működését (is) mutatja. Az elmúlt évben a legtöbb jelzés a rendőrségtől jött, a leggyakoribb ok pedig a lelki vagy fizikai bántalmazás, illetve a mentális vagy pszichés zavar volt. Mint mondta, több alkalommal tartottak szakmaközi megbeszéléseket a jelzőrendszeri tagok igényei alapján, és ezt a gyakorlatot 2024-ben is folytatják majd. Fontos célkitűzés volt a prevenció bővítése, amihez az iskolai és óvodai szociális segítők munkája nagyban hozzájárult, valamint a gyermekotthonokban élők beilleszkedésének segítése, ezzel kapcsolatban a tankerülettel továbbra is folynak egyeztetések. Arra is felhívta a figyelmet, hogy megújult a központ honlapja (www.csgyk02.hu), ahol számos tájékoztató anyagot találhatnak az érdeklődők. A jövő évre előirányozott tervek közül mások mellett a jelzőrendszer átláthatóbbá tételét emelte ki, illetve azt, hogy tisztázzák, a jelzőrendszeri tagok kinek és mit mondhatnak el. Beszélt a rendszer működésének erősségeiről és gyengeségeiről, valamint az eredményesség javításának feltételeiről és gátló tényezőiről. Olyan szolgáltatásokról is szó esett, amelyek kapacitás híján jelenleg nem reálisak, mint például a gyermekotthonban lakó gyerekek iskolába és visszakísérése, a fiatal felnőttek és a gyermekvállalás előtt állók edukálása, illetve minden problémás gyerek mellé felügyelet biztosítása. Menta – a mentális nehézségek szakértője Dr. Weiner Márta, a Menta Mentálhigiénés Központ pszichiáter szakorvosa előadásának első felében a hat éve az Ürömi utcában működő intézményt mutatta be, ahol a szorongásos, viselkedési, hangulat-, alvás- és evészavarok mellett foglalkoznak a poszt-COVID-tünetcsoporttal, pánikbetegséggel, különböző fóbiákkal, élethelyzeti krízisekkel, szervi eredetű pszichés problémákkal, időskori szellemi leépüléssel és az ehhez társuló memória- vagy pszichés zavarokkal, és olyan súlyosabb esetekkel, mint az átmeneti vagy tartós elmezavarok és paranoid zavarok; kiemelte viszont, hogy addiktológiai eseteket, illetve autizmussal élőket nem fogadnak. Leggyakrabban depresszióval, érzelmi és szorongásos zavarokkal fordulnak a Menta szakembereihez, tudtuk meg a pszichiátertől, aki azt is elmondta, hogy egyre több fiatal igényli a segítséget, ami arra is utal, hogy javul az emberek pszichológiai műveltsége. A beszámoló második felében olyan gyakori zavarokról szólt, amelyek a hétköznapi nyelvhasználatban is divatossá váltak, amelyeket sokszor használunk – akár indokolatlanul is – mások jellemzésére. Ilyen a nárcisztikus személyiségzavar, amelynek mélyén minden esetben egy sérült gyermek lapul, ugyanakkor egy kis nárcizmus mindannyiunkban ott rejtőzik, és ez bizonyos élethelyzetekben szükséges is. Szintén gyakran bélyegezzük a kicsit furcsán viselkedőt autistának, ami valójában egy széles spektrumot jelent, a szinte észrevehetetlentől a beszédre, önálló életvezetésre képtelen esetekig. Sokszor mondjuk feledékeny, főleg idősebb embertársunkra, hogy demens, holott itt is nagy a különbség a korfüggő feledékenység és az olyan kóros állapot között, mint például az Alzheimer-kór. Az ADHD, azaz a figyelemzavar és hiperaktivitás is gyakori diagnózis, ám itt is nagy különbségek vannak az egyes esetek között. A gyermekpszichiátria nehézségei A tanácskozás első felének utolsó előadója, dr. Puskás Cristian, a Vadaskert Alapítvány Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia pszichiáter szakorvosa szakterületének nehézségeiről beszélt, a diagnózis felállításától a gyógyszeres vagy terápiás kezelésig. A szakorvos hangsúlyozta, hogy a jobbulás mindig hosszú folyamat, és sok esetben nem a teljes gyógyulás, sokkal inkább a tünetek csökkenése, illetve a funkcionalitás és az életminőség javulása tekinthető eredménynek.
A kórházban leggyakrabban ADHD-s és autista páciensekkel találkoznak, mondta a szakember, aki azokról a Covid-járvány kitörésével hirtelen jött változásokról (legfőképp az online világ térhódításáról) is beszélt, amelyeknek a mai napig érzékelhető a hatása. Mivel ezek a változások, bár sok pozitívumot is hoztak magukkal, nem fokozatosan következtek be, így sokan nem tudtak alkalmazkodni hozzájuk. A pszichiáter végigvezette hallgatóságát a gyermekek érzelmi tanulásának állomásain, amelynek kulcsmomentuma a validálás, azaz szülőként a gyermek adott érzelmi állapotának elfogadása és megértése. Ha ez nem történik meg, akkor a gyermek elnyomja elsődleges érzelmeit, és egy másodlagos érzelmet hív elő, amelynek szociális kapcsolataiban hosszú távon is káros következményei lehetnek. Mint mondta, egy kisgyermeknek a biztonságra van a legnagyobb szüksége, ami elfogadást, jelenlétet, kiszámíthatóságot, ugyanakkor szabályokat, határokat és korlátokat is jelent. Az előadásokat követően a hallgatóság két szekció közül választhatott, amelyeken a két előadó megosztotta gyakorlati tapasztalatait, és lehetőség nyílt az előadásokon felvetett témák mélyebb, alaposabb körbejárására is. Péter Zsuzsanna
Hová forduljunk segítségért?
A II. kerületben élő és valamilyen mentális nehézséggel küzdő gyermekek és fiatalok a Vadaskert Alapítvány Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancián, a felnőttek pedig a Menta Mentálhigiénés Központban kaphatnak segítséget. |
|