Pórázon vagy szabadon?

A természet nyújtotta szabadságot egyre több városlakó kívánja családi kedvencével együtt átélni. Az esetek nagy többségében ez az állat valamilyen kutya lesz.

Az ebtartás lehetősége ugyan minden ember állampolgári joga, de ennek gyakorlása során az állattartó nem hagyhatja figyelmen kívül a velük egy közösségben élő többi ember jogait sem. A tapasztalatok alapján még mindig sokan lesznek úgy ebtartók, hogy az elhatározást nem a tájékozódás és az állattartói ismeretszerzés követi, hanem rögtön a tettek. Az alapvető szabályok ismerete nélkül pedig elkerülhetetlenek lesznek a konfliktusok.

A vonatkozó állatvédelmi jogszabályok az ebtartók számára sok olyan előírást tartalmaznak, amelyek betartásától nem lehet eltekinteni. Ilyen például az előírt időszakonként ismételt kötelező védőoltás beadatása, az ingatlan területéről való szökés megakadályozása, vagy a közterületen történő pórázhasználat is. 

A települések belterületén – a kutyafuttatók és a kizárólagos használatú magáningatlanok területét leszámítva – minden esetben pórázra kötve kell vezetnünk, sétáltatnunk a kutyánkat, rendelkezzen az bármilyen engedelmességi vizsgával, legyen akár aprócska termetű csivava vagy szuper jól nevelt berni pásztor, amely minden körülmény között behívható.

A pórázon sétáltatás azt a célt is szolgálja, hogy az ebtartó minden esetben eleget tudjon tenni a kutyája által bepiszkított közterületre vonatkozó tisztántartási kötelezettségének.

Tévhit, rossz gyakorlat az ebtartók körében az is, amikor azt hiszik, hogy erdőn, mezőn szabadon engedhetik kutyájukat.

A II. kerületben található kedvelt kirándulóhelyek vagy vadászterületen, vagy védett természeti területen fekszenek, így ezeken a helyszíneken sem lehet a pórázról elengedni a kutyánkat, és itt is gondoskodnunk kell a kutyaürülék összegyűjtéséről, valamint annak a megfelelő helyen történő kidobásáról. Előfordulhat, hogy a kutyagumi kukába helyezése a felszedés helyétől távolabb, esetlegesen csak az otthonunkban oldható meg.

Mint arra az erdészek is rendszeresen felhívják a figyelmet: az erdei kutyasétáltatás során ne feledjük, hogy az erdő nem csak a miénk. Az ott élő állatok és védett növények számára élettér az erdő, de kiránduló vagy kerékpározó felnőttek és gyerekek is ugyanott töltik szabadidejüket. A kutya ragadozó állat, amely szabadon engedve az erdőben konfliktusba kerülhet az ott élő állatokkal, veszélyeztetheti őket, de akár magát és a gazdáját is bajba sodorhatja, ha malacait védő vaddisznóval találkozik.

Aki az állattartás során a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak nem tesz eleget, szabálysértést is elkövethet, vagy akár állatvédelmi bírsággal is sújtható. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 2020. évi módosítását követően az állatvédelmi bírság meghatározásához használandó alapbírság összege kedvtelésből tartott állatok esetében hetvenötezer forintra emelkedett. Ezt figyelembe véve, ha nem tartjuk be a szabályokat, bizony komoly pénzbírságra számíthatunk. A megvalósult jogszabályszegéshez tartozó szorzók alkalmazásával a bírság összege könnyen elérheti az egymillió forintot is.

Ne feledjük, az állattartást mi választottuk magunknak, ezért azzal nem zavarhatjuk a környezetünkben azokat, akik önszántukból nem kívánnak állatot tartani. Éppen ezért a saját ebünk védelmén túl, a mások tiszteletben tartása miatt vezessük pórázon ebünket, rendszeresen oltassuk, és minden esetben szedjük össze a közterületről ebünk ürülékét.

Az állattartási szabályokról bővebb információ a www.masodikkerulet.hu/menu-eletmodegeszseg oldalon olvasható.