Fórum a Margit körút közlekedéséről

Május 25-én Őrsi Gergely polgármester mellett három szakértő, Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke, a Főpolgármesteri Iroda vezetője, Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója és Vitézy Dávid közlekedési és városmobilitási szakértő, korábbi közlekedésért felelős államtitkár vett részt a Nappaliban folytatott egyeztetésen.

 
„Merre tovább, Margit körút?” – tették fel a kérdést a fórum szervezői, amire, mint kiderült, nem könnyű megnyugtató választ adni, hiszen a körút – ahogy ezt mind a négyen hangsúlyozták – már évszázadok óta az északról déli irányba menő tranzitforgalmat szolgálja, erre utal a városrész elnevezése, az Országút is.

Őrsi Gergely elsőként a Margit-negyed projekt célkitűzéseit ismertette, amelynek fontos része a körút gyalogosforgalmának fellendítése; ahogy fogalmazott: visszahozni a régi életet a Margit körútra. Ennek érdekében folyamatosan zajlik a zöldítés, a fák és virágok ültetése, valamint a civil szervezetek és galériák beköltözése a korábban üresen állt üzlethelyiségekbe. Emellett azonban szükség lenne a közlekedési gondok megoldására is, ami nélkül elképzelhetetlen egy jól működő város vagy városrész. Őrsi Gergely azt is kiemelte, hogy az élet a villamosmegállók környékére összpontosul, a leghosszabb megálló, a Margit híd budai hídfője és a Mechwart liget közötti szakasz a legelhagyottabb, itt van a legtöbb üres kirakat. Felmerül tehát a kérdés, van-e létjogosultsága egy köztes villamosmegállónak a ferences templomnál (ott, ahol az ötvenes évek elejéig még megállt a villamos), és ha igen, hogyan lehet ezt megvalósítani.

Vitézy Dávid először a Margit-negyed programot méltatta, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem reális elképzelés a körút forgalmának csillapítása, a kétszer két sávnak maradni kell az útvonal hálózati szerepe miatt. A régi-új villamosmegálló kapcsán azt mondta, hogy a legészszerűbb megoldás a megállók kiosztásának arányossá tétele lenne, azaz a Széna tértől a Széllkapu irányába, a Mechwart ligettől pedig a Horvát utca irányába kellene eltolni a megállókat, ami azonban egy többmilliárdos beruházás lenne. A másik elképzelés szerint, ha megállna ugyan a villamos a templom előtt, de csak az egyik irányban, mert a templom felé csak az egyik sáv megszüntetésével lehet elhelyezni peront.

Balogh Samu azt emelte ki, hogy a Margit körút forgalmát nem lehet átterelni a rózsadombi kis utcákra. Jó kezdeményezésnek nevezte, hogy a közlekedési gondot nem forgalomtechnikai eszközökkel, hanem a városhasználat, azon belül is a körút használatának újragondolásával kívánja a kerület megoldani, és egyetértett azzal is, hogy egy esetleges új villamosmegállót csak aszimmetrikusan lehetne létrehozni.

Bodor Ádám is aláhúzta, hogy a körút tranzitútvonal, ezzel együtt kell élnünk, de fejleszthetjük a kerékpáros és a gyalogosközlekedés feltételeit. Az átmenő gépjárműmennyiség adva van, változtatni csak az autók sebességén lehetne. Az aszimmetrikus villamosmegállót nem tartotta rossz ötletnek, de felhívta a figyelmet ennek árnyoldalaira is, ami miatt sok utas lenne elégedetlen. A gyalogosforgalom további elősegítésére javasolta, hogy emeljék meg az út szintjét ott, ahol a mellékutcák betorkollnak a körútba, így kialakítva egy egybefüggő gyalogosfelületet, ami egyben biztonságosabbá is tenné a közlekedést. Rámutatott a Tölgyfa, illetve Henger utcai csomópontra a hídfőnél, aminek gyalogosbarát átépítését kívánatosnak nevezte.

A közel kétórás vita folyamán szó esett még többek között arról, hogy két nagy beruházás is zajlik a területen, a volt Radetzky-laktanya átépítése a Bem József utcában, valamint a Margit körút és a Rómer Flóris utca sarkán épülő lakó- és irodaház, amelyek, ha elkészülnek, naponta újabb több ezer embert jelentenek majd a környék közlekedésében. Felmerült az agglomerációból érkezők, majd este oda visszatérők okozta forgalom is, illetve az a tapasztalat, hogy a P+R parkolókat csak akkor használják, ha az kötöttpályás közlekedési eszköz mellett található. Megoldást az adhatna, ha az agglomerációban lenne megfelelő infrastruktúra, hogy helyben maradjanak az ott élők, akiknek – amennyiben naponta ingáznak a fővárosba –, a közösségi közlekedés nem tud valós alternatívát nyújtani.

Örömtelinek nevezték a résztvevők a kerékpárosok létszámának növekedését, felmerült az elektromos BUBI ötlete is, illetve Őrsi Gergely beszélt még arról, hogy kísérleti jelleggel a kerület szeptembertől újraindítaná az iskolabuszprogramot.

Akit részletesebben is érdekel a téma, a www.facebook.com/budapest2 oldalon visszanézheti a teljes beszélgetést.

Péter Zsuzsanna