Az elhivatottság méltánylása

Szakmai elismerésben részesült a II. kerületben található Vadaskert Kórház és Szakambulancia gyermek- és ifjúságpszichiáter-jelöltje, dr. Bálint Benedek, aki a K&H  jövő gyógyítói díj rezidens kategóriájában nyerte el a szakmai zsűri díját. A fiatal gyermekorvosok számára létrehozott díjra  több mint nyolcvan pályázat érkezett, végül nyolcan vehették át a kitüntetést. Az elhivatott ifjú gyógyítóval elismerése kapcsán beszélgettünk.

– A pályázat középpontjában az innováció állt – mondta el kérdésünkre a kitüntetett rezidens. – Arról kellett írni, hogy milyen innovációs lehetőségeket tudunk elképzelni a szakmánkban, illetve az eddigi munkánkról, képzéseinkről és az ellátás fejlesztésével kapcsolatos terveinkről is beszámoltunk.

Mivel nyerte el az Ön pályaműve a zsűri tetszését?
Különlegesnek számítottam abból a szempontból, hogy a többi pályázó a szomatikus (testi) betegségek szakmáiból érkezett, én voltam az egyedüli, aki a gyermekek és fiatalok lelkével foglalkozik. Emellett írtam személyes érintettségemről, arról, hogy még az én kamaszkoromban (ami nem volt annyira régen) sem volt igazán segítség arra a számtalan problémára, ami ebben a korosztályban előfordul. Meggyőződésem, hogy középiskolás társaim közül többen szenvedtek depresszióban, amire jobbára csak legyintett a környezet. Nekem is voltak nehézségeim, és jó lett volna ezekről pszichológus szakemberrel beszélni.

A jövő gyógyítói díj átvételekor

Miért éppen a pszichiátria?
Mindig is ez érdekelt, korábban önkéntesként is segítettem mentális betegeket. A pszichiátria azért is rendkívül izgalmas számomra, mert ez a tudománynak és a gyógyászatnak olyan része, ami még nincs teljesen feltérképezve, a mai napig sok misztérium kering a mentális problémák körül. A legnagyobb kihívás megérteni, hogy mi zajlik belül – engem ez érdekel, ennek a felfedezése motivál.

Hogyan került a Vadaskertbe?
Sokáig a felnőtt pszichiátriát céloztam meg, de amikor negyedéves voltam a Pécsi Tudományegyetemen, lehetőség nyílt blokkgyakorlatra menni a II. kerületi Vadaskert kórházba. Nagyon megfogott az ottani légkör, a szakmai hozzáállás, a fiatalos közeg és a számos innováció. Nagyon szeretek itt dolgozni és rengeteget tanulok. A kórházi ellátás szempontjából egyedi helyzetben van a Vadaskert, hiszen egy alapítvány üzemelteti, a finanszírozás részben alapítványi, részben állami. Területi ellátási kötelezettsége is van, tehát ellátást nyújt a II. kerületi, 18 év alatti, lelki vagy pszichés zavarral küzdőknek.

Milyen zavarokkal fordulnak Önökhöz?
Kisebb gyermekeknél főleg az úgynevezett neuro­de­ve­lop­men­tá­lis, vagyis az idegrendszer eltérő fejlődéséből adódó problémák jellemzőek, például az autizmus vagy az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar), de már megjelennek kötődési zavarok és bizonyos traumák is. Kisiskolásoknál leginkább a szorongások, például szeparációs szorongás, iskola-, szociális vagy egyéb fóbiák jelentkeznek, később a tinédzsereknél egyre inkább depresszió, súlyosabb esetekben önsértés, öngyilkossági kísérlet is előfordul. Az mindig figyelmeztető jel, ha viselkedésük megváltozik. A diagnosztikához is segít, ha tudjuk, milyen volt a tünetek jelentkezése előtt, és mi változott ahhoz képest.

Mondják, hogy a gyerek csak tünethordozó, a baj mindig a körülötte lévő felnőttekkel van. Igaz ez?
A „mindig” szó helyett inkább a „sokszor”-t használnám. Az ember egy bio-, pszicho-, szociális lény, ami azt jelenti, hogy nemcsak a genetikai adottságok, hanem a környezet is erős befolyással van a működésére. Minél kisebb egy gyermek, annál inkább integratív része a családi rendszernek, így az ottani diszharmóniák gyakran a gyermek nehézségeként jelennek meg. Ezért szoktuk minden olyan esetben ajánlani a családterápiát, amikor úgynevezett családdinamikai nehézséget vélünk felfedezni a háttérben, ami lehet kommunikációs zavar vagy a szerepek eltolódása.

Ha már a pályázat fókuszában az innováció állt, mit gondol, hogyan fejlődik a pszichiátria?
Meggyőződésem, hogy rengeteg újítás várható ebben a szakmában. Jelenleg nagyon széles spektrumú gyógyszereket adunk, és sokszor többféle szert is ki kell próbálni, amíg meglesz a megfelelő. Az lesz majd egy óriási eredmény, ha célzottan, személyre szabva tudunk gyógyszeres kezelést adni.

A tervekre is rákérdezett a pályázat. Önnek milyen tervei vannak?
Egyelőre rezidensként dolgozom, az első célom tehát a szakvizsga. Szeretnék pszichoterápiával is foglalkozni, ezen a területen is képzem magam. Nemcsak a gyermeklélektan érdekel, szívesen foglalkoznék fiatal felnőttekkel is, akiknek az ellátása sokszor megoldatlan. Nagyon szép és izgalmas ez a szakma, remélem, hogy sokaknak segíthetek majd a pályám során.

Péter Zsuzsanna