Akik a segítőket támogatják

Igyekeznek mindent megtenni értük, de mégis jól jön a kívülről érkező segítség is. Szerencsére vannak olyanok, akik jó szívvel adnak abból, ami nekik van, és adományukat a központ közvetítésével juttatják célba.

Bognár Zsuzsa és Jakkel Melinda, a központ észlelő- és jelzőrendszeri koordinátorai keresték meg szerkesztőségünket azzal, hogy szeretnék megköszönni rendszeres támogatóiknak az értékes segítséget. Mint mondták, évről évre jelentkeznek náluk magánszemélyek és civil, illetve politikai szervezetek különféle felajánlásokkal, leggyakrabban az ünnepi időszakokban.

– Tapasztalataink szerint leginkább az élelmiszer, tanszer, újszerű baba- és kisgyermekkiegészítők hasznosak, illetve az anyagi természetű megsegítések. A bútor- és ruhaadományokat nem tudjuk közvetíteni és fogadni sem. A bútorfelajánlásokkal kapcsolatban komoly probléma, hogy a felajánlók legtöbbször nem tudnak segíteni a szállításban; és nekünk sem áll rendelkezésünkre erre alkalmas gépjármű. Tárolásra sincsen kapacitásunk. Ruhaadományokat korábban átvettünk, de ez a Covid-időszakkal megszűnt.

Horváthné Madas Enikő

Horváthné Madas Enikő végzettségét tekintve szociális munkás, jelenleg az Országúti Ferences Plébánia karitász csoportjának vezetője, aki önkéntesként a Pasaréti Ferences Plébánián is végez hasonló tevékenységet. A II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársai közül többeket személyesen is ismer, hiszen korábban maga is családgondozóként dolgozott a Hűvösvölgyi Gyermekotthonban, majd a VI. kerületi gyermekjóléti szolgálatnál.

– A II. kerület országos viszonylatban jómódú környék, de itt is vannak nehéz helyzetben élők, gyermeküket egyedül nevelők, mentális vagy egyéb betegséggel küzdők, kisnyugdíjasok, akiknek bizony elkél a segítség. Nagy köszönettel tartozunk a korábbi és a mostani plébános atyáknak és a híveknek, hiszen az ő támogatásukból tudjuk mi is segíteni a rászorulókat, valamint természetesen mindenkinek, aki tevőlegesen részt vesz a karitász szolgálatban – hangsúlyozza Enikő. Évente kétszer, adventkor és a nagyböjtben készítünk tartós élelmiszerekből csomagot, amit szintén a hívek adományaiból állítunk össze. Ilyenkor fel szoktunk ajánlani a központnak körülbelül húsz-húsz csomagot, amit az ő klienseik között osztunk szét. Ezenkívül alkalmanként egy-egy elmaradt rezsiszámlát vagy lakbért is befizetünk, illetve kiváltjuk a felírt gyógyszereket. Soha nem pénzt adunk, hanem elkérjük a csekket, receptet.

A főegyházmegyei Szent Erzsébet Karitász Központnak több pályázati lehetősége is van, ami ugyan sok papírmunkával jár, de ilyen módon komolyabb hátralékot is sikerült már kiegyenlíteni. Kapcsolatban vagyunk a Margit körúti Három Tarka Macska kézműves pékséggel, ahonnan egy héten kétszer vagy háromszor elhozzuk a megmaradt pékárut (a többi napokon más segítőszervezeteknek adják a maradékot), amiből szintén jut a jóléti központ támogatottjainak.

Gondviselésszerűnek érzem, hogy a II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központban korábbi főiskolai társam és volt kolléganőim is dolgoznak, akikkel fél szavakból is megértjük egymást. A jó kapcsolatnak köszönhetően a két szervezet hatékonyan tud összedolgozni. Ha tudomásunkra jut olyan probléma, amelyben a családsegítős kollégák tudnak segíteni, akkor megosztjuk egymással az információkat és közösen próbálunk megoldást találni. Ez nem kompetencia, hanem emberség kérdése – tette hozzá Madas Enikő.

A Gere fivérek, András és Bálint

A Gere fivérek, András és Bálint az anyatejjel szívták magukba az önzetlen segítőkészséget, édesanyjuk, Bokor Csilla ugyanis a II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ családsegítő munkatársa, de már nagypapájuk is rendszeresen nyújtott támogatást másoknak. Gyerekkoruktól sok megindító történettel találkoztak, András pedig élsportolóként maga is kapott segítséget, aminek köszönhetően kijutott egy fontos világversenyre. Számukra nem volt kérdés, hogy ha lehetőségük van, ők is követik a családi mintát. A lehetőség néhány évvel ezelőtt a közös fogászati, elsősorban fogszabályozással foglalkozó vállalkozás beindulásával érkezett, azóta folyamatosan segítenek, ahol tudnak. Egy karitatív akció keretében például ingyen szabályozták hátrányos helyzetű pályakezdő fiatalok fogait, hogy növeljék önbizalmukat, illetve hogy a fiatalok jobb benyomást keltsenek az állásinterjúk során.

– Mi is kaptunk annak idején, és ha megtehetjük, örömmel adunk, mert adni egyszerűen  jó – összegzi motivációjukat Bálint.

– A kerületi Család- és Gyermekjóléti Központtal gyerekkorunk óta kapcsolatban állunk – mondja András, aki iskola után gyakran időzött itt. – Szerencsés helyzetben vagyunk olyan szempontból, hogy nem kell keresgélni, hová és mit küldjünk, mindig is egyértelmű volt, hogy a II. kerületi központot támogatjuk.

– Hogy éppen miben tudunk segíteni, kinek, mire lenne szüksége, azt édesanyámtól szoktuk megkérdezni – fűzi hozzá Bálint. – Mindig van olyan, aki valóban rászorul és megérdemli a támogatást. Ismerjük a történetét, tudjuk, hogy jó célt szolgál, és jó helyre kerül az adomány.

A Gere fivérek által felajánlott jelentősebb összegből már két téli időszakban tudott a központ rászorulóknak tüzelőt vásárolni, illetve egy adósságspirálba keveredett, egyedülálló édesanya tetemes hátralékát sikerült minimálisra csökkenteni. De nemcsak pénzt adnak a testvérek, arra is volt példa, hogy tyúkokat ajándékoztak egy II. kerületi néninek, aki azután ügyesen gazdálkodott a tojásokkal.

Mechler Edit

A beszélgetésbe Mechler Edit, a Mosolygós büfé tulajdonosa is bekapcsolódik. Edit férjével együtt vezeti a Varsányi Irén utcában található, szervezetileg a Kapás utcai rendelőintézethez tartozó kis üzletet, ahová a központ munkatársai is rendszeresen betérnek. Egy ilyen alkalommal látták, hogy Edit nyitáskor az utcában dolgozó utcaseprőnek adta az előző napról maradt szendvicset, és kérdezték, hogy tudna-e esetleg rászoruló családoknak is adni a megmaradt élelmiszerből. A rendszeres adomány mellett több alkalommal egy mentális betegségben szenvedő hölgynek is küldött ételt, aki képtelen volt elhagyni lakását, csak a szolgálatot hívta időközönként, hogy nagyon éhes...

– A nap végén szoktam szólni Melindának vagy Győre Józsefnének, aki szintén a Család- és Gyermekjóléti Központban dolgozik, ő kezdte elvinni a rászoruló családoknak a megmaradt ételt. Jó érzés tudni, hogy a sok finomság nem a szemétben végzi, hanem olyanokhoz kerül, akik örülnek a kis csomagoknak. Nem nagy dolog ez, de számomra természetes, hogy amiben tudok, segítek. Az öcsém egy otthonban él, nekik is mindig adakozunk. Ott már mindenkit ismerünk, tudjuk, hová kerül az adomány. Azt gondolom, hogy sok jó szándékú, segítőkész ember van, talán csak nem tudják, hova forduljanak, mi legyen az első lépés.

– Fontos támogatónk a Magyar Vöröskereszt II. Kerületi Kirendeltsége – egészíti ki a névsort Zsuzsa –, ahonnan szintén rendszeres és alkalmi segítséget is kapunk, illetve az idei évtől a Cseriti (ReBolt Közhasznú NonProfit Kft.) kapcsolódott be a kerületben élők támogatásába: minden hónapban delegálhatunk egy családot, akiket bőkezűen ellátnak ruhaneművel, játékkal. Öröm látni, hogy egyre többen éreznek indíttatást arra, hogy lehetőségeikkel élve segítsenek másokon. Továbbra is tárt karokkal várjuk azon magánszemélyek vagy vállalkozások jelentkezését, akik csatlakoznának a támogatói csapathoz; akár egyszeri, akár rendszeres felajánlással. E-mailben, a felajanlas@csgyk02.hu címen tudnak ez ügyben keresni minket.

Péter Zsuzsanna

  

A Család- és Gyermekjóléti Központ szolgáltatásai röviden (részletesen az intézmény honlapján, a www.csgyk02.hu oldalon található tájékoztató):