Kötelék, kötődés, kapcsolat

A művész nevét elsősorban köztéri szobrairól, kisplasztikáiról és érméiről ismerheti a szélesebb közönség. Rendszeresen készít a Magyar Nemzeti Bank felkérésére emlékérme-terveket, és az ő keze munkáját dicséri többek között a Hidegkúton található Naposzlop, a Margitszigeten Balassi Bálint mellszobra vagy a Keleti Károly utcai templom stációi.

A Klebelsberg Kultúrkúria tárlatán az utóbbi években készült szobrokat és a legújabb digitális grafikákat láthatja a közönség. Nem ez az első alkalom, hogy kerületünk lakói megismerkedhetnek Szöllőssy Enikő alkotásaival. Legutóbb idén januárban a Vízivárosi Galériában mutatta be digitális eljárással készült műveit a LEDA (Ligeti Erika Digitális Alkotóműhely) csoport tagjaként.

– Többször is laktam a II. kerületben. Először 1959-ben költöztünk ide szüleimmel, akkor egy évet az Iparművészeti Főiskolára jártam, majd átmentem a Képzőre. Amikor azután férjhez mentem, elkerültem innen, de visszavágytunk, így 1974-ben ismét második kerületi lettem. Először az Endrődy Sándor utcában laktunk, majd 1989 óta Hidegkúton. Nagyon szeretjük ezt a környéket, a természet közelsége, a jó levegő miatt. Sok művész él erre, talán mert nagyobb a nyugalom, és jobbak az alkotó munka lehetőségei.

Mostani kiállításán szobrai mellett digitális grafikákat láthatunk. Mióta foglalkozik ezzel a műfajjal?

1997-ben egy szintén a kerületben élő szobrásztársam szervezett egy tanfolyamot, ahol megismerkedhettünk ezzel a technikával. Azelőtt is csináltam grafikai munkákat különféle módszerekkel: téptem, vágtam, ragasztottam, majd összeraktam. Rá kellett azonban jönnöm, hogy mennyivel több és különlegesebb lehetőséget kínál a számítógép. Azóta folyamatosan dolgozom így. Létrehoztunk egy társaságot is, a LEDA-t, amellyel minden évben elmegyünk egy művésztelepre, és minden évben rendezünk kiállítást is. Érdekes módon a szobrászok rendkívül élvezik ezt a fajta tevékenységet, talán, mert az alkotás folyamata egészen más, mint a számunkra megszokott, és a gondolkodásnak egészen új útjait nyitja meg előttünk. A digitális világ a lehetőségek végtelen tárháza.

A kiállítás címe Kötelék. Miért ezt a címet választotta?

A kötelék jelent megtartást, bezárást és szabadon engedést. Régen is szívesen kötöztem össze a szobraimat. Ugyanezt átvittem a digitális grafikákra is: itt is vannak egészen konkrét értelemben vett kötelékek, ilyenek például a Velencei-tavi valóban összekötött nádakat ábrázoló munkák, illetve azok, ahol a kötelék nem kézzel fogható, de mindannyiunk számára érzékelhető kapocs egymáshoz, a világhoz, a transzcendenciához. Ezeket a kettőségeket – a jót és rosszat, a konkrétat és elvontat – igyekeztem megjeleníteni most bemutatott munkáimban. PÉTER ZSUZSANNA

A KÖTELÉK CÍMŰ KIÁLLÍTÁS egészen szokatlan módon nyílt meg. A vernisszázst a művész fia, Aszalós Péter tartotta, aki művészettörténeti fejtegetés helyett egy pszichodramatikus játékba vitte bele a látogatókat. Aszalós tizenöt éve foglalkozik emberi közösségekkel és kapcsolatokkal. Mint mondta, emberi minőségünket kapcsolataink és kötődéseink határozzák meg. Ebből következően a kiállítás értelmét és értelmezését is kötődéseken keresztül, a vendégek aktív közreműködésével, közös tevékenység segítségével, együttesen fejtettük meg. Az egyórás játék során először partnert kellett választanunk, vele sétáltunk végig némán a tárlaton, majd egy következő partnerrel cseréltünk eszmét arról, hogy kinek melyik alkotás tetszik leginkább. Ezután olyan művet kellett kiválasztanunk, amely egy számunkra fontos személyhez így vagy úgy köthető. Ezt is megosztottuk új ismerőseinkkel, majd olyan munkát választott mindenki, amelyről azt gondolta, érti üzenetét. Ezt az üzenetet le is írtuk egy kis papírra, és a művésznőnek adtuk. De hogy a játék igazán játék legyen, a megnyitó végén Aszalós Péter kisorsolt három papírt, a nyertes pedig hazavihette kedvenc alkotásának másolatát. A kiállítást április 11-ig tekinthetik meg a látogatók a Klebelsberg Kultúrkúriában.