Két koncert Budán

A dalok szerzője a néhány éve a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével is kitüntetett énekes, basszusgitáros, szaxofonos, valamint artista és jogász, Somló Tamás. A népszerű muzsikussal a Marczibányi téri Rézmál Kávézóban, február 24-i koncertjének helyszínén beszélünk meg találkozót.
Van valami különös apropója a két koncertnek?
Fennállásomnak 124. évfordulóját ünneplem ― tréfálkozik, hangjában egy csöpp iróniával Somló Tamás. ― A Rézmálban valójában az Eleven együttesnek lesz koncertje, amelyre engem vendégként hívtak meg. Cserébe, ha jól viselkednek, én is meghívom őket február 26-án a Klebelsberg Kultúrkúriába, ahol a Somló-koncerten zenész barátaimmal lépek fel.
Hogyan lett az Eleven együttes mentora?
Baráti kapcsolat fűz hozzájuk. Nagyon szimpatikus fiúk, akiknek egyéni hangjuk, saját zenei világuk, nagyon jó zenei ötleteik vannak. Müller Zsolt az énekes, Rigó Tamás írja a dalokat. Többször is játszottunk már együtt, de van úgy, hogy csak hallgatom a fiúkat, nem „kontárkodom” bele a dalokba. Számomra természetes, hogy segítem a fiatalokat, megosztom velük a tapasztalataimat. Zenészként a legtöbb, amit tehetek, hogy ismeretségeket szerzek nekik, és felhívom a figyelmüket a pálya buktatóira.
Nehezebb ma a zenészek élete?
Azóta lett ilyen rossz a helyzet, amióta szinte lehetetlen lemezt eladni. Ma már mindenki egyszerűen letölti a dalokat az internetről. Ez abból a szempontból is nagyon rossz, hogy nem lehet lemezeken keresztül kapcsolatba kerülni a közönséggel. Régebben, ha kiadtunk egy új albumot, szépen lassan kezdtük érezni a tetszést ― vagy nemtetszést, mert ilyen is volt ―, de munkánk valódi fokmérője a lemezeladás volt. Mindez azt is jelenti, hogy a zenészek csupán egy-két százaléka tud megélni a jogdíjakból, leginkább azok, akik színházi produkciókban vagy filmekben dolgoznak. A másik gond az, hogy a fellépési lehetőségek nagyon beszűkültek. A harmadik tényező pedig a tehetségkutató műsorok dömpingje. Azzal persze nincs semmi baj, hogy sok tehetséges fiatalt megismer a közönség, és Nyíregyházától Kaposvárig azokat akarják látni élőben is, akiket a tévében láttak. A baj ott van, hogy nagyon sok ― szintén tehetséges és képzett ― muzsikus, aki éveken keresztül tanult különböző akár zeneiskolákban, akár a Zeneakadémián, nem jut el a nyilvánossághoz. Arról nem is beszélve, hogy nagyon nem tetszik, ahogyan a média „használja” az újdonsült sztárokat, ahogyan hátulról, bábként mozgatják őket.
Ha újból kezdhetné, most másképp csinálná?
Talán jobban. Sokáig jól éreztem magam az engem körülvevő világban. Nem azt mondom, hogy sodródtam, mert én magam is alakítottam, tudatosan választottam az utat, amit bejártam. A fiaimnak ma már azt mondom, hogy a zene tényleg nagyon fontos, szép és szívderítő, de mellette kell, hogy legyen egy hivatásuk, ami biztonságos hátteret jelent.
Ezért szerzett Ön is jogi diplomát?
Amikor jelentkeztem a jogi egyetemre, még nem volt ilyen indítékom. Az Omegával rendszeresen felléptünk az Eötvös Klubban, ami a jogi kar klubja volt. Nagyon jóban voltunk a klub vezetőjével, aki mindig azt mondogatta nekem, hogy én vagyok a zenekarban az egyetlen „értelmetlen”, a többi mind értelmiségi. Na jó, gondoltam, akkor jelentkezem a jogra. El is mentem felvételizni. Első évben nem sikerült az írásbeli, kirúgtak. Második évben már bejutottam a szóbelire, a permanens forradalomról kellett beszélnem. Megpróbáltam összeszedni, amire emlékeztem, de azt mondták, ez ide kevés, megint kirúgtak. Elment a kedvem az egésztől, de apám kedvéért, aki elvégezte ugyan a jogi egyetemet, csak az utolsó államvizsgát nem tudta letenni, megpróbáltam évekkel később harmadszor is. Apám nagyon örült, amikor végül meglett a jogi diplomám. Most fogom majd használni. Ügyvédként betársulok egy volt osztálytársamhoz, és igyekszem hasznosan tevékenykedni, főleg a zenész- és artistatársadalom eddig ismeretlen bajaival szeretnék foglalkozni.
Milyen dalokat hallhat a közönség a februári koncerteken?
Régieket és újakat vegyesen. Nem léphetek fel anélkül, hogy a régi nagy slágereket ne énekelném el, hiszen azzal azonosít a közönség, azokat várja el tőlem. Énekelek majd a saját korábbi lemezeimről, és persze lesz néhány „Loksi-emlékeztető”. Szeretném megmutatni az új nótákat is, amelyeket az Eleven zenekarral együtt csináltunk, remélem, ezeket is szívesen fogadja majd a publikum.
Péter Zs.

Rézmál Kávézó és Terasz: Február 24., 20.30: Az Eleven Band estje. Vendég: Somló Tamás. A koncert ingyenes. (1024 Marczibányi tér 5/a) Klebelsberg Kultúrkúria: Február 26., 20.30: Somló Tamás és zenész barátai koncertje. Jegyár: 2500 Ft. (1028 Templom u. 2–10.)