Egy régi-új kulturális szalon a Sarolta utcában

Különleges helyszínre és alkalomra kaptunk meghívást. A II. kerületi helytörténeti séták egyik állandó „szereplője”, a Sarolta utcai Bauhaus villa egy különleges házaspárnak és az általuk életre hívott közéleti-kulturális szalonnak köszönhetően – immár tizedik alkalommal – megnyitotta kapuit.

A rózsadombi Sarolta utca Bauhaus villája az 1930-as években épült, itt nőtt fel Alexander Brody, a legendás amerikai–magyar reklámszakember is. Mielőtt Levko Esztella színésznő és Boros Tamás politikai elemző, az Egyensúly Intézet igazgatója megvásárolta az egyik lakást 2020-ban, az egész történelem végigvonult benne, az 1930-as évek nagypolgári „miliőjétől” a kommunizmuson át még ukrán vendégmunkások szálláshelye is volt néhány évvel ezelőtt. Mint a házigazdák a szalon megnyitójánál elmondták, a színésznő–politikai elemző házaspár két külön világban – a művészetben és a politikában/gazdaságban – alkot és dolgozik, ezért szerettek volna lehetőséget teremteni a párbeszédre egy közös találkozási pont által. Így született meg saját otthonukban 2022-ben a Sarolta Kulturális és Közéleti tér, ahol a két világ szereplői: művészek, írók, történészek, színészek, valamint politikusok, gazdasági vezetők beszélgethetnek.
Az eddigi Sarolta-szalonok során olyan aktuális és izgalmas közéleti témákat érintettek többek között, mint hogy: mit jelent magyarnak lenni, sikeres női életutak, a velünk élő külföldiek, sikeres pályaváltók vagy határátlépések a művészetben. A házaspár számára csak később derült ki, hogy a villa háború előtt is népszerű kulturális és művészeti találkozóhely volt, ahol megfordultak a korszak híres alkotói, színészei és politikusai is.

Levko Esztella színésznő és Berg Dániel alpolgármester a megnyitón

Az október 27-28-i, immár tizedik Sarolta-szalon annyiban mindenképpen rendhagyó volt, hogy két napig tartott. Mint Levko Esztella elmondta, számára fontos, hogy a két nap fellépő művészei a független színházi szférából érkeztek, hogy a jelenlegi nehéz időszakban is összetartsanak és lehetőséget teremtsenek egymás számára. Az eseményt Berg Dániel alpolgármester nyitotta meg, aki a „világfi-hazafi, ízig-vérig gentleman” Alexander Brodyt méltatva megosztotta, hogy  édesanyja is – aki Halász Péter társulatával disszidált a ’70-es években – jól ismerte azt az érzést, amikor az ember „a Central Parkban sétál, de a Margitszigetről ábrándozik”. A budaiak – tette hozzá az alpolgármester – a szó klasszikus értelmében polgári értékrendet képviselnek, amely „a kritikus gondolkodásban, a személyes szabadság és egyenlőség tiszteletében, a világra és embertársainkra való nyitottságban nyilvánul meg”.

Boncz Ádám és Gyabronka József felolvasószínházi előadása Alexander Brody egykori gyerekszobájában

A Bródy család különleges történetét és életét Szenteczki Zita rendezésében elevenítették fel egy felolvasószínházi előadás keretében, ahol Gyabronka József és Boncz Ádám adott elő egy hosszabb részletet Alexander Brody és Nagy József: Megtalálni Serendipityt című interjúkötetéből. A rendező az előadás végén Nagy József újságírót és Kurta Zsuzsanna irodalomtörténészt, a Bródy-hagyaték gondozóját kérdezte a szinte gyerekként (15 évesen) Amerikába került Alexander Brodyról, aki később a világ egyik leghíresebb reklámvállalata, a Young&Rubicam nemzetközi igazgatója lett.

Boros Tamás beszélget Őrsi Gergellyel, Gryllus Dorkával és Till Attilával

Gryllus Dorka és Till Attila

Az est második felében egy izgalmas beszélgetésre került sor, ahol Gryllus Dorka színművész, Till Attila riporter-műsorvezető és Őrsi Gergely II. kerületi polgármester beszélgetett Budáról, az itt élőkről, a budai identitásról. Mindhárman városrészünkben élnek, Boros Tamás – akinek az otthona, illetve az általa alapított és vezetett Egyensúly Intézet is a II. kerületben van – a kerülethez fűződő kapcsolatukról, benyomásaikról, emlékeikről és véleményükről kérdezte őket.

A Sarolta-napok második napján egy felolvasószínházi ősbemutató valósult meg, amely a magyar nők elleni erőszak II. világháború alatti és utáni történeteit mesélte el, többek között az akkor a II. kerületben élt Gyarmati Fanni naplóbejegyzései alapján. A fellépő művészek: Döbrösi Laura, Száger Zsuzsanna, Levko Esztella, rendező: Gardenö Klaudia.

Az eseménysorozat a II. Kerületi Önkormányzat támogatásával, a Műhely Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg. 

A Sarolta utcai villa története:
A Bauhaus stílusú budai villa a Sarolta utcában az 1930-as években épült, Kudelka György, valamint az egyik leghíresebb magyar modernista építész, Fischer József tervei alapján. A II. világháború végéig az író Bródy Sándor fia, Bródy János és felesége, Pollatschek Lili festőművész lakott a házban. Fiuk, Alexander Brody író és reklámszakember a házban töltötte gyermekkorát. A villa egykori szalonja a korabeli főváros politikai és kulturális összejöveteleinek népszerű színhelye volt, olyan vendégekkel, mint Bajor Gizi, Csortos Gyula vagy Dinnyés Lajos egykori miniszterelnök. A háború utáni államosításkor feldarabolták, és a villa a kommunista párt vezérkarának adott otthont. Jelenleg három család otthona.

LD