|
Ajánló
Zene határok nélkül2011. november 25.
Az idén hatvanadik születésnapját ünneplő kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, Ránki Dezső ősszel két ízben is adott, illetve ad hangversenyt a II. kerületben. A művész feleségével, Klukon Edittel és fiával, Ránki Fülöppel lépett fel a Járdányi Pál Zeneiskola Liszt-emlékkoncertjén. Liszthez fűződő viszonyáról, a halhatatlan mester zenei hagyatékáról a koncert után kérdeztük Ránki Dezsőt. – Lisztet zongoraművészként és előadóként természetesen csak a korabeli elragadtatott leírásokból lehet valamennyire elképzelni, de művei is elárulják bizonyos mértékig, mire volt képes, mennyire újjászületett általa a zongorajáték – vallja a nagy elődről a muzsikus. – Zeneszerzőként kezdettől fogva egyike volt számomra azoknak, akik a legtöbbet jelentettek. Régen is szokás, sőt divat volt azt a sztereotíp butaságot hangoztatni, hogy Liszt kiváló zongorista volt, de zeneszerzőként nem jelentős. Ezt azok mondják, akik nem ismerik jól, esetleg csak a korai időszakában írt, népszerű, könnyen megemészthető darabjait, és nem ismerik fel, nem érzik meg zenéjében a hihetetlen intuíciót, csodálatos, emelkedett érzéseket, nagyvonalúságot és szeretetet. Mintha nem léteztek volna a számára határok, különösen az idősebb kori, ritkán játszott műveiben. A kortársai – és tegyük hozzá, még most is nagyon sokan – visszariadtak ezektől a távlatoktól, nem értették. Amellett, hogy számos későbbi zeneszerző járt az általa felfedezett és megkezdett új utakon, csodálatos, egyetemes remekműveket alkotott, gondoljunk csak például a Faust-szimfóniára, vagy a h-moll zongoraszonátára. Ellentétben a nagy, összegző jellegű komponistákkal, friss levegő áradt a zenéjéből, kitárta az ablakokat, és néhány hanggal képes volt a legnagyobb mélységbe lehatolni, a zene esszenciáját megjeleníteni. Mindig, már gyerekkoromtól nagyon vonzott az, hogy játszhassam a darabjait, és ez a vágy töretlenül él bennem azóta is, szünet nélkül. Az egész világon megemlékeznek a bicentenáriumról, október 22-én, Liszt születésnapján pedig több helyen is ünnepi koncertek voltak. Fontosnak tartja a tiszteletadás ilyen formáját? Általában fontosnak és jónak érzem az évfordulókat, bár a veszély fennáll, hogy túlzásba viszik, és az üzleti szempontok kevésbé ízléses, kampányszerű produktumokat is szülnek. Nagyon hasznos viszont, hogy az évforduló kapcsán megnő az érdeklődés, és a szokásosnál több alkalom nyílik Liszt kevésbé ismert műveinek az eljátszására. A szólókoncertek mellett feleségemmel, Klukon Edittel külön és közösen is sok koncerten játszottunk idén ritkán hallható Liszt-darabokat, például a Faust-szimfónia máig kiadatlan kétzongorás, és a Via Crucis négykezes változatát, többek között Rómában, Berlinben, Londonban, Németországban, Párizsban és számos itthoni városban. Ez segíthet megváltoztatni a zeneszerzőről kialakult eléggé hamis képet; rá kell ébreszteni a közönséget arra, hogy Liszt nem csak az egyik nagy magyar, hanem az egész zenetörténet egyik legnagyobb zeneszerzője volt. Mind a két kerületi hangversenyen családjával lép, lépett fel. Együtt hívják Önöket vagy ez az Ön választása? Mindkét koncertre ilyen jellegű meghívást kaptunk, a Marczibányi téri estre mindhármunkat kértek, a Klebelsberg Kultúrkúriába Fülöpöt és engem egy-egy zongoraversenyre. Nagyon jó érzés így együtt fellépni. Edittel már negyedszázada koncertezünk közösen is, több száz közös előadás van mögöttünk, kiterjedt repertoárral. Fülöp fiunk, aki most 16 éves, és a zenei pálya felé orientálódik – nagyobbik gyermekünk, Soma építészhallgató a MOME Egyetemen –, az utóbbi időben szintén többször lépett fel velünk közös koncerten is. Természetesen sokkal jobban izgulok az ő játéka alatt, mint a sajátunk alatt. Fülöp a Járdányi zeneiskola növendéke. Mi a véleménye az ott folyó munkáról, az olyan rendezvényekről, mint az október 24-i Liszt-emlékkoncert? Fülöp nagy élvezettel tanul évek óta a Járdányi zeneiskolában, kezdettől fogva Becht Erika növendéke. Nagyszerű a légkör, nagyon magas a szakmai színvonal az iskolában, és nem mellékesen az épület is igen szép. Számos kiválóan szervezett rendezvényükre emlékszem, Fülöp sok ilyenen játszott is. Ezek a fellépések fontosak a növendékek számára, és a közönségnek is tanulságosak. Azt, hogy Liszt megünneplésére vállalkoztak egy koncerttel, csak becsülni és megköszönni lehet. Magyarországon még mindig egyedülálló a zeneiskola-rendszer, reméljük, hogy ilyen is marad. PÉTER ZSUZSANNA NOVEMBER 27., 19.30: Ránki Dezső és Ránki Fülöp koncertje a Musica Sonora Kamarazenekarral. A koncert Weber Oberon című művének nyitányával kezdődik, majd Ránki Fülöp egy olyan Gyrowetz-zongoraversenyművet ad elő, amely 195 éve nem hangzott el Magyarországon. A mostani hangverseny a mű budapesti bemutatója lesz. Az est második részében Ránki Dezső Schumann a-moll zongoraversenyét szólaltatja meg. Jegyár: 3000 Ft. (Helyszín: Klebelsberg Kultúrkúria, 1028 Templom utca 2–10. Honlap: www.kulturkuria.hu.) |
|