Gyönyörű, titkos kincset rejtő kő

Palya Bea neve ma már jól ismert mindazok körében, akik szeretik a népzenét, világzenét és a dzsesszt. Kortársai közül sokoldalúságával tűnik ki, hiszen a magyar mellett foglalkozik cigány, bolgár és más népzenékkel, indiai és arab zenével, szívesen énekel megzenésített verseket, de jelent már meg meselemeze is.
Az áprilisi koncertről, amelyen legújabb albuma, az Egyszálének dalai is felcsendülnek majd, így vall az énekes: „Ének és ütő. Énekes és ütős. Test és hangszer. Testhangszer. Más alig. Mint zenésznek és mint táncosnak is régóta, tán a méhben az anyám szívdobogására hangolódás óta, soha nem szűnő vágyam, hogy a testemben, a hangomban lakó ritmust megismerjem, tökéletesítsem, kreatívan használjam. Dés András a társam ebben a játékban.
Minden munkámban izgat az a kérdés, hogy hogyan lehet zeneileg is izgalmas dolgot építeni, hogy közben a dalszöveg is jelen maradjon. Sokat játszottam a különböző akusztikai terekkel, sok felvételt csináltam a tenger mellett, erdőben, templomban. Aztán kísérleteztem a csak szájjal-kézzel-lábbal képezhető bármilyen hanggal, ami zeneivé válhat, vagy bármilyen hanggal, aminek számomra fontos jelentése van.
Gyerekkorom első nagy találkozása a zenével Simon Ferenc Józsefné moldvai paraszténekes egy imája volt, Én felkelék jó regvel hajnalba. Egy szál ének szólt a felvételen, az éles, erőteljes hang betöltötte a teret, a díszítmények mint a gyöngyszemek csillogtak a dallamvonalon. A versszakok közti csend is a zene fontos építőeleme, az egésznek nyugodtsága van, lélek- és lélegzetritmusa. A szavak jelentése kiélesedett, pontosan láttam magam előtt az égi jelenetet, amint Mária altatgatja, szájával fúddogálja a Kisjézust. És pontosan éreztem ennek a néninek minden rezdülését, a bőrébe bújhattam.

Aztán hosszú ideig nekem a zenét ezek a felvételek jelentették. Magyar, majd bolgár, cigány, szefárd népzenei gyűjtéseken tanultam az egy-szál-ének erejét, a díszítmények, az idővel való bánásmód, a hangszín titkait, a dalban lévő lelki tartalom megformálását. Az arab és indiai felvételek később még messzebbre vittek abban, hogy mire is képes az énekhang.
Koncertem anyagában magyar népdalok és saját dalok vannak. A népdalok  régi kedvenceim, olyanok nekem, mint egy gyönyörű, titkos kincset rejtő kő. A saját dalok pedig az úton járva születtek. Olyan helyeken jártam, ahol egyszerre van düh és szomorúság, de sok öröm és végsősoron rengeteg nevetés is.
Szeretném mindezt továbbvinni. A zenéket is, meg azt, hogy akik hallgatják a dalokat, érezzék a hangom és a lelkem minden rezdülését, és ezáltal érezzék a maguk lelkét is. A duózás tényleg olyan, mint a páros tánc. Humor és mélység, közeledés, távolodás, irányítás majd másikra-hagyatkozás, folyamatos figyelem. Akkor, szabad egy táncra?”

Belépő: elővételben 2500 Ft, a koncert napján 3000 Ft