„Jó társaságba keveredtünk”

Hogy mi a titkuk? Erről is beszélgettünk a zenekar vezetőjével, Szidor Lászlóval.

– A sikernek két titka is van. Egyrészt egy nagyon jó korszak zenéjét játsszuk – és remélem, hogy jól –, amit minden generáció szívesen hallgat. A másik, hogy számunkra mindig nagy örömöt jelentett a muzsikálás, és úgy gondolom, ez érződött, érződik is rajtunk. A közönség látja, hogy milyen jól érezzük mi magunkat, és ettől jókedvre hangolódik.

Az Old Boys évtizedek óta egy különleges színfolt a magyar könnyűzenei élet palettáján. Hogyan kezdődött a története?

1979-ben alakult meg a zenekar, akkor, amikor már mindannyian felhagytunk az aktív zenéléssel, mert időközben elvégeztünk egy-két egyetemet, és elkezdtük a magunk polgári foglalkozását űzni. A muzsikálás viszont nagyon hiányzott, úgy éreztük hárman, gitárosok, hogy mégiscsak kellene valamit „csörömpölni”. Így indult, teljesen amatőr módon. Csak magunknak, legfeljebb a baráti körnek gondoltunk játszani, ebből lett már az első évben 181 fellépés.

Hány fellépésnél tartanak most? 

Ötezerig számoltuk, azóta nem. A kerek számot 2002-ben a Petőfi Csarnokban ünnepeltük. Szerintem mostanra túl vagyunk a 6500. bulin. A tízezredik fellépés már nem igazán reális, hacsak nem zenélünk százéves korunkig, amit nagyon remélek!

A hetvenes évek végén alakult a zenekar, amely az ötvenes-hatvanas évek muzsikáját játssza.

Húsz év után annyiban bővült a repertoár, hogy azóta egy kicsit kalandozunk más vizekre is: countryban egész friss szerzeményeket is előadunk, illetve átvettünk néhány számot Christina Aguilerától. Zömében azonban megmaradtunk az eredeti stílusnál, hiszen erre alakultunk, ezt várják tőlünk, ezt szeretjük mi is a leginkább, illetve megmaradtunk az eredeti korszaknál, amikor még igazán fiatalok voltunk, és megtanultunk muzsikálni. A rock and roll egy életre szóló szerelem. Tizenévesként ejtett minket rabul, s bár az együttes tagjai ma 65-70 évesek, az érzés mit sem változott. Én idén éppen ötven esztendeje kezdtem ebben a műfajban zenélni.

Harminchárom évvel ezelőtt harminchárom éves volt. Ez még igazán nem „old boy-kor”. Miért ezt a nevet választották?

Zenei értelemben az indulásunk másodvirágzásnak számított, hiszen fiatalabb korunkban már eltöltöttünk néhány évet a könnyűzenében. Ezenkívül egy harmincas éveiben járó férfi már a sportban is öregnek számít, így amikor egy kedves barátom előállt ezzel a névjavaslattal, megtetszett nekünk, és elfogadtuk. Így lettünk hivatalosan Öregfiúk.

Június 16-án a Millenáris Parkban lépnek fel, de már korábban is többször  megtáncoltatták a II. kerületieket.

Bár tősgyökeres zuglói vagyok, sok kedves fellépés emléke köt a II. kerülethez. Tizennyolc éve játszunk folyamatosan a Hűvösvölgyi Vigadóban (legközelebb június 22-én), éveken át pedig a Kaméleon Club adott otthont a klubunknak, ahol négy éven keresztül minden hétfőn játszottunk. Néhány éve Pesthidegkúton is felléptünk, a Klebelsberg Kultúrkúria hívott meg minket nyári művészeti fesztiváljára. Nagyon örültünk a mostani felkérésnek, főleg, amikor felsorolták az előző és az idei év fellépőit: jó társaságba „keveredtünk”.

Kiket várnak, és mivel készülnek a Kerület Napi koncertre?

Kortól, nemtől függetlenül mindenkit nagy szeretettel várunk. Az a tapasztalatunk, hogy tíztől nyolcvanig mindenkinek tetszik a muzsikánk, és néhány szám után már mozog kezük-lábuk. Hogy pontosan mit fogunk játszani, még én sem tudom. Soha nem szoktam előre műsort írni. Koncert alatt figyelem, hogy mire hogyan reagál a közönség, milyen stílust kedvel inkább, és ahhoz igazítom az aznapi programot. A repertoárunk több mint hatszáz számból áll, biztosan találunk köztük olyan nótákat, amelyeket szívesen fogadnak a II. kerületiek!

PÉTER ZSUZSANNA