|
Ajánló
     
Helyek, amelyek a szívünkhöz nőnek2024. december 15.
Nyáry Krisztián íróval, a Líra kreatív igazgatójával beszélgettünk, hiszen november közepén könyvesbolt nyílt a Széll Kálmán tér Várfok utcai sarkánál. Karácsonyi könyvajánlója mellett szóba került több budai kulturális emlék is.  Hogyan hívja, Moszkva tér vagy Széll Kálmán tér? Számomra egyértelműen Moszkva, nekem ez már mindig az az igazi óra alatt találkozós, csalamádés hamburgeres, a legjobb házibulicímeket közvetítő tér marad. A nagymamám meg következetesen Széll Kálmán térnek hívta évtizedekig... Mi adja ennek a térnek a sajátos hangulatát? Szerintem az, hogy itt találkozik Buda. Ez egy igazi csomópont, és nemcsak a fővárosiak, hanem a környékbeli települések számára is. A téren a társadalom teljes keresztmetszete látható a legszegényebbektől a tehetősekig, igazi színes forgatag. Itt mindig történik valami, szól az utcazene, jelen vannak különböző szervezetek. Még emlékszem azokra az időkre is, amikor reggelente munkaerőpiac volt itt, vagy amikor a széki nénik árusították a szőtteseket. Nem árt, ha van egy ilyen hely, ahol kicsit mindenki szembesülhet a mai magyar valósággal.
A régi Moszkva tér hangulatához hozzátartozott a könyvárus úr is. Igen, és én sokat is vásároltam nála, válogatva a kartondobozokra kipakolt könyvek közt, illetve amikor az első könyveim megjelentek, azokat is lehetett kapni itt. Ezért is gondoltuk, hogy bár ez egy kicsi üzlethelyiség, de jó, ha lesz itt a Lírának boltja. Megváltoztak a könyvvásárlási szokások, sokan online rendelnek, és magában a boltban csak átveszik a köteteket: erre kiválóan alkalmas egy ilyen forgalmas csomópont. De átszállásra, villamosra várva, ácsorgás közben is jó lesz a kirakatot nézni, vagy csak betérni egy pár percre. A családi vállalkozásként működő Líra hálózatában országszerte sok hasonló kis bolt van, amelyekhez talán a helyiek is jobban kötődnek.
Sokat jár erre? Korábban szinte minden nap megfordultam itt, hiszen egy jó ideig Budaligeten laktam, és oda születtek a lányaim is. Nagyon szeretem ezt a kerületet, a maga sokszínűségét. A sűrűn beépített Margit körút, Pasarét és Rózsadomb villanegyedei vagy a német hagyományait őrző Pesthidegkút – mind egy-egy külön szín. Ismerem a kis utcákat, boltokat is. Miután elköltöztem Pestre, még évekig visszajártam például a Budagyöngyére a halashoz vagy a Fény Utcai Piacra. És az a mai napig természetes a család számára, hogy a karácsonyfát csak itt vehetjük meg, a II. kerületben. A könyveiben is gyakran feltűnik a II. kerület. Természetesen, hiszen nagyon sok alkotó ember élt és él itt, művészek, írók, költők. József Attilának itt volt az utolsó – és szinte az egyetlen polgári nívójú – lakása, Ady Hűvösvölgybe járt fáradt idegzetét nyugtatni, de Pasaréten is nagyon sokan laktak Szerb Antaltól kezdve Szabó Lőrincen át Szabó Magdáig. Igazság szerint Budán ez a környék volt jobban megfizethető a vékonyabb pénztárcájú művészek számára, de ugyanakkor vonzotta őket a modern környezet és a természet közelsége is. Persze voltak igazán tehetősek is köztük, mint Molnár Ferenc vagy Herczeg Ferenc, ők villát is tudtak építeni maguknak a II. kerületben.
A művészek egykor Budára nemcsak haza, hanem kikapcsolódni, randizni is jártak. A hely történetéhez szorosan hozzátartoznak a nyaralóházak, a zöldbe kanyargó villamosok, az erdei sétautak és természetesen a legendás kertvendéglők is, ahol nagyon sokan megfordultak közülük is. Az említett Ady a hűvösvölgyi zöldbe invitálta hölgyrajongóit, de később Csinszkával itt ülték meg az esküvőjüket is a Schüller vendéglőben. Budának mindig voltak és most is vannak olyan helyei, amelyek nagyon az ember szívéhez tudnak nőni. Viczián Zsófia
Könyvajánló karácsonyra a Budai Polgár olvasóinak
Nagyon örülök, ha sokan megveszik majd a budapesti irodalmi kávéházakról szóló, Itt kávéztak ők című, új könyvemet, de karácsony előtt hadd ajánljam most pár kiváló szerző friss kötetét.
|
|