A vers csoda, az érzések tökéletes esszenciája

A Lyukasóra című televíziós műsor huszonöt évvel ezelőtt indult, majd három éve megszületett élő, interaktív változata, a Lyukasóra klub, amelynek március óta a Kultúrkúria is otthont ad. Az irodalmi est szereplői holt költőktől olvasnak fel verseket, amelyeknek nem árulják el sem a címét sem a szerzőjét. A közönség feladata kitalálni, hogy kit rejtenek a verssorok. A beszélgetésre Kontra Mária, az estek szervezője is eljött. Lapunknak elmondta, örül, hogy a Kultúrkúria igazgatója, Dolhai István látott az estben fantáziát és helyet biztosított neki.

Lator László Kossuth-, József Attila- és Prima díjas költő, műfordító a Lyukasóra egyik alapítója elmesélte, hogy annak idején Mészöly Dezső Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító hívta életre a televíziós műsort, amelyben olyan szabadon lehet beszélgetni, mint az iskolában a lyukasórán. – Azt gondolta, két-három adás készül csak, ehhez képest már évtizedes múltra tekint vissza. Engem boldoggá tesz a játék, az, hogy egy versről, egy költőről szórakoztatóan lehet beszélgetni. Nem az a lényeg, hogy kitaláljuk-e a vers címét, hanem az, hogy mi mindent tudunk meg közben róla és a szerzőjéről – fogalmazott Lator László, aki egyetemi tanárként is gyakran játszott versmegfejtős játékot tanítványaival. Lackfi János József Attila- és Prima Primissima díjas költő, műfordító, az est moderátora nevetve idézte fel, hogy a ma már híres költő, író Tóth Krisztina évekig nem ment be a Lator-szemináriumra, miután első óráján pórul járt. Lator akkor nekiszegezte a kérdést, „kitől idéztem?”, ő pedig nem tudta a választ. Lackfi mindenkit megnyugtatott, hogy az esten csak olyan vers hangzik majd el, amelynek megfejtésére komoly esélye van a versrajongóknak. Várady Szabolcs Kossuth- és József Attila-díjas költő felhívta a figyelmet az Anna-hagyományra. Mint mondta, korábban Kubik Anna és Ráckevei Anna is részt vett a műsorban, majd bemutatta Györgyi Anna színművészt és Szabó T. Anna József Attila-díjas költőt. Utóbbi átvette a szót, és felolvasott három verset, melyek mindegyike az erdei lak témájára íródott. A közönség soraiban ülő helytörténész felsorolta a szerzők nevét, mint mondta, Kerényi Frigyesről, Tompa Mihályról és Petőfi Sándorról is neveztek el utcát Pesthidegkúton. A bravúros megfejtésért a Verslavina című kötetet kapta ajándékba. Az est folyamán még jó pár könyv gazdára talált, a nyereményműveket az Athenaeum Kiadó ajánlotta fel. A kiadó főszerkesztője, Szabó Tibor Benjámin összefoglalta az 1868-ban alapított kiadó történetét, és elmesélte, hogyan született a Verslavina. A kötetben szereplő költeményeket egy internetes közösségi oldalon posztolták korábban. A lavinát Szabó T. Anna indította el azzal, hogy megosztotta a Lackfi János negyvenedik születésnapjára írott versét. A megszólított versben válaszolt, ezután pedig kortárs költők, versszerető laikusok írtak arról, milyen az, ha a férfi vagy a nő negyvenéves lesz. Lackfi versét 330 ezren olvasták. A Lyukasóra klubban ezután még jó pár népszerű és kevésbé ismert vers is elhangzott, a sorok többek között Ady Endrét, Dsida Jenőt, Kosztolányi Dezsőt, Radnóti Miklóst, Szép Ernőt és Szabó Lőrincet rejtették. Egy török vers kapcsán pedig az irodalom híres álszerzőiről is szó esett.

Novák Zsófi Aliz

Képünkön Várady Szabolcs, Györgyi Anna, Lator László, Lackfi János és Szabó T. Anna