A mi utcánk, a mi házunk

A ma már a Koreai Köztársaság tulajdonában álló épület 1992-ben épült irodaháznak, később a Közép-európai Egyetem működött benne. A kulturális központ munkatársai kíváncsiak voltak arra, hogy a 30-34. szám alatti teleknek és épületnek, mely ezen az Óbuda felé vezető, stratégiai fontosságú útvonalon fekszik, mi a története.

November 24-én helytörténeti kiállítás nyílt A mi házunk, a mi utcánk címmel a kulturális központ földszintjén, mely a régi és újabb fényképek mellett levéltári dokumentumok és a korabeli sajtó segítségével idézi fel a Frankel Leó út és szűkebb környezetének hangulatát és múltját. A kiállítótérben kipróbálható Laczkó Péter vándorfényképész és Németh Tibor grafikus mozgókép-installációja is, mely a török időktől napjainkig mutatja be a Frankel Leó út lakóit, egyedi karaktereit.

A megnyitó közönségét In Szukcsin, a Koreai Kulturális Központ igazgatója köszöntötte, mint mondta, a befogadó ország helytörténetének megismertetésével hidakat kívánnak építeni a két nép között, és remélik, hogy az ide látogatók a koreai kultúrához is közelebb kerülnek. A kiállítást Maczó Balázs helytörténész, a Kiscelli Múzeum gyűjteményvezetője nyitotta meg, aki megerősítette, nem mindennapi dolog, hogy egy külföldi kulturális központ a befogadó ország helytörténetével is foglalkozzon, így ez külön öröm számára.

A megnyitó eseményen részt vett Őrsi Gergely II. kerületi polgármester is.

A mi házunk, a mi utcánk című kiállítás 2023. FEBRUÁR 28-ig, hétfőtől péntekig 12–18 óra között ingyenesen látogatható. A Koreai Kulturális Központ továbbra is vár helytörténeti témájú fényképeket az itt élők családi albumaiból a koreaikultura@koreaikultura.hu címre vagy az intézet postacímére (Koreai Kulturális Központ, 1023 Frankel Leó út 30-34.).

In Szukcsin, a Koreai Kulturális Központ igazgatója (a képen jobb oldalon) és Urbán Alexandra Eszter tolmács a megnyitón

– A kiállításhoz a ház telkével kapcsolatos kutatást a Koreai Kulturális Központ munkatársai kezdeményezték, ez bővült ki az utca történetével, amit közel kétszáz archív képpel, korabeli újságcikkekkel és tervrajzokkal mutatunk be – mondta lapunknak Fonyódi Anita, a Kép-Tér Blog szerzője, aki a koreai intézet megbízásából végezte az anyaggyűjtést. – Az időutazás többek között érinti a ma is működő Bambi presszót, az Irgalmasrend egykori betegápoldáját, Gül Baba türbéjét és a köré épített Wagner-villát, a Császár fürdő helyén épült Komjádi uszodát, valamint a Zsigmond tér környékén száz évvel ezelőtt állt földszintes lakóházakat is. Külön fejezetet szenteltünk a központ helyén egykor működött legendás Kisbuda vendéglőnek, Buda közkedvelt művészkocsmájának, melynek tulajdonosa a Meződi házaspár, Alice és József volt. Alice képeinek tanúsága szerint a hely a környék kulturális színfoltja volt, ahol olyan hírességek is megfordultak, mint Marcello Mastroianni vagy George W. Bush.

Eredetileg bölcsész vagyok – folytatta Anita –, hobbiból kezdtem várostörténettel foglalkozni. A blogomon éveken keresztül sok-sok budapesti házat mutattam be képekkel és történetekkel. 2011-ben csatlakoztam önkéntesként a Budapest100 programhoz, tavaly pedig a Holnap Kiadó „Az építészet mesterei” sorozatában megjelent a Fodor Gyuláról szóló építészeti monográfiám. A levéltári kutatás azért nagyon érdekes számomra, mert az egykori épületek és lakók történetének megismerésén keresztül teljesen más térkép rajzolódik ki a fejemben a városról. Ehhez a kiállításhoz Budapest Főváros Levéltárából kértünk ki építési engedélyezési dokumentációkat, a Kiscelli Múzeum Fényképgyűjteményében nagyon érdekes fényképeket találtunk, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből és a Fortepantól pedig sok életképet is választottunk, amelyek jól visszaadják a kor hangulatát.

A Frankel Leó út 32. alatti telek 1961-ben. Balra a Gül Baba utca, fent a Gül Baba türbe köré épített Wagner-villa

Túl a tipográfián – a koreai írásrendszer perspektívái

A Koreai Kulturális Központban látható másik kiállítás a közel 580 éves koreai írásrendszer, a hangul történetével és annak az alkalmazott művészetben megjelenő hatásával ismerteti meg a magyar közönséget. Célja, hogy a koreai írás, azaz a hangul szépségét egyszerű és intuitív módon közvetítse a koreaiul nem beszélő látogatók számára is. A szöuli Nemzeti Hangul Múzeum anyagaiból építkező kiállítás új megvilágításba helyezi a hangult: 23 kortárs dél-koreai művész munkáin keresztül esztétikai jelentőségét térképezi fel, ugyanis bútorokon, plakátokon, ruhákon, edényeken köszön vissza a koreai betűkészlet és annak gondolatisága.

A hangul szó a han szó jelentésétől függően koreai vagy nagy írást is jelent. 1443-ban keletkezett, a legenda szerint Szedzsong király, a koreaiak legszeretettebb uralkodója találta ki, hogy az oktatáshoz ne csak az elit férjen hozzá. A hangul ugyanis a korábban használt kínai karaktereknél könnyebben megtanulható írásjegyeket tartalmaz.

Az egyik vitrinben látható annak a dokumentumnak a másolata is, mely az egyetlen olyan a világon, ami egy írásrendszer megalkotásának pontos körülményeit írja le. Ezt 1997-ben az Unesco a világörökség részévé nyilvánította.

A Túl a tipográfián – a koreai írásrendszer perspektívái című kiállítás ingyenesen látogatható 2023. JANUÁR 23-ig (1023 Frankel Leó út 30-34.).