Kaláka-biblia

Nem tudtam betelni akkor a történetekkel és a fotókkal a négy gombafejűről, ahogy most sem tudom letenni a mi négy fiúnk szintén több száz képpel illusztrált történetét, amely nemcsak a II. világháborúnál hosszabb már — hogy stílusosan John Lennont idézzem —, hanem a Beatles-sztorinál is.
A könyv gerincét a televízióból ismert Krizsó Szilvia interjúi adják. Beszélget a Gryllus-fivérekkel, hogy megfejtsék a Kaláka-titkot, valamint a két másik jelenlegi taggal, Becze Gáborral és Radványi Balázzsal.
— Élmény volt a személyes találkozó — vallja a riporter. — Miközben a színpadon a lehető legtökéletesebb egység jellemzi őket, külön-külön hihetetlenül különbözőek. Olyanok, mint a hangszereik. Más-más húrt kell megpendíteni rajtuk, hogy felszabaduljanak, megnyíljanak, és — ha nem is a szó szoros értelmében — muzsikáljanak. Ami viszont mindegyikükben ott van, és nem csak a mélyben, a zene szeretete, tisztelete. Ez átsüt minden mondatukon, mozdulatukon. Az is közös, hogy szerények, amikor magukról beszélnek, de büszkék, amikor a zenekarról.
Krizsó mikrofonvégre kapta azokat a muzsikusokat is, akik valaha kapcsolódtak a Kalákához. Mikó István, Huzella Péter, Dabasi Péter, Kobzos Kiss Tamás, Veress Panka, Jorgosz Tzortzoglou és Major Gábor idézi fel az együttessel eltöltött időt, a turnékat, az együttzenéléseket.
A kötet második felében az ugyancsak eseménydús jubileumi év történései elevenednek meg képben és szóban: az erdélyi koncertturné a 80. születésnapját ünneplő Kányádi Sándorral, a 30. Kaláka Fesztivál, a két ünnepi koncert a Marczibányi Téri Művelődési Központban és a Művészetek Palotájában, valamint az év végi meglepetéskoncert a Millenárison. Ez utóbbi esemény valószínűleg páratlan a magyar könnyűzene történetében, hiszen Gryllusék barátai és pályatársai a legnagyobb titoktartás mellett fél éven át készültek a közel négyórás ünnepi hangversenyre. A könyvben rövid interjúkat és vallomásokat olvashatunk az ott fellépést vállaló muzsikusoktól, többek között Csík Jánostól, Bognár Szilviától, Sebestyén Mártától, Balogh Kálmántól, Szokolay Dongó Balázstól, Borbély Mihálytól, Palya Beától. A Kaláka azonban az egészen más zenei irányzatokat képviselők számára is kiindulási pont. „Olyanok ők a magyar könnyűzenében, mintha egy kicsit családtagok lennének mindenkinél — nyilatkozza a Quimby frontembere, Kiss Tibor. A Kaláka sajátos missziót teljesít azzal, hogy a költészetet visszaemeli egy mindenkinek fogyasztható, a közemberek számára is használható, érthető formába. Biztos, hogy nélkülük ezeknek a költeményeknek csak az ezrede jutott volna el az emberekhez.”

A könyv előszavát Lackfi János költő írta, de a Kaláka születésnapjára készült költeményt is olvashatjuk a kötetben, és ne csodálkozzunk, ha közben József Attila sorai jutnak majd eszünkbe. Az albumhoz ajándékként a Meglepetéskoncertről készült 180 perces DVD-t is hazavihetjük.
Péter Zsuzsa