György-napi játékok

A délelőtt a kézművesség jegyében telik a Motolla Játszóházban, ahol Szent György-napi lovagokkal és sárkányokkal ismerkedhetnek a kicsik és szüleik. 11.30–12 óra között a Diridongóban Donáth Zsuzsanna zenepedagógus várja közös éneklésre, zenélésre, játékra a családokat. Ezúttal virágokról, állatokról szól majd az ének. Pontban délben Hajnal címmel interaktív ökoszínházi bemutató lesz óvodásoknak az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. támogatásával. Utána az öko játszóházban kézműves foglalkozást tartanak kisiskolás kortól mindenkinek, aki érdeklődik a kreatív újrahasznosítás iránt a Csipesz Alkotóműhely vezetésével. Délután pedig óriási játék lesz az udvaron. A belépés díjtalan.

****

„Gergő napi szél Szent György napig él” – összegezték a földből élők a szeszélyes április időjárását. A nép hite szerint Szent Györgytől (április 24.) kezdődik az igazi tavasz, ám a tapasztaltak számoltak vele, hogy havazhat is.  Bármilyen volt az idő, a rómaiak megülték pásztorünnepüket (Paliliát), amit népünk Szent György napjához kötött. A juhászok, a pásztorok ekkor hajtották ki a jószágot a legelőre. István királyig nyúlik vissza az ókeresztény katonaszent hazai tisztelete: állattartók, méhészek, lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények, cserkészek választották oltalmazójuknak. Lóháton ábrázolták, amint legyőzi dárdájával a sárkányt, a gonosz megtestesítőjét. Levetette díszes ruháját a keresztények üldözésekor, és közéjük állt, mire a hatalom börtönbe zárta, kínozta és lefejeztette. Jézus vigasztalta szenvedésében.
Mivel rontáselhárító nap volt hajdan a szent ünnepe, dédapáink a kapura, az istállóajtóra tűzött zöldággal (nyírfagallyal, bodza- és vadrózsaággal) védekeztek a gonosz kártétele ellen.  A gazdák különféle praktikákkal igyekeztek óvni az állatokat: láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át a marhát, hogy megvédjék a betegségektől, távol tartsák tőle a boszorkányt. Némelyek az aprószentek-napi vesszővel suhintottak rá, vagy temetői csipkebokor alól szedett gazzal füstölték körbe. Mások harmatot gyűjtöttek lepedővel, azt ráterítették fejős állataikra, hogy jól tejeljenek. Mivel dédanyáink szerint a föld ereje, zsírja van a szentgyörgy-harmatban, megmosakodtak benne, hogy szépek és egészségesek legyenek.
Az ünnepen elszegődött pásztorok, béresek rendszerint Szent Mihályig maradtak szolgálatban. Miként szerte az országban, vélhetően a budai falvakban is kukoricát, babot, uborkát, dinnyét vetettek. Az asszonyok kémlelték az eget, mert tudták, hogy a György-napi meleg eső aranyat ér. Füleltek, hogy kuruttyolnak-e békák; ha megszólaltak, elkönyvelték, hogy korán beköszönt a nyár. Megfigyelték, hogy a békazene ahány nappal megelőzte Szent Györgyöt, annyival korábban jött a dér Szent Mihály előtt. A gazdák sok gabonára számítottak, ha a varjú nem látszott ki a vetésből. A búza az életet jelentette, és megszentelték Márk evangélista ünnepén (április 25.). Megbecsülték a szentelményből tépett szálakat: Szent Márk búzáját imakönyvben őrizték, kenyeres kosárba rakták, fontak belőle koszorúkat templomi zászlókra, búcsúkeresztekre. A falvak többségében megáldották a szőlőtáblákat is, hogy jégverés ne érje a termést. Az öregek szeles, hideg időre számítottak, ha a fülemüle hallgatott az ünnepen, ám amikor énekelt, kellemes tavaszt vártak.
Pintér Csilla