Az Ég Igérő Fa ősbemutatója a Templomkertben

A kerületünkben (születése óta) élő Béres Melinda – a gyógyhatású cseppek megalkotójának unokája – nem ismeretlen a könyvbarátok körében. Bár „civil” foglalkozását tekintve közgazdász, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet ügyvezetőjeként dolgozik, több kötete is megjelent már.
 – A mesék és az irodalom szeretete gyerekkoromtól kísér – vallja a fiatal szerző. – Tizenöt évvel fiatalabb öcsémnek, Mersének sok mesét találtam ki, amit ő nagy odaadással hallgatott. Ezekből állt össze az első mesekönyvem, a Széllelbélelt mesék, amely 2003-ban jelent meg. Ezt követte a Semminden, amelynek Tolcsvay Béla barátságát is köszönhetem. Nagyon megtetszett neki a mesekönyv címe, és kíváncsi lett a szerzőjére.
Ebből született Az Ég Igérő Fa…
Tolcsvay Bélát már hosszú ideje foglalkoztatta Az égig érő fa című népmese, amely a kárpát-medencei népmesekincs egyik legrégebbi darabja. Amikor egy idős erdélyi nénitől hallotta a történetet, magával ragadta annak világa, hangulata, és elhatározta, hogy zenével, verssel ő is feldolgozza. Nagyon örültem, amikor megkeresett, hogy segítenék-e neki ebben a munkában.
Rögtön igent mondott a felkérésre?
Sok beszélgetés előzte meg a közös munkát, és bár nem tudtam pontosan, mire vállalkozom, rábólintottam az ajánlatra. Az égig érő fa az élet fájának szimbóluma, az ősi magyar hitvilág meghatározó eleme. Béla nagyon jól ismeri ezt a világot, nekem is sok olvasnivalót adott róla, de a legtöbbet tőle tanultam. Azt hiszem, azért is választott engem − egy fiatalabb generáció képviselőjét − szerzőtársul, mert át akarta adni a tudását. Szinte apa-lánya kapcsolatba kerültünk az együtt töltött idő alatt.
A darab műfaja táncos daljáték. Ez elég messze esik a népmesétől.
A zene és a dal kezdetektől szerepelt a terveinkben. Később mind a ketten úgy éreztük: ahhoz, hogy igazán színpadképes legyen a darab, jó lenne a történetet tánccal is megjeleníteni. Mindkettőnkhöz közel áll a néptánc, és úgy gondoltuk, ehhez a zenéhez, ehhez a meséhez a néptánc illene a legjobban. Viszonylag kevés a próza, daloknak és táncoknak a fűzére az előadás. Talán a musical-hez áll legközelebb, bár az itt felcsendülő dallamok és a bemutatott táncok egész más stílust képviselnek.
Hosszú alkotói folyamat előzte meg az augusztusi bemutatót?
2007 tavaszán kezdtünk el beszélgetni az ötletről, igaz, külföldi elfoglaltságom miatt majdnem egy év kimaradt. Az igazán célirányos, intenzív munka egy-másfél éve kezdődött. Először a cselekmény, a történések láncolata rajzolódott ki a fejünkben, majd Béla mutatott nekem dallamokat, én pedig kitaláltam, hogy azokat melyik részhez lehetne illeszteni, és szöveget írtam hozzájuk. A teljes hanganyag februárban már elkészült, a darab bemutatóján kapható lesz CD-n is. A színpadra állításban Varga Zoltánnak jutott döntő szerep, aki a közreműködő Cédrus Néptáncegyüttes vezetője, és aki rendezőként, valamint koreográfusként vett részt az előadás létrehozásában.
Milyen érzésekkel készül a bemutatóra?
Izgalommal teli várakozással és némi meghatódottsággal, hiszen évek óta bennünk, velünk él ez a történet, illetve a vágy, hogy ebből színpadi produkció szülessen. Hihetetlen, hogy most mindez megvalósul. Nagyon szeretném, ha máshová, akár határainkon túlra is elvihetnénk az előadást, amely, remélem, a közönségnek is annyi örömet fog szerezni, mint nekünk, a darab létrehozóinak.
Péter Zsuzsanna

AUGUSZTUS 27., 19.00: Az Ég Ígérő Fa – táncos daljáték két felvonásban. A mese a földre született lélek megpróbáltatásait, az életben vállalt feladatait dolgozza fel. Tévedések és kihívások, megfelelések és áldások szegélyezik a Legény útját, ahogy célja felé tör: vissza kell hoznia az Igaz Tüzet az embereknek a földre, hogy újra Tündérvilág legyen, úgy, mint régen volt…

Előadják: Tárnoki Beatrix, Török Tilla, Tolcsvay Béla, Heinczinger Miklós, Nemes Levente, Lányi György. Közreműködik a Tolcsvay Trió, a Téka Együttes és a Cédrus Néptáncegyüttes. Rendező, koreográfus: Varga Zoltán. A belépés ingyenes.