Ajánló
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

„Mindenki átél sokféle szenvedélyt”

2011. május 20.

Több mint húsz éve működik a Csík Zenekar mint a magyar népzene „nagykövete”, valódi népszerűséget rock-feldolgozásaikkal szereztek. Bejárták már az egész világot. Nyáron fesztiválokon játszanak, Erdélybe és Brüsszelbe készülnek. A budaiak a Kerület Napján hallhatják őket.

Milyen kötődése van a II. kerülethez?
Kétszer-háromszor minden évben fellépünk itt. Muzsikáltunk már a hidegkúti fesztiválon, és régóta kedves hagyomány a zenekar életében, hogy az év utolsó előtti napján óévbúcsúztató mulatságot tart a Millenárison. Az eltelt év eredményeit, sikereit, a közönség szeretetét üdvözli.
Mit játszanak a Kerület Napján?
Igyekszünk a készülő új lemezünkből – amelynek most kezdődnek a stúdiómunkái – néhány nótát bemutatni. Játsszuk azokat a régi dalokat is, amelyeket a közönségünk ismer és szeret.
Ferenczi Györggyel és a Rackajammel sokat muzsikáltunk már közösen, de most a Kerület Napján önálló műsorral lépünk fel. Persze előfordulhat, ahogy néhány koncerten már volt erre példa, hogy közreműködik valamelyikük, átjönnek a mi produkciónkba.

A Csík Zenekar mára az ország egyik legismertebb zenekara. Mit tudnak, amit mások nem?
Négy-öt éve vagyunk igazán népszerűek, az alternatív rock-feldolgozásainknak köszönhetően. A világ- és a magyar zenei palettán rengeteg feldolgozás született a world music műfajban. Mi úgy csempésszük bele feldolgozásainkba az összes népzenei tudásunkat, hogy közben betartjuk a rock szabályait is. Mint a sütemény készítésénél, a zenében is nagyon fontosak az arányok. Ha nem találják el, giccs születik.
Fontosnak tartja, hogy sokan hallgassanak népzenét?
Remélem, egyre többen lesznek azok, akik igényes, jó zenére vágynak! A média nem segíti, hogy a népzenét sokan megismerjék. Emiatt olyan fiatalok sem hallgatják, akik nyitottak lennének rá. Mi azoknak is meg tudjuk mutatni a magyar népzene erejét és szépségét, akik talán soha nem találkoznának vele, a feldolgozásoknak hála viszont meghallgatják.
A Most múlik pontosan című szám talán az egyik legismertebb feldolgozás. A Quimby-számot sokan először Majorosi Marianna előadásában hallották. Fergeteges sikert aratott. Mi a titka?
Marianna hangja nagyon szép. Ezt a szürrealista módon megírt dalszöveget és a dallamát erdélyi, mezőségi csárdásként, a közepén egy szökősként szólaltatja meg. A hangja, az erdélyi dallam, a szöveg és a hangszereink együtt adják a titkot. A szerelemről szól, ami hol gyönyörű, hol gyötrelmes. Mindenki átélt sokféle szenvedélyt, a szerelmet is, így könnyű ráhangolódni. Lovasi Andris mondta egyszer nagyon találóan: „az a jó feldolgozás, ami jobb, mint az eredeti.”
Szereti a Quimby vagy a Kispál zenéjét? Hogy találtak egymásra a zenekarok?
Jó szívvel hallgatom őket, érdekes és jó muzsikát játszanak. Szabó Attila zenésztársam a Kispál és a Borzban zenélt sokáig. Ő kereste meg Kiss Tibort, a Quimby énekesét is, hogy játsszunk együtt. Én Dresch Mihállyal – ismert dzsessz-szaxofonossal – és a több hangszeren is virtuózan játszó Ferenczi Györggyel vettem fel a kapcsolatot. Mi kölcsönösen tiszteljük egymás munkáját, ezért tudunk örömmel — értéket létrehozva — dolgozni.
Kecskeméten született. Vadászpilótának készült, és gitározni szeretett volna. Hogy talált rá a hegedűre és a népzenére?
Édesapám akarta, hogy tanuljak zenélni. Ő nem zenész, egy gyárban dolgozott, de úgy gondolta: ahogy jó az, ha az ember ismeri a Bibliát, vagy jogosítványa van, az is fontos, hogy minél többet tudjon a zenéről, és így szépüljön a lelke. Gitározni szerettem volna, mint a legtöbb gyerek, de csak a hegedű szakon volt hely, így hegedűs lettem. Gimnazistaként merült fel, hogy továbbtanulhatnék a tiszti főiskolán.
Vadászpilótának nem vettek volna fel, csak helikopterpilótának, ez már nem tetszett annyira. Gyerekként kezdtem el és később felnőttként is néptáncoltam. Kevés táncházi zenekar működött akkoriban, barátaimmal kitaláltuk, hogy eljátsszuk azt, amire táncolunk. Megszerettük a népzenét, szerettük volna másnak is megmutatni.
Hol járt már a zenekar? Mik az idei tervek?
2000-ben a Sydneyben rendezett olimpiai játékokon a kulturális programokhoz sok neves előadóművésszel együtt minket is meghívtak, hogy képviseljük hazánkat. Voltunk már és tervezzük is, hogy megyünk Amerikába. Bejártuk Európát. A magyar nyelvterületeket. Nyáron nagyon sok hazai fesztiválon fellépünk, és Brüsszelbe is kaptunk meghívást. Készülünk Erdélybe: Marosvásárhelyen, Kézdivásárhelyen, Kolozsváron lépünk fel. Hál’ istennek annyi felkérésünk van, hogy újabbakat csak a jövő évre tudunk elvállalni.
Novák Zsófi Aliz

II_kerulet_muvesszemmel_2024_kicsi.jpg