Oktatás
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

A XXI. századi keresztény iskola

2015. február 2.

A Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola ebben a tanévben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból az iskola ünnepi programsorozatot állított össze, amelynek első állomása egy kerekasztal-beszélgetés volt. 

A beszélgetésben a házigazda Csere István igazgató mellett Tombor László, a Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon, valamint Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója, továbbá Prőhle Gergely helyettes államtitkár (EMMI), az Evangélikus Egyház országos felügyelője és Tyukász Tamás XV. kerületi tankerületi igazgató vett részt. A beszélgetést Schanda Tamás ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkár, az ökumenikus iskola volt diákja vezette.

A keresztény iskola fogalma 

Elsőként Csere István köszöntötte a nagy számban megjelent vendégeket. Mint mondta, az ökumenikus iskola egyik legfontosabb értéke, hogy a különböző felekezetekhez tartozók nyitott lélekkel és őszinte kíváncsisággal figyelnek egymásra. Az ő értelmezésében a keresztény iskola igazodási pontot kell hogy jelentsen, hiszen a gyermek – az otthon mellett – az általános iskolában sajátítja el azokat az alapértékeket, elveket, amelyek aztán végigkísérik az életben. Barlay Bence a korszerűséget és a felelős döntésekre való felkészítést, míg Tombor László a hitelességet emelte ki, mint a keresztény iskola legfontosabb jellemzőjét. Prőhle Gergely a legendás Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium szellemét idézte fel, amely a modern társadalomban is szükséges életigenlést és bizalmat állítja középpontba. 


A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Csere István, Tyukász Tamás, Tombor László, Barlay Bence, Prőhle Gergely és  Schanda Tamás

Elitképzés?

A Baár–Madas igazgatója szerint ma már nem lehet elitképzésről beszélni az egyházi fenntartású iskolák kapcsán, hiszen a rendszerváltás óta jelentősen megnőtt a számuk. A Szent Imre Gimnázium vezetője keresztény értékeket felmutató nevelő intézménynek nevezte iskoláját, ami semmiképp sem „versenyistálló”, ugyanakkor küldetése az értelmiséginevelés. Csere István elmondta, hogy az iskolába jelentkező gyerekeknél nem nézik a képességeket, a gyengébbeket segítik tanulmányaikban. Ugyanakkor fontos, hogy a gyerekek otthon és az iskolában hasonló értékrend, illetve világnézet mentén nevelkedjenek. Prőhle Gergely azt hangsúlyozta, hogy nem szabad összekeverni az iskola és a gyülekezet feladatait, ezért is kifogásolható a most bevezetett hittanoktatás rendszere. Az elmúlt időszakban – 2001-es és 2011-es adatok alapján – rohamosan emelkedett az egyházi intézmények száma, ugyanakkor csökkent a hívők száma. E tendencia magyarázatát az egyházak is vizsgálják.

A jó iskola védőburok

Tyukász Tamás kifejtette: ha egy iskola jól végzi feladatát, a gyerekek burokban nevelkednek. Fel kell azonban készíteni őket arra, hogyha kirepülnek, önállóan is boldoguljanak a nagybetűs életben. Az iskolaigazgatók osztották ezt a nézetet, kiegészítve azzal, hogy a szülőkkel való együttműködés ebből a szempontból is elengedhetetlen. Csere István elmondása szerint az ökus szülők számára fontos az intézmény inkubátorjellege, elsősorban biztonságot várnak el az iskolától, ami a külső világ megváltozását is pontosan szemlélteti. Lényeges ugyanakkor a társadalmi felelősségvállalás is, amire szintén tudatosan kell felkészíteni a gyerekeket. Ilyen jellegű akciókat rendszeresen szervez az iskola.

Keresztény pedagógia

Keresztény pedagógiát keresztény pedagógus tud művelni, állapították meg a beszélgető felek, és ilyet egyre nehezebb találni. Az 1912-ben alapított Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban főleg szerzetesek tanítottak, ma csupán egy szerzetestanár dolgozik az iskolában – tudtuk meg Barlay Bencétől, aki azonban örömmel számolt be arról, hogy hét tanárkollégája egykor a Szent Imre Gimnázium diákja volt. Véleménye szerint nagyfokú alázatra van szükség ehhez a hivatáshoz, és arra, hogy a gyerekek bátran, őszintén fordulhassanak kérdéseikkel, problémáikkal a tanáraikhoz. Tyukász Tamás szerint a pedagógus személye jelenti a hiteles példát, aki csak akkor tud keresztény szellemben nevelni, ha maga is ezen értékrend szerint él. – Nincs keresztény matematika, csak keresztény matematikatanár – tette hozzá. Csere István az iskola közösségi jellegét, valamint a szülők és pedagógusok közötti megfelelő kommunikáció és együttműködés nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta. A sok pozitív példa mellett Prőhle Gergely elmondta: kívánatos lenne, hogy minden pedagógus, köztük az egyházi intézmények dolgozói is nagyobb társadalmi és anyagi megbecsülésben részesüljenek.

Péter Zsuzsanna