Oktatás
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

"A legnagyobb szív a tied"

2016. december 2.

 Szülők kezdeményezték, gyerekek „hagyták jóvá”, majd szavazták meg az év tanítójának Darnainé Durcsán Rózsa tanítónőt, aki több mint negyven éve oktat alsó tagozatos diákokat.

Szülők és diákok javasolták Rózsa nénit, az Újlaki Általános Iskola pedagógusát a Varga Gábor-díjra. A díjat minden évben olyan pedagógusnak ítélik oda, aki a díj névadójához hasonlóan hivatásként tekint szakmájára, és akire diáknemzedékek emlékeznek hálás szívvel.

A pedagógus lapunknak elmesélte, hogyan választotta hivatását. Marcali iskolájában osztályfőnöke javasolta, hogy a tanítói pályát válassza, többek között azért, mert már fiatalon is fontos volt számára a közösség, sokat „nyüzsgött”, programokat szervezett. 

– Osztályfőnököm nagyon jól ismert és szeretett engem, én pedig rettenetesen sokra tartottam őt. Amikor azt mondta, legyek tanító, eldőlt a sorsom. Ma sem döntenék másképp, soha nem ért kudarc a pályámon – fogalmazott. Fóton kezdett tanítani, majd otthon maradt három gyermekével, de évekkel később újra visszatért a katedrára. 1984 óta dolgozik az Újlaki Általános Iskolában, amelyet második otthonának tekint. – Negyedikeseim vannak, diákjaim és szüleik titokban jelöltek erre a díjra. Amikor kiderült, elsírtam magam – emlékezett. Megjegyezte, az iskola vezetésével, a szülőkkel és a gyerekekkel is mindig megtalálta a hangot. – A szülőket arra biztatom, legyenek őszinték velem, és akkor mindent meg fogunk tudni beszélni – magyarázta.

 

Rózsa néni büszke arra, hogy diákjai megosztják vele legféltettebb titkaikat is. – A gyerekeket mindig partnernek tekintem, őszintén beszélek velük. Ha kíváncsiak, akkor akár a magánéletemről is mesélek, és ők is bátran megosztják velem örömüket, bánatukat – mondta. Hozzátette, volt olyan diákja, aki elmesélte, hogy az otthonuk kész csatatér. Ezután Rózsa néni behívatta a szülőket. – Természetesen nem árultam el, hogy a diákom mesélt a bajokról. Csak annyit mondtam, észrevettem, hogy valami nem stimmel vele, és muszáj beszélnünk – emlékezett. Megjegyezte, hogy sajnos egyre több gyerek hozza magával az iskolába családja konfliktusait, és végül rajta csattan az ostor. – Nem tehet arról, hogy a szülei stresszesek, és esetleg a feje fölött szapulják egymást. Nem csoda, ha ezután rosszabbul teljesít az iskolában. Ha csak tehetem, igyekszem a szülők lelkére beszélni, hogy ezt megakadályozzam – magyarázta. Örömmel emlékezett vissza egy 2009-ben rendezett évzáróra, amelyen egykori alsós tanítványai búcsúztak az iskolától. Az ünnepségen kiszólították őt, és átadtak neki egy oklevelet, amelyen többek között ez állt: „A legnagyobb szív a tied, a szereteted végtelen…”. A tanítónő azt sem titkolja, hogy következetes és határozott, szerinte ennek is köszönheti, hogy tanítványai tiszteletben tartják kéréseit. – Büszke vagyok rá, hogy a teremben rend van és nyugalom. Mosolygok, amikor kollégáim azt mondják, Rózsa, nem tudom, hogy csinálod! – mondta nevetve. A beszélgetés végén azt is elárulta, hogy bizony már nyugdíjba mehetett volna, de sajnálta „elhagyni” a gyerekeket. – Jövőre elbúcsúzom a tanítástól. Nehéz döntés volt, nagyon fog hiányozni, de jó lesz az unokáimmal foglalkozni.NZSA

 A diákok szüleinek méltatása:

„Rózsa néni őszintén szereti a gyerekeinket. Nemcsak a jó tanulót, aki csendben van órán, időben érkezik, ügyes és sokszor segít, hanem minden gyereket tud szeretni, segíteni személyes példájával, türelmével, megértésével.” 

„Többször tapasztaltuk, hogy finoman be-besegített komoly, a gyerekek életére, teljesítményére jelentős kihatással levő családi viszonyok, magatartások kezelésébe.”

„Igazi tyúkanyó, szinte családként tartja össze osztályát.”

„Saját szabadidejét sem kímélve délután is egyenként foglalkozik a diákokkal. Kiváló pedagógus, aki határtalan szeretettel fordul feléjük, mégis érvényt tud szerezni elvárásainak.”

„Kislányom imád iskolába járni és tanulni. Ez pótolhatatlan alap a felnőtté válás rögös útján való zökkenőmentes előrehaladáshoz.”