Környezetünk
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Megmentik a nagy platánfát

2020. július 15.

Életre kel és új szerepet kap a Margit körút volt iskolaépülete.

 

A mellette lévő építési területről az önkormányzat közbenjárására két kisebb platánfát már átültettek, és tervmódosítással megóvják a még ott álló nagy platánt is. A projekt során 1300 négyzetméternyi zöldfelületet alakítanak ki.

A Margit körúton található, jelenleg elhanyagolt műemlék iskolaépületet és környezetét ingatlanfejlesztéssel rehabilitálja a Codic Hungary. A munkálatok során 3600 négyzetméternyi irodát, lakásokat, mélygarázst, üzlethelyiséget és a jelenleginél nagyobb, gondozott parkot is kialakítanak. A volt iskolaépület a mellette fekvő zöldterülettel együtt már évek óta magánterület, a fejlesztéshez az építési és örökségvédelmi engedélyt még 2017-ben Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya adta ki.

Szakértők bevonásával a fejlesztők mérlegelték a területen található platánfák áthelyezésének lehetőségét. Ennek eredményeként, az önkormányzattal együttműködve, két kisebb platánt a kerületen belül már biztonságosan áthelyeztek. A II. Kerületi Önkormányzat felkérésére az elmúlt hetekben a Codic ismételten megvizsgálta a Margit körút és a Rómer Flóris utca sarkán álló nagy fa átültetésének lehetőségét, de mivel ez annak méretei miatt rendkívül kockázatos lett volna, úgy döntöttek, hogy – annak ellenére, hogy a fa kivágásához szükséges összes jogosítvánnyal és érvényes építési engedéllyel rendelkeznek – saját költségükön módosítják a terveket, és megőrzik a platánt.

Jó hír, hogy az önkormányzat közbenjárására a nagy platánfa megmenekül a kivágástól

Őrsi Gergely polgármester kiemelte: – Jó hír, hogy a nagy platánfa megmenekül a kivágástól, ez mindnyájunknak fontos. Kérésünkre megvizsgálták a terveket, és miután az önkormányzat saját felszíni parkolóhelyeiből ajánlott föl, úgy módosították a mélygarázs tervét, hogy a biológiailag értékes faegyed a helyén maradhasson. Ennyivel kisebb lesz tehát a mélygarázs, így menekülhet meg a fa, illetve két kisebb, fiatalabb fát már átültettünk az építési területről. Ugyanakkor a telken, sajnos, lesznek olyan fák is, amiket kivágnak az építkezés során.

Kiemelte, a zöldfelületekre és zöldítésre vállalt kötelezettségek is hamarosan teljesülnek. Ennek részleteiről megkezdődtek az egyeztetések a kerülettel és a Főkerttel, illetve lakossági egyeztetés is lesz arról, hogyan 

lehetne a Margit körutat zöldfelületekkel ellátni olyan módszerrel, ami nem csupán dézsás növényeket jelent – tette hozzá Őrsi Gergely.

Statikai okokból a fa lombkoronáját megmetszik, ezzel nemcsak a platán élettani igényeire és a tervezett épületre lesz tekintettel a fejlesztő, de a fán esetleg fészkelő madarak költési időszakára is. Ezért a munkálatok előkészítésébe környezetvédelmi szakértőt is bevontak. A teljesen felújított és kibővített ötszáz négyzetméteres park, a nyugodt belső kert és a zöldtető kombinációjával összesen 1300 négyzetméternyi zöld környezetet teremtenek. A park és a közösségi tér nemcsak az épület lakóit és dolgozóit várja, de a fejlesztő ígérete szerint nyitva áll majd a lakosság előtt is.

A Kőszarvas

Sokan szerették a kis parkban megbújó, mészkőből készült szarvasszobrot.

Mit tudhatunk róla, mi lett a sorsa?

„Áll már az emlékműve a rézágyús Gábor Áronnak, de nem ez lesz idén az utolsó avatás a fővárosban. A Rómer Flóris utca és a Mártírok útja sarki kis térre kerül Csikszentmihályi Róbert szarvast ábrázoló mészkő szobra” – adta hírül 1980 novemberében az Esti Hírlap. Az avatásra aztán mégis a következő évben (más források szerint pedig csak 1982-ben) került sor, és azóta díszítette a kis szobor a ma Csodaszarvas térként is ismert kis sarokterületet a Margit körút és Rómer Flóris utca találkozásánál.

A helynek több évszázados történelme van: Országút városrész egyik legrégebbi épülete áll mellette, a Budapesti Országúti Szent István első vértanú-templom és a ferences kolostor. Valamikor innen indultak a kálvária stációi az egykori Veronika-kápolnához. Mögöttük, az épületek oltalmában a hangulatos Papkert, a környékbeli kutyások és gyerekek kedvence. A templomtól jobbra egy ódon hangulatú, téglaborítású épület áll elhagyatottan: valamikor iskola volt, műemléki védettséget élvez. A területet felülről a Magyar Autóklub 1960-as évek elején felhúzott modern épülete, illetve egy irodaházzá alakított régi épület határolja. A Rómer Flóris utca túloldalán pedig a magyar Bauhaus építészet egyik kivételes értékű épülete, az úgynevezett „Dugattyús ház” áll.

A II. világháború után a terület bombatalálatot kapott, emiatt a sarkon lévő iskolaépületi szárnyat lebontották. A hatvanas évekbeli fényképek tanúsága szerint egy kis szocialista üzletsor épült fel az utcafrontra, ahol töltőtollat, műszaki cikkeket és hasonlókat lehetett vásárolni – erre talán a kerületben sokan emlékeznek. „A főváros az 1970-es évek végén döntött a terület rendezéséről, amellyel Pirk Ambrust bízták meg” – tudtuk meg Szilágyi Andrástól, a II. világháború utáni budapesti köztéri szobrok monográfusától. „Az üzletsort lebontották, a kis park díszítésére pedig, a kor szokása szerint, egy szobrot is felállítottak. Így esett a választás Csíkszentmihályi Róbert egy akkor már meglévő alkotására. A célja a park díszítése volt, a dámszarvas (nem csodaszarvas!) mint szimbólum itt, ezen a helyszínen nem hordozott kitüntetett jelentést.” A forgalmas Mártírok útja, majd a rendszerváltás óta újra Margit körút és a nevezett épületek közt éppen csak egy szusszanásnyi zöldterület jött létre, amely aztán 2006-ban magántulajdonba került.

A hatvanas években kis üzletsor volt az utcafronton. Háttérben az egykori iskolaépület

A zsebkendőnyi park éke (a sudár platánfa mellett) Csíkszentmihályi Róbert díszítőszobra volt, melyhez bazaltkockákkal kirakott lépcsősor vezetett. A szobor, kis mérete és alacsony volta miatt, igazából csak közelről bontakozott ki. Bár a tér a szájhagyomány útján a Csodaszarvas tér nevet kapta, valójában a szobor eredeti neve: Szarvas. A művész 1969-ben, pályájának elején készítette mészkőből. „Kőszobraiban az emberi lét és az emberi természet évezredes belső nyugalmának kifejezésére törekszik” – írta a művész korai műveiről Petényi Katalin. Ugyanakkor ez a (dám)szarvas nem a szokásos pózban áll, ahogy a legtöbbször szokták az állatot ábrázolni, felemelt fővel és égbe nyúló agancsokkal. Ez a szarvas fejét ugyan az ég, a fény felé emeli, de fekszik, vagy éppen fel akar tápászkodni: a harmónia mellett tehát ott a feszültség is az alkotásban. Ezt a hatást erősíti a talapzat kidolgozatlansága is.

A Kossuth-díjas Csíkszentmihályi Róbert pályája elején többször is megformálta a szarvasmotívumot (Csodaszarvas, 1968, Az utolsó szarvas emlékműve, 1970). Később emberi és állati alakokat ötvöző munkái tették ismertté, de sok egyházi témájú alkotása is van. Budapesten többfelé találkozhatunk szobraival, 2006-ban, a forradalom 50. évfordulójára állították fel ’56-os emlékművét a Műegyetemnél. Szintén ő készítette a 2006-ban felállított Németh László-szobrot is kerületünkben, mely a Pasaréti út és Radna utca sarkán lévő kis parkban áll. És szoros kapcsolata van a ferencesekkel is: 1996-ban Pasarétre, a ferences plébániatemplom számára is készített egy Szent József-szobrot. A Csodaszarvas parkkal szomszédos Margit körúti rendház falán pedig 2009 óta látható egy alkotása a bejáratánál, amely egy, a kapu mellett a falba beépített kis ablakon át kitekintő ferences barátot ábrázol.

– A kis mészkő szarvas közel negyven év után most visszakerült Szentendrére alkotójához, aki vállalta restaurálását is – tudtuk meg Majoros András önkormányzati képviselőtől. – Ha az év végén megvalósul a művész tervezett életmű-kiállítása a Budapest Galériában, ott viszontláthatjuk majd a dámszarvast is – megszépült formájában.

Viczián Zsófia