Kedves Szomszéd
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

A siker az, ha szeretnek minket a vendégek!

2017. május 22.

 A II. kerületiek közül sokan ismerik a Budakeszi úton található családias éttermet, a Remízt, amely idén ünnepli 25. születésnapját. 

 Vezetőjét, Meződi Alice-t tavaly Az év vendéglőse címmel tüntették ki. Ami nemcsak azért nagy dolog, mert az ország legjobb éttermei versengtek érte, hanem azért is, mert ő az első nő, aki ilyen elismerést kapott.

 – Azt ismerték el, hogy sok éve dolgozom a szakmában. A vendéglátós szakma zsűrije a végén gratulált, és azt mondták, húsz év alatt most először adták hölgynek. Sokféle kitüntetést kaptam már, idén a Best of Budapest Életműdíját. A férjem, Meződi József – akit sokan az Apostol együttes révén ismernek – már keresi az étteremben a polc helyét, ahová a díjakat kitehetjük.

Mi az oka, hogy több férfi van a szakmában?

A vendéglátás boldogság, de rabság is. Nem én osztom be az időmet, hanem a vendég. A nők is helyt tudnak állni, de ha gyereket vállalnak, félre kell tenni a szakmát. Nekem úgy alakult az életem, hogy nincs saját gyermekem. Ezzel együtt igazi családi vállalkozás vagyunk, a férjem fiai és a menyem is velünk dolgozik. A mostani beszélgetést is Renátának köszönhetem.

A szerkesztőségünknek írt levelében menye úgy jellemezte önt, hogy Alice különleges ember, végtelenül hatalmas szeretete és segítőkészsége, szakmai tudása mindig is példaértékű volt számára.

Huszonkét éve dolgozunk együtt. Nagyon szeretem a családomat és a munkámat is. Az éttermet másképp nem is tudtuk volna huszonöt éven át fenntartani. Nem a díjak számítanak, az a siker, ha szeretnek minket a vendégek, ehhez pedig szívvel-lélekkel kell dolgoznunk. Ha valaki így csinálja, akkor könnyebben elfogadja az olyan hétköznapi nehézségeket, mint hogy nem jön be az egyik szakács, mert beteg, vagy a mosdó csapja eltörött. Egyik törzsvendégem, egy volt miniszter odahívott egyszer az asztalához, nem tudtam azonnal menni. Amikor sikerült időt szakítanom rá, elmondta, azt kérdezték tőle a gyerekei, „miért azt mondja, hogy „az Alizkához jövünk ebédelni”, miért nem azt, hogy a Remízbe, és arra akart kérni, magyarázzam el nekik. A nagyobbik lánya viszont mosolyogva közbeszólt, hogy nincs rá szükség, mert ő már tudja, miért fogalmazott így az apukája. Hát, az ilyen mondatok miatt éri meg vendéglátósnak lenni.


Az asztalnál Meződi Alice és férje, Meződi József látható, mögöttük Meződi Gábor és Meződi Zsolt, valamint felesége, Renáta

Gyakran kap ehhez hasonló bókot?

Szerencsés vagyok, mert minden héten. Egy alkalommal egy kilencvenéves hölgy születésnapját ünnepelték nálunk. A vendégek a mobiljukkal fotóztak, én elővettem a profi fényképezőgépem, majd felszaladtam az irodámba, kinyomtattam a képeket, és átadtam az ünnepeltnek. A hölgy könnyes szemmel azt mondta: „Látjátok, innen végre lesz egy papírképem! Tőletek hónapokig kérhettem volna”. Ilyen apróságokon múlik.

Sok híresség megfordul önöknél?

Magyarok rendszeresen, de rengeteg külföldi sztárvendégem is volt Whoopi Goldberg amerikai színésznőtől Helen Mirrenig. De nem a nevek a fontosak, én tisztelem őket annyira, hogy soha nem tolakszom, és nem állok oda szelfizni velük, ezt pedig a munkatársaimtól is elvárom. Egyszer jöttem ki az irodából és látom, hogy egy ismert sorozatszínésszel fotózkodik a séfem. Már épp helyre akartam tenni, de kiderült, hogy nem követett el hibát, megkérték, hogy hadd fényképezzék le.

365 napból hányat tölt itt?

Hányat nem? A százliteres fazékban mindig ugyanaz a minőségű leves fő, csak ha nem vagyok itt, hiányzom a vendégeknek. Közel lakunk a Remízhez, ha nem vagyok külföldön, biztosan bejövök.

Mi kell ahhoz, hogy a pihenést válassza?

Vannak jelei, amikor kicsit ugrálni kezd a szemem, akkor tudom, hogy jobb, ha kiveszünk pár napot és jó messzire elutazunk, lehetőleg tengerpart közelébe. Ugyanakkor nagy a verseny az éttermek között, nem sokáig lógathatjuk a lábunkat, különben a pesti oldal elhappolja a vendégeket. Ott elég eladni egy kólát jó drágán, és abból az árrésből tudnak fejleszteni. Budán ez nem így működik, sokkal nehezebb kigazdálkodni például egy felújítást. Minket a hétvégék forgalma tart életben, és annak ára van, hogy minőséget teszünk az asztalra.

Akkor most nem gondolkodnak nagyobb renoválásban?

Férjem műszaki zseni, nagyon sokat segít az étterem ügyes-bajos dolgaiban, megszereli, amit kell. Egyébként komoly ételkritikus is, sokat adok a véleményére. Külföldön közösen fedezzük fel az ízeket, így „hoztuk haza” a lávakövön sült bordát Bécsből. Münchenben ettünk először hagymalevest. Gyönyörűen tálalták, aztán óriásit csalódtunk. A férjem rögtön felvidított: „Meg tudod te ezt jól is csinálni!”. Itthon aztán a magunk szájízére formáltuk, és harminc éve le se tudjuk venni az étlapról, a korábbi éttermünkben, már a Frankel Leó úti Kis Budában is étlapon volt.

Mi a törzsvendégek „remízes” kedvence?

Nagy sláger most az úgynevezett ribs (oldalas), és népszerűek a hagyományos ételek. Ezekre nagy hangsúlyt is fektetünk. Szerintem egy magyar étterem étlapján mindig kell legyen magyaros íz, például gulyásleves, vagy néha csülkös pacal is. De a kezdetektől támogatom az egészséges táplálkozást, a salátákat és a halas fogásokat, a pisztrángot például mindig frissen hozza a férjem Visegrádról.

Idén lett 25 éves a Remíz. Hogyan ünneplik?

Minden hónap 25. napján van egy kis meglepetésünk, februárban bohócok mulattatták a gyerekeket, legutóbb borvacsora volt, legközelebb a Beatles-dalokat előadó The BlackBirds zenekar tagjai lépnek fel nálunk. Nyárra elkészül a Remíz emlékalbuma is, fotókkal, kedves vendégekkel, emlékekkel. Augusztus végén minden évben van egy nyárzáró lecsópartink, erre, úgy néz ki, idén film is készül, egyik törzsvendégünk, Ragályi Elemér operatőr segít majd benne.

Novák Zsófi Aliz