Kedves Szomszéd
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Budai polgárok a kerületből...

2019. november 26.

Történészként végzett, de önkéntes munkája a szociális ágazat felé fordította. Legszívesebben gyermekekkel foglalkozik, segítő munkájában a művészeteknek és a meséknek is fontos szerep jut.

Csapláros Niki soha nem fogy ki a mosolyból, kedvességből és szeretetből, energiája és kreativitása végtelen. Ha nem dolgozik, alkotásba merül: festeget vagy ékszereket készít. 

– Dombóváron születtem, Pécsett jártam egyetemre, de gyakorlatomat már jelenlegi munkahelyemen, a II. Kerületi Család- és Gyermekjóléti Központban töltöttem egy iskolai szociális munkás mellett. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy ha Budapestre jövök, ebbe a kerületbe szeretnék költözni. Ez sikerült is, lassan egy éve lakom albérletben a Margit körúton. Még csak most fedezem fel a kerület kincseit, sokat sétálok, és rácsodálkozom a Pasarét vagy a Rózsadomb szépségeire. Tavaly szeptemberben indult itt az óvodai és iskolai szociális segítői tevékenység, amivel én is foglalkozom. Nagyon szeretem a gyerekeket, még Pécsett több évet önkénteskedtem egy tanodában, majd mentorként is dolgoztam egy kislánnyal. Ezek a tapasztalatok erősítették meg hivatástudatomat. Fontos számomra megmutatni a gyerekeknek, hogy értékesek, szerethetőek, tartoznak valahová, tagjai egy közösségnek. A munkám sikere, ha megtisztelnek a bizalmukkal, ha azt látom, hogy jól érzik magukat, és meglátják életük értelmét. Hívő emberként úgy gondoltam, hogy jól tudok együttműködni egyházi fenntartású intézményekkel, ezért vállaltam a munkát a Szent Angéla iskolában és a Testvérkék Ferences Óvodában. Ezeken kívül a Remetekertvárosi Általános Iskola, valamint a Cseppkő, a Tigriskölyök és a Kolozsvár Utcai Óvoda tartozik hozzám. A hitem, ami sokban különbözik régi, gyermeki hitemtől, fontos erőforrás a munkámban. Néhány hónapja kezdtem el jógázni, amiben egy olyan eszközt találtam, amely segített megteremteni a test és lélek közti összhangot, mélyebben meglátni, megismerni magam, tudatosabban jelen lenni a mindennapokban, megélni a pillanatokat, elfogadni akár a veszteségeket is. Ez számomra egy nagy tapasztalat, erős tudás és állandó fejlődés. Úgy érzem, sikerült harmóniát teremtenem magamban és ezáltal lett „felnőtt” a hitem is. 

A központban végzett munkám mellett az Unicefnél is dolgozom az úgynevezett Ébresztőóra-programban. Gyermekjogi interaktív előadásokkal járjuk az országot és beszélgetünk iskolásokkal a gyermekek itthoni és a távoli országokbeli helyzetéről. A mentorkodást is folytatom, mert nagyon jó érzés segíteni valakit, követni egy darabig életútján. Elkezdtem művészetterápiát tanulni a Lelki Egészségvédő Alapítványnál, valamint mesékkel is foglalkozom, bár a meseterápiás képzésen hosszú a várólista – két éve jelentkeztem, akkor voltam a százötvenedik. A Szent Angéla iskolában társasjátékklubot szerveztem, Szabadon szárnyalni címmel pedig a remetekertvárosi gyerekekkel indítottam egy csoportot, amelyben egy meséhez kapcsolunk alkotó tevékenységet. Ez régi vágyam volt, és azt hiszem, ez lesz az utam.

 

Felhívás: A II. Kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ társasjátékokat gyűjt a hozzájuk bejáró gyermekek és fiatalok részére. Akinek jó állapotú, teljes kártya- vagy társasjátéka van, várják az Erő(d)térben, a 1027 Erőd u. 11. szám alatt.