Kedves Szomszéd
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Budai polgárok a kerületből…

2017. június 16.

Ismerkedjenek meg Radics Attila autószerelővel, aki a Budai Polgár újságban osztotta meg gondolatait a munkájáról.

 Igyekszem a munkámat felelősségteljesen végezni, emiatt lassan dolgozom, de a tulajdonosok biztosak lehetnek abban, hogy a kocsijuk megfelelő állapotban hagyja el a műhelyemet. Úgy szerelem mindegyiket, mintha a magamét javítanám. Ha csak egy olajcserére jönnek, akkor is alaposan átnézem a járművet, és jelzem, ha hibát találok. Szerencsés vagyok, mert az ügyfeleim hallgatnak rám, és komolyan veszik a javaslataimat. Főleg hidegkútiak járnak ide, de nagymarosi és osztrák autót is javítok a héten. Ez egy márkafüggetlen autószerviz, a karbantartáson van a hangsúly: fék-, futómű-, kuplungjavítás, vezérműszíj-, olaj-, gumi- és kipufogócsere.

Fotók: Soós Dániel

1989-ben végeztem, majd Magyarország egyik legjobb szervizében dolgoztam. Mindent tudtam az akkori autókról, Trabantot, Škodát, kis Polskit, Ladát szereltem. Ma már a német márkák a kedvenceim – nekem egy idősebb Mercedesem van –, de a japán autókat is szívesen javítom. Ezt a műhelyt édesapám alapította 1969-ben, én 1971-ben születtem. Egy alkalommal egy anyacsavart találtak a pelenkámban, mert korábban megettem. Mondhatom, hogy autók között nőttem föl. Bár lehettem volna más is – a testvérem karosszérialakatos –, de ebben volt a legtöbb sikerélményem. Mindig örömet okoz, ha sikerül megszerelnem egy autót. A mestervizsgám után vettem át édesapám vállalkozását, azóta vezetem.

Sajnos, a szakmunkásképzésben nem történt rendszerváltás, kevés a jó szakember, nehezen találok segítséget. A fiatalok közül sokan nem szeretik összekoszolni a kezüket. Pedig a kőműves malteros lesz, az autószerelő olajos, ez ezzel jár.

Munkaidőn kívül szívesen nézem a Forma 1-et és más autóversenyeket. A párommal, akivel két éve házasodtunk össze, szeretünk kirándulni, utazni. Volt, hogy körbebicikliztük a Balatont. Mindketten szeretünk dolgozni, de elhatároztuk, hogy tudatosan figyelünk a kikapcsolódásra. Ma már nem szerelek éjfélig, vagy akár reggelig, régen rendszeresen túlvállaltam magam. Rájöttem, nem csak azért születik az ember, hogy dolgozzon.

Gyerekkorom óta hidegkúton élek, a Sareptában kereszteltek és mai napig ide járok templomba. Sok egyházi autót javítok, és nyugdíjas lelkészekét is. Szeretem az itteni őslakosokat, jó volt itt felnőni, olyan közvetlenek voltak az itt élők, mint egy faluban. Ha Széphalom környékére megyünk vásárolni, a mai napig azt mondjuk: „Felmegyünk a faluba!”. Ma már változott a lakóközösség – sokan csak aludni járnak ide –, de én ma is jól ismerem a környékünkön élőket, és szeretek velük elbeszélgetni.