Kedves Szomszéd
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

A II. kerületből a magyarság szolgálatáig

2018. szeptember 10.

 A mintegy huszonnégyezer fős tagságot számláló Rákóczi Szövetség célja többek között a nemzeti összetartozás-tudat erősítése, a határon túli magyarság támogatása és asszimilációjának megállítása.

 A II. kerületi székhelyű társadalmi szervezet közel harminc éve rendez kulturális programokat, táborokat és megemlékezéseket fiataloknak, működtet ösztöndíjpályázatot, valamint utaztat magyar diákokat a szomszédos országokba, és onnan ide. A szövetség vezetését a közelmúltban Csáky Csongor, a városrészünkben élő korábbi főtitkár vette át.

A Rákóczi Szövetség munkáját az 1989-es alapítását követő időszakban csaknem végig Halzl József elnök vezette, de nemrég korára való tekintettel úgy döntött, hogy átadja a stafétabotot. Azonban, örömünkre, nem vonul ki a szövetség életéből, hanem aktívan dolgozik tovább, és segíti a munkát, például a nagyon fontos önkormányzati kapcsolatokat tartja kézben. Ő a szövetség és a határon túliak ügyének ikonikus alakja. A legutóbbi rendkívüli közgyűlésünkön – méltán – tiszteletbeli elnöknek választották. Főtitkárként elvállalta az ország egyik legnagyobb társadalmi szervezetének irányítását. Az új vezetés változtat-e a célkitűzéseken? A felkérést annak a támasznak a tudatában fogadtam el, amit a Rákóczi Szövetség és a kollégák nyújtanak. A szövetség célkitűzéseit tökéletesen megfogalmazták az alapításkor, nincs szükség új stratégiára. A szervezetet közel harminc éve olyan személyek hozták létre, akiknek, vagy rokonaiknak a Beneš-dekrétumok miatt távozniuk kellett a Felvidékről. A legfontosabb törekvésünk továbbra is az, hogy a határainkon túl élő magyarságot segítsük megmaradásában, csökkentsük asszimilációját, támogassuk a magyar nyelvű oktatást választókat a határokon túl, valamint erősítsük a magyarságtudatot a fiatalokban itthon és szerte a világban. Milyen programokat dolgoztak ki a célok elérése érdekében? 

Az iskolaválasztó programunkkal a határon túl élők asszimilációját igyekszünk visszaszorítani. Bizonyítható: aki asszimilálódik, az nem fog tudni helyesen írni, olvasni magyarul, bizonytalan identitású lesz, és elvész a magyarság számára. A határon túli magyar nemzetiségű gyermek születésekor egy babanaplóval gratulálunk a családnak. Később támogatjuk a magyar óvodába és a magyar tannyelvű általános iskolába íratásukat. Az önkormányzatok, cégek és magánemberek összefogásával anyagi támogatást gyűjtünk, amit ösztöndíjként adunk át háromszáz helyszínen mintegy nyolcezer határon túli iskolakezdő családjának, olyanoknak, akik magyar nyelvű intézménybe íratták gyermeküket. Ennek rendszeres támogatója a II. Kerületi Önkormányzat is, Láng Zsolt polgármester úr is adott már át ösztöndíjat a csallóközi Nagymegyeren és Csilizradványban. Arra bátorítjuk a szülőket, hogy ne román, szlovák, ukrán vagy éppen szerb intézménybe írassák a gyermeket, és egy jelképes ösztöndíjjal is támogatjuk őket. A program része egész Felvidék és Kárpátalja, Erdélyben főleg a szórványvidékeket, Délvidéken a harminc százalék alatti magyar lakosságú településeket célozzuk meg, de már horvátországi települések is részei programunknak. Milyen területeken tevékeny még a Rákóczi Szövetség? A Kárpát-medencében hetven központi rendezvényt szervezünk, főleg fiataloknak. 

Táborokat, vetélkedőket és határon túli kirándulásokat tartunk a 14–18 év közötti diákoknak. Hangsúlyt helyezünk a szervezetfejlesztésre. Jelenleg több mint 24 ezer fős a taglétszámunk, a Kárpát-medencében közel ötszáz helyi szervezet segíti a munkát. A II. kerületben a Rákóczi és a Móricz gimnáziumban van képviseletünk tanárok közreműködésével. Aki kedvet érez, csatlakozhat a programokhoz, évente mintegy 1500–2000 új diák ezt meg is teszi. Szintén fontos, hogy nagy odaadással gondozzuk a névadó II. Rákóczi Ferencnek és a Felvidék egy másik meghatározó alakjának, Esterházy Jánosnak az emlékét. Szeretnénk napirenden tartani Esterházy jelentőségét, aki kiállt magyarságáért és kereszténységéért, a szlovákok és a magyarok barátságáért, a vészkorszak üldözöttjeiért. Magyarságáért a nyilasok és a kommunisták is meghurcolták. Hogyan működik a diákutaztatási programjuk? Halzl József még a ’90-es években vetette fel, hogy március 15-én minél több diák utazzon a határon túlra, éljék meg, hogy milyen ott ünnepelni. Ez szolgált mintaként. A kormány 2010-ben indította el a programot, amely alapján a felső tagozatos magyar diákoknak el kell jutniuk a határon túlra. A szövetség 50-60 millió forintot kap az állami keretből, amit az utolsó fillérig a gyerekek kiutaztatására fordítunk. Tavaly több mint 350 kárpát-medencei iskola 15 ezer diákját utaztattuk. Az igény a programra óriási. A pályázatot interneten keresztül tíz perc alatt be lehet nyújtani, az iskolák választhatják ki a buszos céget egy átlagos ársávon belül, és nem kell előfinanszírozniuk a pénzt, mintegy kétszázezer forintig tudjunk támogatni a gyerekek utazását. A nemzeti összetartozás napján oda-vissza utazhatnak a diákok, október 23-án pedig Magyarországra várjuk a határokon túli magyar iskolák tanulóit. A szervezet számos szállal kötődik a II. kerülethez. A Rákóczi Szövetség központja csaknem az alapítása óta a Szász Károly utcában található, valamint nemcsak a többek között Magyar Örökség díjjal és II. Kerületért Emlékéremmel is kitüntetett Halzl József tiszteletbeli elnök lakik városrészünkben, hanem jómagam is a családommal. Kislányom, Franciska már iskolás, Albert fiam még óvodás, feleségem pedig hol máshol taníthatna, mint a Rákóczi gimnáziumban. Felvidéki származású, Ipolyság-környéki vagyok, az ELTE-n tanultam történelmet és politológiát. Egyszer egy felvidéki úthoz kerestünk támogatókat, akkor hallottam a szövetségről és ismertem meg Halzl Józsefet, aki később megkeresett és felajánlotta, hogy dolgozzam a Rákóczi Szövetségnek. Most az ő általa kitaposott úton haladunk tovább.

Szabó Gergely