Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Zilahy Lajos Áfonya utcai háza

2018. szeptember 10.

Magyarországot 1942. szeptember 4-én érte először orosz bombatámadás, miközben a légvédelmi figyelő- és jelentőszolgálat teljes csődöt mondott, a légiriadót is csak az első robbanások után rendelték el.

Az északkelet felől érkező repülők a fővárosban Buda zöldövezetét szórták meg 23 óra 35 perckor, a 17 ledobott bombából négy a Városmajorban robbant, súlyosan megrongálva a templomot, a többi a Rózsadomb oldalába csapódott, melyek közül az egyik romba döntötte Zilahy Lajos villáját.

Zilahy Lajos 1929-ben, amikor eljegyezte Budapest főpolgármesterének huszonkét éves lányát, Bárczy Piroskát, már nemcsak itthon, külföldön is sikeres író volt, ekkorra megjelent később megfilmesített bestsellerei közül a Halálos tavasz, a Két fogoly és a Valamit visz a víz is. Bár Zilahy Alma utca 3. szám alatti saját villájában lakott, még abban az évben hozzákezdett egy új építéséhez a Rózsadombon. Erről a Színházi Életben számolt be 1929 novemberében írt humoros hangvételű „levelében”: „Hát igen, nem tagadom, házat építek az Áfonya-utcában.

Amikor ezt elárulom, nem mulaszthatom el, hogy ki ne fejezzem legforróbb köszönetemet és mélységes hálámat Scitovszky Béla belügyminiszter úr őnagyméltóságának […] A belügyminiszter úr tudvalevőleg nagyon megnyirbálta a főváros útépítési programját, minek következtében az Áfonya-utcában felnőttek és katonák számára nyakig ér a sár, alacsonyabb termetű fiatalkorú egyének pedig nyomtalanul és halk cuppanással tűnnek el a híg latyakban, mindössze egy kis fekete buborékot hagyva maguk után. Én azonban a belügyminiszter úr jóságos lelkébe látok és tudom, hogy énreám gondolt, mikor az útépítési programot megakadályozta és szívének nemes sugallata azt a célt szolgálta, hogy e sártenger meg fog engem kímélni a felesleges látogatásoktól és zavartalanul élhetek irodalmi működésemnek. […] De maradjunk a házépítésnél. Az épülő ház terveit Ray Rezső barátom tervezte […] Építési vállalkozóm személyében Moldoványi Béla urat tisztelem és igazán nem azért mondom, mert barátom, de emelkedettebb szellemű emberrel még alig volt dolgom az életben.

Ez az emelkedettség nála minden vonalon megnyilatkozik, még a hozzám intézett leveleinek stílusában is, amelyekben bizonyos költségekről számol be. Eddig úgy tudtam, hogy a klasszikus meghatározás szerint az építészet kővé dermedt muzsika. Az én esetemben azonban az építészet a kővé dermedt író.” Zilahy Lajos és ifjú felesége 1930. május elsején vette birtokba a nagy kert közepén álló eklektikus stílusú villát. A boltíves loggiákkal körbefuttatott épület alagsorában volt a konyha, a kamra, a személyzet lakrésze (szoba, fürdő, spájz), a garázs és a különböző tárolóhelyiségek. Ray Rezső a földszinten hallt, ebédlőt, szalont, dolgozószobát és két hálószobát alakított ki fürdőszobával. Az emeletre a három háló, a fürdő- és a cselédszoba mellé plusz egy ebédlő és dolgozószoba is került a tulajdonos kényelmére. Mivel azonban Zilahy sokszor hosszú hónapokig Hollywoodban asszisztált regényei amerikai megfilmesítésén, a rózsadombi villát többnyire bérbe adta. 1942. szeptember 4-én már több mint három éve Jankó Pál részvénytársasági igazgató és családja lakott az Áfonya utca 11. szám alatti házban. A légitámadás során a Zilahy-villa kertjébe egy 250 kilogrammos bomba hullott, a hatalmas detonáció pedig szinte teljesen összedöntötte az épületet.

A romok alatt lelte halálát a 7 éves Jankó Beáta, az 5 esztendős Jankó Mária és nevelőnőjük, a Rákóczifalván született 23 éves Keresztfalvi Irma is. Zilahy Lajos és Bárczy Piroska megrendülésükben tíz nap múlva összes vagyonukat a magyar királyi kincstárnak adományozták azzal a meghagyással, hogy azt a magyar ifjúság keresztény szellemű nevelésére fordítsa: „Közelebbről meghatározva azon elvek alapján, amelyek a Kitűnőek Iskolájának gondolata körül egyrészt a magyar közvélemény, másrészt magyar szakférfiak elbírálása során kialakultak. Feltételül szabjuk, hogy az iskola egykori házunk telkén épüljön meg s azon a helyen, ahol az első Budapestre hullott bomba becsapott.” Ugyanakkor a házaspár azt is kikötötte, hogy ha a meghatározott cél a megajándékozott hibájából nem valósulna meg, vagy „történelmi események folytán nem érhető el”, akkor fenntartják maguknak a jogot vagyontárgyaik viszszakövetelésére. Zilahy Lajos a „Kitűnőek Iskolája” ötletét Amerikából hozta, és még Teleki Pál miniszterelnöksége alatt elnyerte hozzá a kormány elvi támogatását. A tragédia, illetve az író felajánlása után a kormányzó és végül az országgyűlés is elfogadta Zilahy elgondolását, és hivatalosan is megalakult az általa javasolt Országos Magyar Nevelő Társaság az iskola növendékeinek kiválasztására. A Horthy István Műszaki Intézet és Kollégium épületének megtervezésére Molnár Farkast kérte fel Zilahy Lajos, de már túl késő volt ahhoz, hogy a front megérkeztéig a kivitelezés biztonságosan elkezdődjön, a háborút követő politikai átrendeződés pedig egy egészen másfajta elitképzést követelt meg. Zilahy és családja 1947-ben az Egyesült Államokba költözött.

 

Verrasztó Gábor